Lelkiség

A Biblia üzenete

Isten országa, amelyet Jézus gyakran példabeszédekben hirdetett, az ő eljövetelével elérkezett. Ő maga az Isten országa, ahogy az egyházatyák ismételték. Sok hasonlatot, példázatot olvashatunk az evangéliumokban erről az elérkezett, de még be nem teljesedett, a lelkekben kibontakozó, de csak a világ végén, az ítéletkor és feltámadáskor beteljesedő Országról. Az egyház, amelynek tagjait a feltámadt Krisztus élteti, a zsinat tanítása szerint nem azonos az Isten országával, csak annak csírája, eljövetelének előkészítője.

Sík Sándor az első világháború utolsó évében papírra vetette Alexiusról szóló misztériumdrámáját. Bárdos Lajos oratikus művet írt belőle.
Századok gátjain átlépő virrasztó emlék Alexiusé. A szeretet angyalképe a tűnő-múló időben, mégis a látható alaké, akinek titka a szenteké:

A Biblia üzenete   

Az emberiségnek kezdettől fogva meg nem szűnő kísértése, hogy a tudást bálványozza és olyan értéknek tartsa, amely az ember boldogságát vagy legalábbis emberhez méltó boldogulását a leghathatósabban mozdítja elő. Ha ez így volna, akkor Isten könyvének, az evangéliumnak tudományos enciklopédiának kellene lennie, mégpedig a legmagasabb szintűnek, hogy túlszárnyaljon minden emberi tudományt.

Fedezzük fel a zsolozsmát! (10.)  

A kommunikáció soha nem látott/tapasztalt árama ömlik el a ma emberének életén. A zsolozsma egyes imaóráinak kezdő szavai evangelizáló erővel bírnak, hogy mindennapjainkban minden szó, információ vagy türelmes végighallgatás a legszentebb Szentháromság felénk irányuló „üdvözítő kommunikációjába” kapcsolódhasson. A nap során elsőként végzett imaóra, amely lehet az olvasmányos imaóra vagy a reggeli dicséret, a következő párbeszédes formulával kezdődik:

A vatikáni grottákban, a magyar kápolnában a szentek sorában Portugáliai Szent Erzsébet domborműve, Kiss Kovács Gyula alkotása is látható. A hagiográfiai irodalom kezdettől kapcsolatba hozta a Dénes portugál királlyal házasságot kötött Erzsébetet az Árpádházzal. 1277-ben született, és 1336-ban halt meg. II. Endre király dédunokája, Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga volt. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd szicíliai király leánya. Amikor arról értekezik a történetíró, hogy a házasság „politikai meggondolások alapján” köttetett, érdemes lenne a középkor dinasztikus viszonyai és a szentség közötti kapcsolatot áttekinteni.

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci rítusban mindenszentek vasárnapja (a pünkösdöt követő vasárnap) után kezdődik és június 28-áig tart az apostolfejedelmek böjtje. Hossza a húsvét időpontjától függően változó, ebben az évben csupán kilenc nap. Böjti fegyelme nem olyan szigorú, mint a nagyböjté. Bár eredete igen ősi, az ókeresztény korra megy vissza, kialakulása inkább a gyakorlati vallásos élet böjt-ünnep ritmusához köthető. A pünkösdi ünneplés után ismét böjtöléssel tesszük készségessé lelkünket az Úr követésére. Később a böjthöz kötötték az apostolok személyét, akik a böjtben „példáink és tanítóink”.

Vannak nagyság nélküli szenvedések, de nincs nagyság szenvedés nélkül – tartja a misztika.
Tekints fel az augusztusi égre, a hullócsillagokról eszedbe juthat: a régiek Lőrinc könnyinek nevezték őket. Róma a IV. század elejétől augusztus 10-én ünnepelte a vértanú diakónust, aki a Via Tiburtina mellett szenvedett mártíromságot Valerianus császár idején. Főtemploma Verano temetőjénél emelkedik az Örök Városban.

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyházak böjttel készülnek az Istenszülő elszenderülésének ünnepére. Ez a böjti időszak a legrövidebb a négy közül, mindössze két hétig, augusztus 1-jétől az ünnep napjáig, vagyis augusztus 14-éig tart.
A készületi idő története szinte egyidős az ünnepével. Már az V. századtól kezdve vannak adataink arra vonatkozóan, hogy az Istenszülő e legjelentősebb ünnepét megelőzte egyfajta lelki ráhangolódás. A kéthetes böjtöt csak később, egy XII. századi konstantinápolyi zsinat rendelkezése nyomán vezették be.