A XX. század diktatúrái közül a fasizmus bűnei igen jól dokumentáltak. Ezzel ellentétben az egykori Szovjetunió rémtetteiről szinte alig áll rendelkezésünkre irat vagy fénykép. Éppen ezért felbecsülhetetlenek a szemtanúk visszaemlékezései. Kiemelkednek közülük azok, akik írói vénával is rendelkeztek. Ők ugyanis könyveik révén képesek voltak arra, hogy belopakodjanak a hétköznapi emberek nappalijába, dolgozószobájába, így megismertetve a világ közvéleményét mindazzal, ami a Gulagon történt. Közülük a legismertebb Alekszandr Szolzsenyicin, aki, miután 1973-ban kiutasítottak hazájából, az Egyesült Államokban élt. Egészen más sors jutott osztályrészül Varlam Salamovnak, aki a Szovjetunió északkeleti csücskében található Kolimán raboskodott. Kolimai elbeszéléseiből az Európa Könyvkiadó a Szabad Tér Kiadóval közösen 1989-ben, önállóan pedig 2005-ben adott ki válogatást. Előbbi címe Kolima – Történetek a sztálini lágerekből, utóbbié Szentencia – Válogatott elbeszélések.

Sokan mondhatják: „Ugyan minek egy százegyedik Mátyás király-mesegyűjtemény a meglévő száz mellé?” Vagy stílusosan fogalmazva: „Még a cinkotai kántor iccéjébe se lehet több bort beletölteni, mint amennyi belefér…” De, bizony mondom, igencsak balga megközelítés volna ez: mert hiába se szeri, se száma az igazságos királyunk személyét körünkbe visszahívó könyveknek, mesefilmeknek, lemezeknek, gyerekszíndaraboknak (emlékezzünk itt meg kiváló, Mátyás királyt megformáló színészünkről, a nemrég elhunyt Helyey Lászlóról), ez a legújabb kiadvány valósággal kiragyog társai sorából, mint az idei Ünnepi Könyvhét egyik legparádésabb, korhatár nélküli darabja. Mert Kóka Rozália, sokunk szeretett Rozikája, a Magyar Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, de legfőképpen a magyar nyelvű mesemondás nagyasszonya nemhiába „utazik” negyedszázada Mátyás királytémában is. Méghozzá nem akárhogyan, amint az már 2003-ban is kiderült, a közkedvelt Mátyás király rózsát nyitó ostornyele című kötetből.

Mikor e sorokat írom, ballagóink még épp készülnek a szóbeli érettségire. Nekik feltétlenül ajánlott megnézni a még június elején bemutatott A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című filmet – de szigorúan csak a vizsgák után. Ha ugyanis úgy adják elő tanáraiknak Európa XX. századi történetét, ahogy itt látható, abból tuti emlékezetes felelet lesz, de nem biztos, hogy a vizsgáztatók értékelni fogják a kreativitást.

„A sok romantikus ócskaság és szélesvásznú szemfényvesztés között az igazat keressük. Ez pedig kihívás, mint maga a szerelem.”

Ezzel a felhívással indul útjára a Faludi Ferenc Akadémia 18. nemzetközi amatőrfilmszemléje és fotópályázata, amelyet november 28-29-én rendeznek meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A tematikus fesztivál célja, hogy a határon innen és túl levő filmes-fotós alkotókat dialógusra ösztönözze és tapasztalatcserére hívja. Korhatár nélkül, október 10-éig várják a szervezők a filmeket és fotókat az idei témára, ami a szerelem.