A győri Könnyező Szűzanya-kegykép vérrel könnyezésének 317. évfordulóján, március 15–17. között újból megtelt a győri Nagyboldogasszony-székesegyház az ország minden részéből érkező zarándokokkal.

Az Evangélium öröme

Miután megvizsgáltuk, milyen veszélyekre, kísértésekre hívja fel a figyelmünket a pápa, érdemes megnéznünk, milyen utat javasol a számunkra (ezt egyébként még apostoli buzdításának utolsó, ötödik fejezetében is leírja).

Igen a missziós lelkiség kihívására. A missziós lelkesülés lanyhulása összefügg egy új embertípus megjelenésével. E típushoz tartozó személyek előfordulnak a szerzetesség és a papság soraiban is: arról van szó, aki felépíti a privát életét, s az egyházi szolgálatot „puszta toldaléknak” tekinti, olyasvalaminek, ami már nem része az identitásnak (EG 78). Mások elvesznek a tanbeli vagy gyakorlati relativizmusban, ami végül azt eredményezi, hogy úgy élnek, mintha nem is lenne Isten. Ilyenkor már csak „a gazdasági biztonsághoz, vagy a hatalom tereihez, vagy az emberi dicsőséghez ragaszkodnak” (EG 80). Ki kell szakadni ebből a létformából. „Ne engedjük, hogy elrabolják tőlünk a missziós lelkesedést!” (lásd ugyanott).

Az amerikai alsóház meghívta a pápát

Az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnöke, John Boehner és Nancy Pelosi, a demokrata kisebbség vezetője arra kérte Ferenc pápát, hogy 2015-ben, amikor ellátogat a philadelphiai családkongresszusra, szólaljon fel a törvényhozásban. Az Egyesült Államok és a pápaság történetében ez volna az első ilyen alkalom. „Tisztelettel meghívtam Ferenc pápát, hogy mint az amerikai földrész első pápája, mondjon beszédet a kongresszus két házának együttes ülésén” – nyilatkozta március 13-án Boehner. Az Egyesült Államok lakosságának egynegyede, hetvenhétmillió személy vallja magát katolikusnak. (MTI)

A Német Püspöki Konferencia új elnöke

A német püspöki kar március 12-i, münsteri ülésének negyedik választási fordulójában a püspökök a szavazatok több mint felével Reinhard Marx münchen–freisingi bíboros érseket választották meg a püspöki konferencia új elnökévé. Marx bíboros a hetvenöt éves Robert Zollitsch freiburgi érsek utóda e tisztében.

Reinhard Marx 1953-ban a westfáliai Gesekében született. Teológiai és filozófiai tanulmányait Paderbornban, Párizsban, Münsterben és Bochumban végezte, teológiai doktorátusát 1989-ben szerezte meg. A katolikus szociális tanítás szakértője. 1979-ben szentelték pappá,1996-ban püspökké. Paderborni segédpüspökből 2001-ben lett trieri püspök, majd 2008-ban müncheni érsek. XVI. Benedek pápa 2010-ben nevezte ki bíborossá.

Vatikáni bejelentés szerint augusztus 14–18-án Ferenc pápa a hatodik ázsiai ifjúsági világtalálkozó alkalmából ellátogat a dél-koreai Daejeoni egyházmegyébe. Tavalyi brazíliai útja, illetve a május 24–26. között tett szentföldi zarándoklata után ez lesz a szentatya harmadik külföldi útja.

Ferenc pápa felkeresi Dél-Korea fővárosát, Szöult is, és találkozik Park Geun-hye köztársasági elnökkel.

A lengyelországi Częstochowában, Jasna Górán március 1-jén vette kezdetét a pálosok nagykáptalanja. A hatévenként összehívott testület a megválasztott képviselőkből és a hivatalból jelen lévő szerzetesekből áll.

Közel fél évig tartó fejlesztést követően megújult a Magyar Kurír hírportál. Nagyobb hangsúlyt kapott a képi tartalom, megerősödött a video portál-jelleg, ezzel egyidejűleg pedig a honlap dizájnja is felfrissült, mozgalmasabbá vált.

A portál két új főmenüvel bővült: ezentúl külön rovatban, Külhoni címszó alatt jelennek meg a határon túli magyar egyházi hírek, amelyek eddig a Kitekintő rovat világegyházi eseményeivel egy hírfolyamban szerepeltek. Új, Kishírek rovatunk a regionális szinten jelentős eseményekről számol be röviden.

Az egész Koreai-félszigetre kiterjedő Koreai Császárság 668-tól létezett, de történelmi előzményei egészen Krisztus előtt 1100-ig nyúlnak vissza. A buddhizmus, a konfucianizmus és sok más kulturális hatás Kína területéről érkezett az országba. 1910-ben Japán megszállta és annektálta Koreát. Amikor 1945-ben az amerikai és szovjet csapatok visszaállították az ország önállóságát, a 38. szélességi foknál két részre osztották területét. Észak-Korea így kommunista diktatúra, Dél-Korea pedig parlamentáris demokrácia lett.