„Barátaimnak mondalak titeket”

A múlt hétvégén 27. alkalommal rendezték meg a találkozót Debrecenben, mintegy százötven fiatal részvételével. A gondolatébresztő előadást Németh János, Mezőladány plébánosa tartotta a következő témában: a fiatalok kapcsolata Istennel, önmagukkal, embertársaikkal, szüleikkel, az egyházközségük papjával.  A világ erősen befolyásol minket abban, hogy mit gondolunk önmagunkról. Életünk legfőbb alakítója mégis a család, ahol az ember az lehet, aki, az elfogadottság teljes, feltétel nélküli, és nem kell színészkedni – mondta Németh János. – Az iskola, a barátok új véleményt, látásmódot, értéket adnak. Ha jó a közösség, megmarad, s fejlődik a személyiség. A szülők munkahelye, a kultúra, a környezet szintén hatással van az önértékelésre – hangsúlyozta a plébános. – Számos esetben azonban a fiataloknak nincs jó kapcsolatuk a szülőkkel, nincs közös téma. Pedig fontos a nyílt párbeszéd. Nem zárhatunk le egy kapcsolatot SMS-sel, e-maillel, üzengetéssel – tette hozzá Németh János.A plébános elsőként a helyes önértékelésre hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az ember nem árucikk, amelyet a külső alapján értékelünk. Ezzel szemben a fiatalok naponta több órát fordítanak arra, hogy a trendnek megfelelően nézzenek ki, s ezzel leértékelik önmagukat, mert a belső értékeket eltakarják; szerepet játszanak, nem önmagukat adják, és egy idő után már nem is adhatják, mert a körülöttük élők mást szoktak meg. – Isten nem teremt selejtet. Mindenki Istennek kedves, értékes teremtménye a maga természetes valóságában – fogalmazott a plébános. Jézus barátainak mondja tanítványait: „Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek.” Istennel való kapcsolatomban döntő szerepet játszik a csend is. – Adjatok esélyt, időt Istennek, ekkor teszitek a legtöbbet és a legjobbat. Önerőből semmi, Istennel minden vagyok! – fogalmazott a plébános. A találkozón a fiatalok szeretetszolgálatot is végeztek, ellátogattak az idősek otthonába, a fiatalkorúak börtönébe, gyermekotthonba, szenvedélybetegek házába. Találkoztak olyan emberekkel, akik magányban, elszigeteltségben, lelki sérülésekkel élnek, ahol nem számít a külső, nincsenek szerepek. A záró szentmisén pedig Bosák Nándor püspök gondolataival gazdagodhattak. A szentmisén a keresztségi fogadalom megújítására is sor került, emlékeztetve a fiatalokat a húsvét örömére, arra, hogy életünk nem záródik le a földi élet befejezésével, hanem tovább él Krisztusban.