Királyi kincseskamra

Mi is az immáron háromszoros nagymama mesemondó asszony – bízvást mondhatjuk, hogy egy ország mesélő nagymamája – sikerének titka? Úgy vélem, elsősorban nem mindennapi dramaturgiai érzéke, az, hogy a sokszor jól ismert Mátyás-históriákat soha nem hosszan, körülményeskedve, hanem az ostornyél csattanásának csípősségével adja elő. Hogy csak egy példát említsek, egy számtalanszor olvasott gyerekkori kedvencemet: a Mátyás király és a cseh vitézt: ennek a történetnek a korábbi feldolgozásai lassan-körülményesen bontották ki a páncélba rejtőzött király és a hetvenkedő cseh lovag, Holubár párviadalának történetét, míg itt néhány mondatból kibomlik Mátyás névtelenül aratott diadalának históriája. De érvényes ez a kötet minden darabjára. Ha most magamnak is már nagymamafejjel kellene kedvencet választanom, akár éppen hitéleti szempontok szerint, akkor elsőként a Mátyás király a szegény ember temetésén című történetre esne a választásom. Ma, amikor élete is, halála is csak fontos embereknek, csak celebeknek és promiknak lehet, végtelenül jó érzés egy olyan – akár igaz, akár nem igaz – esetről olvasnunk, amikor a király és felesége egy nyomorúságos temetési menethez csatlakozik, amely a felséges pár példáján felbuzdulva percek alatt emberfolyammá dagad: „Nahát! Valami nagyon nagy embert temetnek. Még a király is elkíséri – mondták, s egyre többen beálltak mögéjük. A temetőig akkora sereglet verődött össze, hogy alig fértek el. – Így ni! – mondta Mátyás király a királynénak. – Legalább a végtisztességet megadtuk annak a szegény embernek.” Ez talán már nem is mese, hanem a bibliai példázatok egyenes ági rokona…


A kötet sikerét Kóka Rozália szövegei mellett Gyulai Líviusz korhű linóleummetszetei garantálják (amelyek nagyon emlékeztetnek egy régi-régi Kner-kiadvány, az Aucassin és Nicolette című ófrancia ballada illusztrációira), valamint a CD-melléklet, amelyen Rozika hangja is elvarázsolja a közönséget, Gulyás Ferenc és Vass Árpád népi hangszeres előadóművészek rangos közreműködésével.

Végül feltétlenül érdemes megemlítenünk, hogy a lassan negyedszázados Fekete Sas Kiadó, e kicsiny, de igényes könyvműhely és Kóka Rozália baráti munkakapcsolata már nem új keletű. Az ugyancsak CD-vel gazdagított Hadikfalvi betlehemestől a Napsugárkisasszonyokig nagy sikerű kiadványok jelzik ezt a harmonikus együttműködést, sokunk örömére és javára.

Reméljük, hogy a magyar népmese napján, a Mátyás király mesemondó versenyeken és a „hollós” Mátyásról elnevezett számtalan iskolán túl is széles körben terjed majd ez a ritka értékű és szépségű kötet.

(Kóka Rozália: Mátyás király neve napja – Száz szép mese Mátyás királyról Gyulai Líviusz metszeteivel, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2014)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..