München és a magyar művészek – Ötszáznál több magyar művész tanult és alkotott 1850 és 1914 között a bajor fővárosban – kis túlzással azt mondhatjuk, mindenki, akit abból az időszakból megőrzött a művészettörténeti emlékezet. A Magyar Nemzeti Galéria október elején nyílt, München magyarul című kiállításán megismerhetjük, mit is jelentett az Isar-parti város a magyar művészeknek.
Gondolatok Koloss István „hangos” történelmi körképéről – Először – ősbemutatóként – a szegedi dómban, majd két nappal később, szeptember 24-én Budapesten, a Szent István-bazilikában szólalt meg Koloss István Hungaria vivat! (Legyünk…) című oratóriuma. Tizenhat tétel: a magyar történelem tizenhat fontos, sorsfordító vagy tragikus epizódja elevenedik meg „hangképek” formájában a közel másfél órás alkotásban.
Ismét egy színfolt a katolikus ihletettségű magyar költészetben, állapíthatjuk meg Bobory Zoltán költőről. Ismét egy rendhagyó ívű alkotói pálya, toldhatnánk meg a szót – de hát a szépirodalom térképén oly sok különleges életút rajzolható be, hogy sokkal inkább az számít rendhagyónak, ha valaki átlagos alkotói pályát fut be, fiatal éveitől megszakítás nélkül jutva mind előrébb s előrébb.
Magamban az út
csak meredekbe fut.
Félbevágott alma héja,
mint meztelen magja,
húsa ä kezeimből kigurul.
Bubics Zsigmond (1821-1907) nem csupán egy művész volt a sok közül, aki aprólékosan kidolgozott tájképeket és csendéleteket festett. Egyrészt rendelkezett egy műgyűjteménnyel is, amelyet még életében a kassai múzeumnak, illetve a budapesti Iparművészeti Múzeumnak ajándékozott. Másrészt – a művészettörténeti munkákat rendszeresen publikáló – Bubicsot az Esterházyak bécsi képtára, illetve a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum és az Egyetemi Könyvtár „muzeológusként” alkalmazta.
Tudom, hogy Isten kegyeltje voltam, de a világnak azt is tudnia kell, hogy nem voltam haszontalan tagja a társadalomnak, és hogy a zene útján is lehet jót cselekedni – vallotta a kétszáz éve elhunyt zeneszerző: Joseph Haydn. A budapesti Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar az idei Haydn-emlékévben különleges és egyedülálló dologra vállalkozott. Erről kérdeztük az együttes vezetőjét, Kenessey László karnagyot.
Nyári városnéző írásaink után ősszel a táj kap főszerepet. Kalauzként olyan festményeket választottunk az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményéből, amelyek nem ideális, kitalált, hanem valós tájakat ábrázolnak. Habár a kettő között nem oly könnyű meghúzni a határt: a festő nem fotográfus, apró változtatásokra mindig kész. Ez a hajlam már Rubensnek is sajátja volt, aki tájképein dombokat laposított, tornyokat emelt meg…
Felüdülés – nem csak a szellemnek – Megszokott látvány a világ nagy múzeumaiban, hogy a bejárat környékén üzlet található, amelyben az eredeti tárgyakról készült másolat, fotó, képeslap és plakát kapható. Az sem szokatlan, hogy a kultúrára szomjas látogató a múzeum területén található étteremben enyhítheti éhét és szomját, frissítheti fel magát egy üdítővel vagy kávéval.
