Az isteni irgalmasság tisztelete Vecsésen

„Az isteni irgalmasság üzenetével kívánom átvezetni az egyházat a harmadik évezredbe” – mondta II. János Pál pápa 2000. április 30-án, amikor szentté avatta Fausztina nővért (Maria Faustyna Helena Kowalskát), illetve húsvét második vasárnapjára kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét. Az elmúlt tizennégy évben a szeretetre szomjazó emberiség örömmel fedezte fel ezt az üzenetet, és az ünnepet ma már az egész világegyházban megülik. Magyarországon van egy plébánia, ahol már a pápai kihirdetés előtt egy évvel meggyökeresedett az irgalmasság tisztelete: a vecsés-andrássy-telepi templom közösségében. Ezt ma már a plébánia neve is jelzi – bár a templomot a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, azaz a szeplőtelenül fogantatott Szűzanya oltalmába ajánlották, az egyházközséget Irgalmas Jézus-plébániának hívják.

Különleges templom ez abból a szempontból is, hogy a XX. századnak az egyházak számára legnehezebb időszakában, az ötvenes években épült fel. A helyi hívek már a harmincas évek végén szerették volna, ha Vecsésen az óvárosi mellett az Andrássy-telepen is épülne plébániatemplom, ám több próbálkozás is meghiúsult. 1949-ben történt egy nagyobb előrelépés, amikor az egyházközség megkapta a Notre Dame de Sion nővérek lebombázott sas-hegyi kápolnájának és kolostorának maradványait. A nehéz gazdasági és még nehezebb politikai helyzetben azonban megakadt az építkezés. Végül 1958 decemberében szentelték fel a templomot – s mivel az építőanyag egy része, nem utolsósorban pedig a főoltár gyönyörű márvány Mária-szobra a Notre Dame de Sion nővérektől származott, azt a Szűzanya oltalmába ajánlották.

Gondolatok három „rendhagyó” könyvről

Két kötetet tartok a kezemben, a harmadik a közeljövőben jelenik meg. Szerzője Deák András muzeológus. Az első kötet Kopernikusz leányához a hitről címmel jelent meg. Beer Miklós püspök a kötet előszavában így ír: „Egyházunk bölcs tanítómesterként őrködik az örök isteni igazságok felett, de bátorít az új formák keresésére. Deák András is erre vállalkozott, hogy hitünk csodálatos világát új kifejezésekkel, új látásmódban fogalmazza át. Teszi ezt azzal a nagy szívvel és rajongó szeretettel, amellyel Isten titkai felé fordul, és amellyel a rábízottakért felelősnek érzi és tudja magát… Szívből-szeretettel ajánlom ezt az írást mindazoknak, akikben van bátorság és kellő alázat, hogy a titkok útján járjanak.” A további kötetek a Kopernikusz leányához az emberről és a Kopernikusz leányához az Istenről címet viselik. Levélformában írt könyvek ezek, s címzettjük Borca, a szerző leánya. De miért Kopernikusz? Miféle kopernikuszi fordulatra utal a szerző?

Borca mosolygós, huszonnégy éves lány, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vallástörténeti szakára jár. Korábban németből szerzett alapszakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Érdekli a keleti világ, annak kultúrája, vallása. Ez persze nem jelent szembefordulást a nyugati kultúrával, a kereszténységgel. Megkérdem tőle, tudja-e, mi indította édesapját néhány évvel ezelőtt a levélkönyvek megírására?

„Tizennyolc éves koromban sclerosis multiplex betegséget diagnosztizáltak nálam. Édesapámat nyilván már korábban foglalkoztatták leírt gondolatai, de amikor kiderült a betegségem, nagyot fordult vele a világ – nagyobbat, mint velem.”

Húszéves a Katolikus Karitász szenvedélybeteg-segítő szolgálata

Jézus ránk bízta a feladatot, hogy irgalmasan segítő kezet nyújtsunk a szenvedőknek – az éhezőknek, a szomjazóknak, a szegényeknek, a kitaszítottaknak, a betegeknek, a fogságban sínylődőknek. E küldetés részeként a Katolikus Karitász húsz éve elindította RÉV Szenvedélybeteg- segítő Szolgálatát, hiszen a függőség: betegség és rabság. Márton Andreával, a budapesti RÉV-szolgálat vezetőjével beszélgettünk a szenvedélybeteg- ellátás múltjáról és jelenéről.

– A rendszerváltást követően a Katolikus Karitász újjáalakulását a német karitász segítette. Az 1992-ben indult hétéves német–magyar projekt keretében a karitász szakemberei, munkatársai választhattak, intézményi szinten miben kérnek támogatást, és úgy látták, a szenvedélybetegek ellátása az a terület, ahol Magyarországon nagyon sok a hiányosság. A RÉV-szolgálat a Németországban működő pszichoszociális tanácsadó- és kezelőhelyek mintájára, illetve azok magyarországi adaptációjával alakult ki.

II. János Pál és XXIII. János pápák szentté avatására készülve arra kértük Balog Zoltán minisztert, hogy ossza meg velünk a katolikus egyházfőkkel, az életszentséggel és a mennyországgal kapcsolatos gondolatait.