Kultúra

Óvodatörténet és Beethoven-koncertek

Martonvásárt 1268-ban „Forum Martini”-ként említették, a középkori vásároshely a XVIII. században lett a Brunszvik-család tulajdona. A Fejér megyei város országszerte ismert nevezetessége a kastély és a körülötte lévő csodaszép angolpark. Martonvásár múltjának meghatározó személyiségei közül kiemelkedik Brunszvik Antal gróf (1709–1780), akit a település XVIII. századi „honalapítójaként” tisztelnek, de nála sokkal többen ismerik a művészetpártoló Brunszvik Ferencet és testvérét, az óvodaalapító Terézt. Utóbbi írta emlékirataiban: „Nagyapám, amikor Martonvásárt megvette, csak határtalan mocsarat talált itt. Egyetlen ház, néhány putri a juhászok számára, és itt-ott egykét fa volt látható mindössze a 8000 holdas birokon.”

Később a fejlesztéseknek köszönhetően alakult ki a város legszebb részének mai arculata. A kastély-együttes legrégebbi tagja az 1775 körül épült Szent Anna-plébániatemplom, freskóját Johann Ignatz Cymbal készítette. A kastélyt 1875-ben az angol gótika stílusában átépítették, bővítették, ma a Beethoven Emlékmúzeum működik benne.

Száz éve született Szőts István

A görögök jó ideig idiotésznek nevezték azokat a poliszból száműzött polgárokat, akik hosszabb ideig voltak kénytelenek a városuk adta két adomány nélkül élni. Aki száműzetett, az nem kap kritikát polgártársaitól, és mivel nem él már közösségben, ő maga sem adhat kritikát polgártársainak. A kritikátlan, a külső és az önkritikától megfosztott lény az idióta. Ellentéte a politikész, a kritikát adni és kapni tudó polgár. Szőts István ilyen „idióta”, ilyen ismerősidegen volt közöttünk – a horthys Magyarországnak túl sekélyes, a rákosisnak túl mélymagyar. Seholsincs-ország polgára: filmforma-művészként túl kozmopolita volt a magyarkodóknak, a szerves hagyománnyal azonosuló magyarként pedig kilógott minden nemzetközi szocializmusból.

Vers

A Szerelem végső ajándéka

A Szerelem, egy fénylő levelet
tartván dalnoka elé, így beszélt:
„Nézd a rózsát s az almafát, miként
bontja ki szirmát, méhet ejtve meg;

Vers

A szív menedéke

Karjaim közt mint gyermek kuporog
időnként, ijesztő árnyak alatt,
elfordított arcából könny fakad,
mit érthetetlen aggály okozott:

Vers

        (Részletek)

Csendes dél

Kezed a hosszú fűben szétterül,
ujjhegyed átüt rajta rózsaként:
szemed békét ragyog. Színt vált a rét,
ahogy az ég beborul, kiderül.

Nézőtér

Jól tudjuk, hogy a hollywoodi filmek sikerét nem annyira a különféle fesztiválokon elnyert díjak számában mérik. Sokkal inkább az számít, hogy mennyit hozott a konyhára – természetesen a bekerülési költségeket figyelembe véve – alkotóinak. És ha ez a mutató pozitív, bizton számíthatunk rá, hogy az adott produkciónak folytatása következik. Aztán a folytatást is folytatják. És ha már nincs tovább előre, mennek hátrafelé, azaz elkészítik a történet előzményét is. Így járt az X-Men, a Csillagok háborúja és legutoljára az Alien-sorozat, melynek előtörténetét Prometheus címmel vetítik a mozik.

Belső térkép

A XX. századi magyar–lengyel kapcsolatok építésének egyik legkiemelkedőbb képviselője Lippóczy Norbert (1902–1996). Az ő sorsa is példa lehet arra, hogy a „napi aprómunka” mindennek az alapja. Ő ezt a közmondásos barátság építésének, gazdagításának jegyében végezte. Életműve és jelleme révén méltó hely illeti meg id. Antall József, Teleki Pál, Baló Zoltán ezredes, Varga Béla plébános, országgyűlési képviselő mellett. (A névsor folytatható.)

Vers

Féltett gyermek, betakargat az este,
de hiába, az álom elkerül:
tovaröppenő galamb fehér teste

– szemed elé csak árnyéka vetül.

Mit érne most felkapcsolni a lámpát,