A zirci apátság kincsei

 

A kiállítás a monostor és könyvtára történetét dolgozza fel az újraalapítástól a XIX. század közepéig. A kódexek, ősnyomtatványok, legrégebbi miseruhák és kelyhek nagy része ekkor került Zircre – a középkori kincsek a XVI-XVII. század folyamán szétszóródtak, megsemmisültek. A XVIII. században, a török kiűzése után a hódoltsági területek újjáépítésében, a kulturális életbe történő visszakapcsolásában az egyházaknak nagy szerepük volt. A nagy múltú szerzetesrendeknél a helyreállítást sokszor külföldi kolostorok, apátságok segítették. Zirc esetében a sziléziai Heinrichau jelentette ezt a bázist. Ez nemcsak anyagi támogatásban nyilvánult meg: a szerzetesek és az első könyvek is innét érkeztek a Bakonyba, s természetesen a szertartásrendet is az anyamonostor szokásainak megfelelően alakították ki. Jól mutatják ezt azok a század során keletkezett kéziratos liturgikus munkák, amelyeket heinrichaui művekről másoltak zirci szerzetesek.

Az 1814-től önálló zirci apátság új feladatként a középiskolai oktatásból vállalt részt, ami a korábbitól eltérő napirendet követelt meg a szerzetesektől. Szükségessé vált továbbá a könyvtár nagyarányú fejlesztése, amelynek során tankönyvekkel és az oktatást segítő művekkel gyarapodott az állomány. A vásárlások során ügyeltek az értékmentésre is, így került Zirc tulajdonába tíz kódex.

Az állomány bővülése megkövetelte, a ciszterci rend jó gazdálkodása pedig lehetővé tette egy reprezentatív könyvtárterem megépítését. A gyönyörű, intarziás berendezéséről híressé vált termet 1857-ben adták át. A kiállításon szereplő kódexeket, újkori kéziratokat eddig még nem láthatta a közönség. 1950 után az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek, ahol ma is őrzik őket.

A kódexek közül a legjelentősebb a XV. század második felében készült latin nyelvű darab, amely Johannes Herolt prédikációit és egy bestiáriumot tartalmaz. A bestiárium valós vagy kitalált állatok leírásaiból és hozzájuk társított vallási-erkölcsi kommentárokból áll, ezért gyakran használták prédikációkhoz. A kódexet a XV. század végén egy dél-magyarországi kolostorban magyar és horvát nyelvű glosszákkal, azaz megjegyzésekkel látták el. Húsz magyar szót tartalmaz, így nyelvemléknek számít, címe: Zirci Glosszák. A kiállításon megtekinthetőek a könyvtár legértékesebb ősnyomtatványai és antikvái is. A miseruhákat és a kelyheket a ciszterci rend kölcsönözte a kiállítás rendezőinek.

(A kiállítás április 1-jétől június 26-ig látható.)