Kultúra

Szekeres Erzsébet textilművész és grafikus kiállítása Siófokon

Szekeres Erzsébet textilművésznek Elek apó emlékezete címmel kiállítása nyílt a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban. A Gödöllőn élő alkotóművész Remsey Jenőt, Remsey Ivánt, Merész Gábort és Koczogh Ákost tekinti mesterének. A textilművészet titkaiba édesanyja vezette be. Munkáin a magyar népművészet, a vallási hagyomány, a gyermekrajzok, balladák, népmesék és népi mondókák világa kel életre.

Munkáit második alkalommal láthatják az érdeklődők Siófokon. Ezúttal meseszőnyegeket, grafikákat állít ki, amiket Benedek Elek meséi ihlettek. Ha nem vesszük elő a Benedek Elek-köteteket, biztos, hogy veszítünk valamit. Benedek Elek meséiben szinte az emberiség egész történelme benne van. Meséinek alakjai lejátsszák az ember legfőbb, legalapvetőbb sorshelyzeteit. A rémségekkel, gonoszságokkal szemben mindig hatékony a segítség, érvényesül a csodák, a jóság, a hűség világának hatása. Szekeres Erzsébet vászonra vitte az Égig érő fa, Kacor király és Tündér Ilona meséjét, grafikái közül pedig több ábrázolja a Babszem Jankó, a Kecskekörmök, a Csodaszarvas vagy a Kismalac és a farkasok egy-egy jelenetét.

Zircen különleges tárlat nyílt, amely gondos alapossággal dolgozza fel az apátság történetének három nagy korszakát. Olyan kódexeket és kéziratokat állítottak ki, amelyeket a közönség eddig még sohasem láthatott.

A zirci ciszterci apátság könyvtára hazánk egyik legjelentősebb visszatekintő egyházi gyűjteménye. Története három nagy korszakra osztható: az első az apátság alapításától a török invázióig tartott, és a település, valamint a kolostor elnéptelenedéséhez vezetett, a másodikat az újratelepítéstől a rend 1950-es feloszlatásáig számítják, a harmadik pedig napjainkban is tart: már jó ideje az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó műemlék könyvtár a zirci.

Lemezajánló

Divatját éli a világzene, ez nem vitás. Végy némi elektronikus kíséretet, keverd össze egy autentikusnak vélt énekdallammal, majd szintetizátor-szőnyeggel és afrikai dobhangzással fűszerezve, modern köntösbe csomagolva tálald – s máris kész a jövő nyári sláger. El is untuk már ezt az egyhangú kosztot – még szerencse, hogy a nagyjából huszadik születésnapját ünneplő műfajban komolyabb törekvések is akadnak.

Renée Fleming, minden idők egyik legnagyobb és legünnepeltebb operacsillaga önálló esttel lép fel május 11-én a Magyar Állami Operaház immár harmadik alkalommal megrendezett Májusünnep fesztiválján. Az amerikai szoprán a pályán eddig eltöltött huszonöt éve során több mint kétszázszor szerepelt a New York-i Metropolitan színpadán. Fellépett Barack Obama elnöki beiktatásán, énekelt Károly walesi hercegnek a Buckingham-palotában, valamint Václav Havel cseh elnök meghívására a bársonyos forradalom huszadik évfordulójára rendezett ünnepségen.

Halmai Tamás Kalligráfia című verskötetéről

Április 11-e a költészet napja hazánkban. Valószínűleg kevesen ébrednek e napon azzal a tudattal: ünnep van. Ez aligha elítélendő. Hiszen a vers, az igazi, a jó, a szép, amely élni és kimondani segít, nem hever a lábunk előtt. Nem harsogják fülünkbe a médiából, nem zúdul ránk az óriásplakátokról, sem az internetről. Mondhatjuk, ínséges idők járnak a költőkre, a költészetre. Borúlátásra azonban nincs okunk. Hiszen mióta áll a világ (néhány poétától és korszaktól eltekintve), sosem volt ez másképp. A költők teszik a dolgukat. Üzennek, tanítanak, reményt adnak. S akiknek fülük van a hallásra, meghallják szavaikat. Halmai Tamás „hallani való” szavai nem ismeretlenek olvasóink számára. A Pécs-Somogyban élő alkotó évek óta publikál lapunkban. Eddig hét könyve jelent meg: versek, prózák, esszék, kritikák, monográfia egyaránt. Legutóbbi kötetében az utóbbi tizenöt év verseit gyűjtötte egybe Kalligráfia címmel. S a szerző talán nem is választhatott volna ennél kifejezőbb címet versei számára, hiszen e szó szép írást jelent. A könyvet bárhol kinyitjuk, mindegyik lapja ablak a szépségre. Arra a szépségre, amely sokkal inkább valóság, mint fogalom.

Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Feszülettel mindenhol találkozhatunk: templomokban, egyházi intézményekben és otthon is. A feszület háromdimenziós alkotás, szobrászati, iparművészeti munka. Ám létezik másfajta művészi megfogalmazása is, amivel sokkalta ritkábban találkozhatunk.

Az oltár felett függő festett kereszt a XII. században terjedt el Itáliában, és a XV. század elejéig volt használatban. Kezdetben frontális beállításban festették meg a művészek a halál felett győzedelmeskedő Krisztust. A XIII. század második negyedétől jelentek meg azok a keresztek (elsőként Assisiben), amelyeken a szenvedő Krisztust ábrázolták. Ezeken a kereszteken Krisztus már nem frontális beállításban látható, hanem a szenvedés gyötrelmei következtében teste elmozdul, illetve kimozdul a kereszt tengelyéből. Giotto ebben a műfajban is újat hozott létre. Festett keresztjén Jézus egymásra helyezett lábait egy szög rögzíti a fára. Az esztergomi festmény ezt a giottói újítást közvetíti. Ugyancsak modernnek számít a drapériakezelés, ami a sienai trecento hatását mutatja. Modernsége ellenére mégis a korábbi korok, mégpedig a XIII. századi bizantinizáló művészet letéteményese a Keresztény Múzeum táblája: erről árulkodik a test zöldes aláfestése, illetve kevésbé plasztikus megjelenítése. Festett keresztünk értéke leginkább abban rejlik, hogy hasonlóval Itálián kívül ritkán találkozhatunk. Az esztergomi keresztet valószínűleg vagy a XIV. században vásárolták Magyarországnak, vagy ekkor festette egy hazánkban dolgozó itáliai művész.

                                           Kalász Mártonnak

Ugyanaz a kisfiú, mint aki nézte a folyót,

ötven év múltán is alig tud többet a világról;

arra nem gondolhatott, hányféle időt élhet,

hányszor kezdi újra, milyen folytatást jelzett

az éjszaka szobájába tévedt imádkozó sáska.

Mikor az ablaknál ül, s a fák a fénybe araszolnak,

boldog, ha leíródik gyerekkorából egy pontos szó.

 Noteszlap

Naiv-vakmerően egyszer csak arra gondolok: e kis hazában valahol, Zsukon vagy Gelseszigeten valaki épp most ugyanúgy lapozza az észtek hősénekét, a Kalevipoeget, mint én itt, Budán.

Örömmel üdvözölném, és azon mód megkérdezném, mit szól a rímtelen verssorok megszámlálhatatlanul sok alliterációjához; a betűrímhez, amikor két vagy több egymást követő szó kezdőhangja ugyanaz.

Ő is minden bizonnyal örül, hogy a XX. században, a finn Kalevalával csaknem egy időben az észt Kalepoeg is megszületett. Édestestvérek.