Lelkiség

Szent Máté apostol és evangélista (Szeptember 21.) – Neve annyit jelent, mint Jahve ajándéka, vagy a hűséges. Kafarnaumban született. A pénzváltóasztal mellől hívta meg őt az Úr, ő az első evangélium szerzője. Sajátos helyzetét mutatja az alábbi részlet az evangéliumból: „Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, aki ott ült a vámnál. Szólt neki: »Kövess engem!« Az fölkelt és a nyomába szegődött. Amikor később a házában vendégül látta Jézust, odajött sok vámos és bűnös, és Jézussal meg tanítványaival együtt asztalhoz telepedtek.” Jézus tudatosan vállalta a közösséget a vámosokkal és a bűnösökkel, hiszen maga mondta, hogy a betegeknek kell az orvos. A hagyomány szerint Etiópiában és Perzsiában hirdette az evangéliumot. Etiópiában halt vértanúhalált. Ünnepét azon a napon tartja az egyház, amikor testét a X. század közepén Salernóba vitték át, ahol jelenleg is őrzik.

Liturgikus ünneplésünk alapvetően személyes jellegű, beszédhez kötött, és ezért tekinthető egyfajta szavak által több szinten megvalósuló találkozásnak. A liturgia az ünneplők közösségi beszéd-cselekvése, benne kölcsönös „cserét” figyelhetünk meg egyrészt az ünneplők között, másrészt az ünneplők és Isten között. Ennek során azonban nem dolgokat, értékeket, javakat cserélgetünk egymás között. Többről van szó: beszéd, szavak és gesztusok által megvalósuló találkozásokról. Ennek tudatát mindig elevenen kell tartanunk magunkban, hogy a szentségeket és az áldásokat ne egyfajta gyermeteg, mágikus csodavárással közelítsük. Istentiszteleti cselekvésünk akkor nevezhető valódi istenimádásnak, akkor felemelő és gyógyító, ha a szívünk és az Isten között feszülő bizalommal telt kapcsolatból, a hitből születik.

Világi apostolok és lelkipásztorok – Az Világi Apostolok Közösségének (VAK) ötödik nyári konferenciájára a lelkipásztori munkatársak a papság képviselőit is meghívták kerekasztal-beszélgetésre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a lelkipásztori munkatársak fontos feladatokat látnak el főként a kicsi, periférián lévő plébániákon.

A szép őszben megcsodáljuk a sárguló leveleket, sajnáljuk a fogyó nappalokat – álljunk meg most egy percre elköltöző testvéreink mellett. A haldoklás elgépiesedett korunkban lassanként megint kezdi visszakapni méltóságát.

Az egész evangélium forradalom. Krisztusnak nincs olyan szava, amely felül ne múlná az emberi szavakat. Hallgasd csak meg: „Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá.” (Mt 6,33)

Kassai vértanúk (Szeptember 7.) – Körösi Márk a nagyszombati papnevelde rektora, majd esztergomi kanonok volt. Azért ment Kassára, hogy segítségére legyen a két jezsuita szerzetesnek. Pongrácz István előkelő erdélyi család szülötte, jezsuita szerzetes. Először Ausztriában, majd Kassán végezte lelkipásztori szolgálatát lengyel származású társával, Grodecz Menyhérttel. A katolikus hit védelméért 1619. szeptember 5-én elfogták őket Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi. Hitük elhagyására nem voltak hajlandók, ezért kegyetlen kínzások közepette szenvedtek vértanúhalált. II. János Pál pápa avatta őket szentté Kassán 1995. július 2-án.

Az Eucharist együttes koncertjéről – Az óbudai amfiteátrum több ezer éves kőfalai, az alkonyi napsugár s a lilás égen már kirajzolódó hold festői díszletet adtak augusztus utolsó keddjén az országosnak és dicsőítőnek meghirdetett Eucharist-koncerthez. Ahhoz képest nem voltunk sokan… Háttérben az Irgalmas Jézus-kép és a színpad melletti acélrácsos kereszt. Gyülekeznek a családok, fiatalok, miközben a rendező szaléziak készítgetik a terepet – körben, a hajdani lelátó mentén elhelyezik az égő fáklyák sorát, ahol papok gyóntatnak az egész este folyamán.

Az imádság által a fájdalom megszentelődik, az öröm megszázszorozódik. Ha saját fájdalmunkban imádó szeretettel a feszületre tekintünk, részesei, társai lehetünk a kínt és keservet vállaló, megváltó Szeretetnek, könyörgéseink legmélyén háladal rejtőzik, ahogy kínjaink közepette az üdvösség öröme. Ismertem ferences testvért, aki iszonyatos görcsös fájdalmai közepette, tekintetét a San Damianó-i feszület Jézusára szegezve, hangtalanul énekelt, két szólamban.