Lelkiség

Húsvét negyedik vasárnapján az evangéliumot Szent János könyvéből vesszük. A magyar misekönyv így vezeti be a perikópát: „Abban az időben Jézus azt mondta tanítványainak…” A szövegkörnyezetből azonban világosan látszik, hogy Jézus itt nem a tanítványaihoz, hanem inkább az ellenfeleihez intézi szavait. Az evangéliumi szakaszt ez a mondat előzi meg: „Nem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók” (Jn 10,26).

Szent Anzelm püspök és egyháztanító (Április 21.) – Anzelm 1033-ban a felső-itáliai Aosta városában született. Édesanyját korán elvesztette, majd fiatal éveiben Franciaországban vándorolt. Ekkor ismerte meg Lanfranc szerzetest, Bec kolostorának priorját, a későbbi canterburyi érseket. 1060-ban belépett ebbe a normandiai kolostorba, ahol tanulmányait végezte. 1063-ban Lanfranc utódaként prior, majd 1078-ban apát lett.

A húsvéti idő természeténél fogva közel visz bennünket keresztségünkhöz, Krisztusban való életünk kezdetéhez. A húsvéti vigílián megszenteltük a vizet, amelyből a liturgiát vezető pap – miután égő gyertyával kezünkben megújítottuk keresztségi fogadalmunkat – bőven hintett az ünneplő közösségre. A szenteltvíz elsősorban mindig keresztségünkre emlékeztet, ez most, a húsvéti időben hatványozottan is igaz.

Jézus megindító tapintattal és megértéssel bocsátja meg Péter háromszoros tagadását. Meg sem említi a tagadásokat, csak ennyit kérdez: „Szeretsz- e engem?” Isten irgalma az ember iránt kifogyhatatlan, mert nem elítélni, hanem felemelni akar minket. Az evangélium görög szövegében egy feltűnő variálást találunk a szeretetre használt szavak használatában. Jézus az agapan igét használja az első két alkalommal a kérdésében.

A debreceni ifjúsági találkozóról -„1984. március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére szerveztük az első debreceni ifjúsági találkozót, akkor csak néhány újsághirdetésre volt lehetőségünk. Reggel 8.30-kor kiálltam a templom elé, és vártam, hogy egyáltalán eljön-e valaki. Hatszáz fiatal jött el akkor a történelmi Magyarország területéről” – emlékezett az első időkre Fodor András, a Szent Anna-templom akkori káplánja. 1993-tól a debrecen-nyíregyházi egyházmegye megalakulása óta a találkozó fontos szerepet tölt be az egyházmegye fiataljainak összegyűjtésére, egyházmegyei identitástudatuk erősítésére.

Úgy tűnik, az utóbbi években folyamatosan növekszik a fundamentalizmus és a végletesség. Egy csoport vagy szervezet alapvető elveinek szoros megtartását és erőltetését jelenti a fundamentalizmus. Ami a vallást illeti: ennek sajátos dogmáit a fundamentalizmus olyan abszolút igazságoknak tekinti, amelyek semmiféle megvitatást nem tűrnek, és ezért mereven elzárkózik a más hiten lévőkkel való eszmecsere elől. A fundamentalista vallási beállítottság rákényszeríti másokra az eszméit. Minden vallásban vannak olyanok, akik eljutnak odáig, hogy fundamentalistává válnak.

Szent I. Márton pápa és vértanú (Április 13. ) – Az umbriai Todiból származott. A pápa követe volt a konstantinápolyi császári udvarban. 649 és 653 között volt pápa, akit szolgálata ellátásában sokat segített politikai és társadalmi tapasztalata. Ismerte a császárváros életét, az udvar politikai légkörét és az ott uralkodó teológiai tanításokat. A calcedoni hitvallás körüli viták miatt a császár parancsára letartóztatták, és betegen Konstantinápolyba hurcolták.

A húsvét ünnepe körüli napok liturgiája nagyon bőséges lehetőséget nyújt az üdvösség történetének ünneplésére. Ez azért van, mert ekkor ünnepeljük ennek csúcspontját, amely a legnagyobb hatással és következménnyel jelenik meg keresztény életünkben.