Kismama az Anna-bálon

Balatonfüreden már száznyolcvanhat éve rendezik meg a hagyományokkal teli Anna-bált. Ez a bál mai napig is hazánk egyik legelőkelőbb táncos eseménye, amelyet mindig a nyár derekán, az Anna-naphoz legközelebbi szombaton rendeznek.
A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása.

Aranygombos

Telkibánya a Zemplén szívében található, mindössze hatszázhuszonöt lelkes kis község. A legenda szerint a múlt században még a templom gombját is színaranyból öntötték, innen az Aranygombos elnevezés. Jó tíz évvel ezelőtt jártam ott először. Akkoriban még egyetlen magyar nyelvű rádió adását sem tudtuk fogni. Televízió sem volt, újságot sem tartottak a boltban, sőt a kenyeret is előző nap kellett megrendelni, ha nem akartunk éhen maradni. A világtól elzárt helyen hajnali négykor rendszerint az erdő madarainak hangzatos szózatára és a velük versengő kakasok és kutyák közös koncertjére ébredtünk. Gyakran hallottunk harangszót is.

Tinóruk, vargányák

   
A legkeresettebb és legismertebb gombafélék egyike a tinóruk társasága. Egyik nemzetségük, a valódi vagy igazi vargányák csoportja (Boletus) pedig különösképpen a gyűjtők és az eladási szándékkal keresők célpontja. A tinórufélék könnyen felismerhetők, hiszen ha megnézzük a kalapjuk alján lévő termőrétegüket, azonnal észrevesszük, hogy nem lemezek, hanem szorosan egymáshoz simuló csövek tömege alkotja azt. Ez a termőréteg lehet egyes fajoknál fehér, másoknál sárga vagy vörös színű. Kalapjuk színe is változatos. Lehet fehéres, barnás, esetleg feketébe hajló sötétbarna is.

Kő és kavics

   
Sok mindent gyűjtöttem már, és gyűjtök is. Szalvétát, régi pénzérméket, képeslapot, könyvet, bölcs gondolatokat. És követ, kavicsot. Amikor Olaszországban jártam, s Nápolynál a tengerpartra is eljutottam, egy szatyor különböző formájú, gyönyörű színes kavicsot hoztam haza, nem törődve azzal, hogy a hátizsák bizony igencsak húzta a vállamat. Hogy honnan a kövek iránti szeretet, nem tudom. Mindig is csodáltam a hatalmas, erős sziklákat, de az egészen apróvá csiszolódott, töredezett kavicsokat is.

A júniusi erdőben

   
A fák hűvös lehelete csak némileg enyhítette a már kora reggel fülledt meleget. Gyenge szellő borzolta a leveleket, és az ösvényen a hajnali zápor nyomán mindenütt boldogan másztak a csigák. Vízcseppek csillogtak a fűszálakon, és amikor kicsit erősödött a szél, a fák koronájából is hullani kezdtek. Egy kövér csepp a távcsövem lencséjébe cuppant. A zsebkendőmmel törölgettem, amikor énekes rigó repült át az ösvény felett, csőrében két hosszú giliszta lógott. A bokrok közé repült, leszállt az avarba, és ezzel elárulta, hogy fészket elhagyott fiókáit eteti a sűrűben.

Kisvilágok

   
Legszűkebb meghatározása: kényszerpályához kötött, szárazföldi helyváltoztatásra alkalmas közlekedési eszköz. Tehát sín és vonat összetartozik a műszaki fogalomban.
Kényszerpályáról máshol is lehet beszélni, de Petőfi a vasutat eleven testben futó érnek, szerteágazó élethálózatnak nevezi.

Szobor egy kutyának

   
Krakkóban, az ősi királyi vár, a Wawel lábánál különleges emlékmű áll a Visztula partján: Dzsok kutya szobra. Az egész világon ez az első olyan köztéri szobor, amelyet egy kutya tiszteletére emeltek. (Meglepő, hogy a Szovjetunióban annak idején senkinek sem jutott eszébe szobrot készíteni a világűrbe állítólag fellőtt Lajka kutya emlékére.) A derék krakkói négylábú azzal érdemelte ki az emlékművet, hogy 1990 és 1991 folyamán egy teljes évig kóborolt ama kereszteződés környékén, amelynél idős gazdája egy sétáltatás során szívrohamban elhunyt. Napközben órákon át ült a haláleset helyszínén, várva, hogy a szeretett férfi érte jön… A környéken lakók a meghatottságtól könnyezve vittek neki ételt, sőt még az állami televízió is tudósított róla. A szobor talapzatának felirata szerint Dzsok „a hűségesek közül is a leghűségesebb – a kutyahűség jelképe”.

Fotó: Zsille G.

 

Kerecsen és székicsérek

Derült ég, szikrázó napsütés, sok madár, talán így lehetne röviden jellemezni ezt a kiskunsági kirándulást. Andris vezetésével először egy kerecsenek lakta fészekodút kerestünk fel. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a magasfeszültségű oszlopokra helyezett költőládákkal igyekeznek segíteni e fokozottan védett, gyönyörű ragadozónak.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.