Deák Lászlónak
Olvasás nélkül lehangolóak lennének napjai,
ha kimarad egy, azonnal hiányérzete támad,
szeret egyszerre háromfélét maga mellett tudni,
szépen kiteljesíti egymást Csuang Ce, Lev
Nyikolajevics és Rainer Maria, vándorol egyik
életből a másikba, elcsodálkozik, hogy a fontos
könyvek mindig a legjobbkor kerülnek kezébe.
Pátkai Tivadarnak
Ebédet, vacsorát főzni a szeretett nőnek,
van-e ennél üdvözítőbb foglalatosság,
dünnyögi magában a piac felé közelítve,
s közben kigondol egy soha nem volt ételt.
A jól ismert térben hallja az örmény piac
hangjait, látja a kunmingi zöldségek színeit,
szájában távoli gyümölcsök ízei, s mosolyogva
elkéri a szokás szerint nevére eltett rozskenyeret.
Seamus Heaney-nek
Távolból úgy tűnt, száraz lábbal kelhet át a nádason,
de egyre csak süllyed, végül kanyargó vízhez ér,
vadkacsák röppennek fel rejtekükből, háromszáz éve,
Kalász Mártonnak
Ugyanaz a kisfiú, mint aki nézte a folyót,
ötven év múltán is alig tud többet a világról;
arra nem gondolhatott, hányféle időt élhet,
hányszor kezdi újra, milyen folytatást jelzett
az éjszaka szobájába tévedt imádkozó sáska.
Mikor az ablaknál ül, s a fák a fénybe araszolnak,
boldog, ha leíródik gyerekkorából egy pontos szó.
