Kultúra

Francia barokk orgona készült a zamárdi Kisboldogasszony-templomban – A Balaton déli partján fekvő Zamárdi Kisboldogasszony-templomában Magyarország egyetlen francia barokk hangzású orgonája készült el. Kocsi György plébános kezdeményezésére unikális, a magyar akusztikai hangzásvilágban eddig ismeretlen hangszert Bertrand Cattiaux, a világhírű francia orgonaépítő tervezte, megvalósítására a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. vállalkozott. A hangszerről, az új orgona adta lehetőségekről a lelkipásztorral, a tervezővel és két orgonaművészzel, Fassang Lászlóval és Pálúr Jánossal, a Zeneakadémia tanáraival beszélgettünk.

Lord Longford (eredetileg Francis Aungier Pakenham) neve bizonnyal semmit sem mond a magyar olvasók túlnyomó részének. Ahogy a sokak által hóbortosnak, sőt egyenesen eszementnek tartott brit munkáspárti politikus, belügy-, majd gyarmatügyi miniszter hosszú élete során (1905-2001) maga is több szempontból maradt kisebbségben külön útjaival. Ezek közül sem utolsó, hogy felnőtt férfiként, 1940-ben lett a katolikus egyház tagja, ami szigetországi hazájában nem igazán jó ajánlólevél, s akkor még nem beszéltünk közéleti „furcsaságairól”.

A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Szent Gellért Zenetudományi Intézete, a nemzetközi hírű karmester, komponista, szakíró, Robert Christian Bachmann (az intézmény 2007-ben kinevezett zenetanára) művészeti irányításával, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök védnöksége alatt tavaly alapította meg a Szent Gellért Akadémia Zenekarát.

A szeplőtelen fogantatás képzőművészeti ábrázolásai – Bár a dogmát csak 1854-ben hirdették ki, a keresztények –közöttük számos teológus – már évszázadokkal korábban is vallották: Isten különleges kegyelméből és kiváltságából Krisztus anyja fogantatásának pillanatától mentes az áteredő bűntől.

Messiások a debreceni Modemben – A nyár közepétől látható kiállításra invitáló plakát nagy és hatásos. Rajta a szöveg szintén: Pablo Picassótól Bill Violáig. Messiások, a modern művészet remekei a megváltásról. A képen töviskoszorú látható egy bicepszen. A plakát láttán a keresztény ember felszisszen. Ez blaszfémia. A töviskoszorú máshová való. A keresztény ember tovább gondolkodik. Miért, talán emberfejre „való”? Csavar a csavaron.

Vasari és kora kétféleképpen értékelte a festményeket: az itáliaiak, amelyek az értelemhez szólnak, a németalföldiek, amelyek pedig a szívre, lélekre hatnak. Ez a felosztás persze mindig is egyoldalúnak hatott, ráadásul nem számolt az itáliai vagy Itáliában készült tájképekkel, zsánerekkel. Másrészről sok olyan (nemcsak németalföldi) festmény van, amelyet első pillantásra a néző egy egyszerű csendéletnek vagy zsánernek hinne, pedig valójában egy Vanitas-ábrázolás…

Turner Itáliája Budapesten – Ajándékba kaptuk a teremtett világot Istentől, hogy „uralmunk alá hajtsuk”. De vajon az ember alakítja a természetet, vagy – annak ellenére, hogy képesek vagyunk kizsákmányolni – valójában ő alakít bennünket? Az ember minden korban igyekszik saját képmására formálni a tájat. Folyókat terel el, városokat épít, ám az általunk alkotott részletek mögött mégiscsak ott marad valami érintetlen. Vagy inkább érinthetetlen, amely azután kicsit átalakítja az embert. Joseph Mallord William Turner (1775-1851), az angol festészet egyik legkiemelkedőbb, de mindenképpen legismertebb alakja ezt a kölcsönhatást kutatta.

Pannonhalma a hatodik alkalommal megrendezett Arcus Temporum (Időívek) művészeti fesztivál keretében az egyik legkülönösebb, legrendhagyóbb kortárs zeneszerzőnek és műveinek adott otthont és teret néhány napra.