Akácos út…

Felbolygatta a kedélyeket Brüsszel új rendelete: az akácfa káros, idegen faj, és semmi keresnivalója Európában. Ez persze sarkított megfogalmazás, de a lényeg az, hogy akáctelepítést ezentúl nem támogat az Európai Unió.

Nézzük hát, mi a bűne, és mi az erénye ennek a népies műdalokban is megénekelt fafajnak.

Fogas történet

Itt a nyár, és utazni, főleg vonaton utazni jó! Ha már nem csatlakozhatunk Thomashoz, a gőzmozdonyhoz, s a kilenc és háromnegyedik vágányról induló Roxfort Expresszre sem szállhatunk fel, keressünk olyan vonatot, amely elérhető számunkra. Itt van mindjárt a budapesti fogaskerekű vasút, amelynek első szakasza száznegyven évvel ezelőtt, 1874. június 23-án indult.

Egyszer volt, hol nem volt

Nagykovácsiban, Magyarország egyik legtöbb gyermekkel megáldott településén az idei Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok rendezvényhez kapcsolódóan június 15- én különleges programot szerveztek: Mesekönyv Fesztivált. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett program természetesen elsősorban a könyvekről, a gyerekekről és a mesékről szólt, ugyanakkor most „debütált” a Nagykovácsi Mesefalu is.

A pesti utcákat járva

Szeretek gyalogolni. Árnyas erdei ösvényeken, a Kiskunság végtelennek tűnő legelőin, de a városban is. Járom az utcákat és figyelek. Mert a természet ott van a városban is. Reggelente a csarnokba menet mindig örömmel hallom a házi rozsdafarkú magasból, talán egy tévéantennáról érkező kedves strófáit. De ezekre a hangokra rajtam kívül nem figyel fel senki. Talán még a fekete rigók gyönyörű flótáira sem. Egy időben gyakran jártam a Mester utcában, ahol az ott álló fákon úgy énekelt a tengelic, mint a falusi utcák vadgesztenyéin vagy gömbakácain.

Arcmása más arc…

Hogy nézett ki Páduai Szent Antal?

Zakeus, a vámos is látni szeretett volna. Látni Jézust. Talán mert a nevezetes tanító felkeltette az érdeklődését. Aztán látta, és hitt benne. És alapjaiban változott meg az élete. Persze nem pusztán attól, hogy rátekinthetett. Hisz sokan szemtanúk, de ettől még nem válnak tanúkká. Kukucskálni, nézdegélni nem azonos azzal, mint amikor egész valónkkal, igazán személyesen vagyunk jelen egy találkozásban. Mégis, testben létezőkként az a tapasztalatunk, hogy csupán attól, hogy valakinek megpillanthatjuk az arcát, személyesebbé válik mégoly egyoldalú kapcsolatunk is. Hátha közelebb férünk az egyszeri, megismételhetetlen másik ember titkához…

Brazíliára figyel a világ

Különös dolog történik Brazíliában. A június 12-én elkezdődött futball-világbajnokság remélhetőleg világszerte szép és izgalmas sportélményekkel fogja megajándékozni a játék szerelmeseit – de hát ebben talán nincs semmi különös.

Sokkal inkább különös jelenség azonban, hogy a világbajnokság rendkívül magas költségei miatt hetek óta ezrek és ezrek vonulnak az utcára Brazíliában. Azzal vádolják a kormányt, hogy a világbajnokság miatt elhanyagolja a jobb egészségügy, a jobb közoktatás megvalósítását. Pedig a világ eddig úgy tudta, hogy a braziloknak mindenük a foci.

Kicsipünkösd napján

A pünkösdöt követő vasárnapot, a Szentháromság vasárnapját a néphagyomány kicsi pünkösdnek nevezi. Az ünnep a XII. században terjedt el, e napon az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége áll a középpontban. A Szentháromság megfoghatatlan, talán kissé érthetetlen is számunkra, ám Horváth István Sándor zalalövői plébános gondolatai közelebb visznek hozzá: „Soha ne gondoljuk, hogy a Szentháromság tőlünk végtelen távolságban éli életét! Akik megkeresztelkedtünk az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, közvetlen kapcsolatban vagyunk vele. A keresztség által az Atya gyermekeivé, a Fiú testvéreivé, a Szentlélek templomává váltunk. Miként a szentháromsági személyek kapcsolatának lényege a szeretet, úgy Istennel való kapcsolatunk alapja is a szeretet.”