Tóth József katolikus üzletember a munka kiteljesítő voltáról

Az egri lelkipásztori napokon januárban ritkán tárgyalt témákról tartott fórumot nagy meggyőzőerővel. Tóth József a legtermészetesebb hangon beszél az erkölcstan, a teológia és a gazdaságfilozófia határterületére tartozó, bonyolult kérdésekről is.

– Nemrég egy keresztény indíttatásból létrehozott műhelyben jártam, amely szellemi fogyatékos embereknek ad munkát. Az élmény leírhatatlanul katartikus volt, mivel arra világított rá, hogy a világ, a gazdasági logika mennyire nem tud mit kezdeni ezekkel a nehéz sorsú, de az általuk készített művészi tárgyak alapján elképesztően tehetségesnek mondható emberekkel, akikre a többség teherként tekint.

– Ez a kérdés szerintem nem fogyatékos-specifikus. Az ember munkára teremtetett, és dolgoznia kell ahhoz, hogy kiteljesedjen. A munka Isten tervének földi megvalósulása, vagyis a teremtés folytatása. Az általunk fogyatékosnak tartott embereknek is megvan a maguk feladata, és alapvető joguk, hogy munkához jussanak. Nem kegyelemkenyér jár nekik, hanem a boldogulásukat segítő társadalmi szolgáltatások, mint mind annyiunknak. Fontos tudatosítani azt is, hogy korántsem irracionális fogyatékkal élő embereknek munkát adni, mivel a legmagasabb minőségű termékek előállítására is képesek. Csak meg kell találni a foglalkoztatásuk legmegfelelőbb formáit, kereteit.

„Ösvényeiken baj és nyomor,
a béke útját nem ismerik,
Isten félelme nincs szemük előtt.”
(Róm 3,16–18)

Izgalomtól dobogó szívvel léptem be a palota csak beavatottak számára megnyíló termébe. A szobák szobájába, amelynek irdatlan magasságában rögtön elvesztem, mégis otthonos érzés vett körül ölelőn. Talán a színek miatt. Az utóbbi napokban gyakran elképzeltem, milyen lehet a titokzatos lakosztály. Rákerestem az interneten is, de nem találtam róla képeket. A látvány mindent felülmúlt.

Elmélet vagy élet

Nagyjából tizenkét éve tragédiák sora történt a családban: hosszú betegség után meghalt a nagymamám, majd pár hónappal később a nagypapám, közben édesapám, aki kohász, súlyosan megégett, amikor felrobbant egy magnéziummal teli kemence a munkahelyén. Ekkor jött Brúnó, talán azért, hogy a sok rosszat feledtesse. Azért választottam őt, mert a többi kölyök között ő volt a legelevenebb: amikor megláttam, azzal volt elfoglalva, hogy a száradó ruhákat lerángassa a szomszéd kerítéséről. Hazavittük, s hát alaposan elkényeztettük, ő meg egyfolytában azon törte a fejét, milyen csínyt eszelhetne ki ellenünk.

A Néri Szent Fülöpről készült film: Legyetek jók, ha tudtok, gyakran visszatér, amikor esti fények társaságában – családom körében marad egy kis időm, hogy magamba pillantsak, s fölmérjem: hosszú évek során hová jutottam. Dicsekvésre semmi ok, a bibliai rendreutasítás ugyanis kijózanít: rossz szolga voltam, mivel csak azt tettem, amit kellett. Mi mindent lehetett volna még, s a többit is okosabban, átgondoltabban! Az esztergomi „előhegyi remete”, ez a „különös hírmondó”: Babits Mihály, aki keresztény családban született, így is nevelték, milyen sokáig gyötrődött-vívódott, hogy leírhassa: „Isten gyertyája” vagyok.