Lelkiség

A mai evangéliumi szakaszunkban farizeusok lépnek színre, akikről nekünk, keresztényeknek meglehetősen hamis képünk van. Pedig nem voltak szükségszerűen „képmutatók”, akiknek jámborsága csak „látszatvallásosság” lett volna. Mint szervezett testvéri közösség, hűségesek akartak lenni az atyák törvényéhez, és teljesíteni kívánták minden előírását, hogy egykor részük lehessen az eljövendő üdvösségtörténeti korszakban. Sőt, az egész népet szentté óhajtották tenni, hogy siettessék a messiási idő elérkezését. Igyekezetüket a nép is nagy tisztelettel illette.

Magyar és francia imaiskolások találkozója – „Művészek vagytok, a harmadik évezred építői. Legyetek a testvériség és a szabadság mozgalmának az emberei; a világ világossága. Ne féljetek, hiszen Krisztus veletek van mindennap!” – Mgr. Marc Stenger, Troyes püspöke, a franciaországi Pax Christi elnöke üzente ezt a kaposvári és a nagykanizsai fiatalokon keresztül a magyaroknak.

A hajdúdorogi ifjúsági zarándoklatról -Ezzel a Példabeszédek könyvéből vett mottóval indultunk el, idén immár hetedik alkalommal, hogy több mint ötszáz fiatallal felkeressük az Istenszülő máriapócsi kegyképét.

Szent Bertalan apostol (Augusztus 24.) – A tizenkét apostol egyike, akiről nagyon keveset tudunk. Keleten és nyugaton egyaránt a IX-XI. századtól kezdve Natánael személyével azonosítják, akit Jézus „igaz izraelitának” nevezett.

A litánia hosszú múltra visszanyúló, közkedvelt imaforma. A kifejezés a görög litaneuó, könyörgök szóból származik. Bár sokszor egyedül is imádkozzuk, ez alapvetően egy közösségi ima. Már Szent Pál apostol is biztatja Timóteust, hogy végezzenek könyörgést minden emberért, majd néhányat külön is említ (vö. 1Tim 2,1-2). S bár magáról a konkrét imaformáról ő nem szól, mondhatjuk, hogy története visszanyúlik az ősegyház korába.

Életünk legfájdalmasabb pillanatai közé tartozik, amikor rádöbbenünk, hogy csalódnunk kell valakiben, akit addig jónak, igaznak, hitelesnek tartottunk, akit szerettünk. Legtöbbször azonban nem is annyira másokban, mint saját elképzeléseinkben csalódunk. Én úgy gondoltam…

Evangéliumi szakaszunk egy feszült kérdéssel kezdődik: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus nagy eucharisztikus beszédére történik itt utalás, amelyben ő saját testét ételként, saját vérét italként mutatta be: „Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek” (Jn 6,53). Ha valaki eleven képi fantáziával gondolkozik, tényleg beleborzong e szavakba.

Eudes Szent János áldozópap (Augusztus 18.) – Ahogyan Szent X. Piusz pápa nevezte, a szent a Jézus Szentséges Szíve liturgikus tiszteletének apostola, a francia lelkiségi iskola egyik jeles személyisége volt.