Nocturne



lábujjhegyen konyhába osonva,

hogy éji homályból a fénybe láss át?
Mit ér, ha csak néma vágy szorongat,
hogy álmatlanságoddal teleírd
a sötétben zizegő fehér papírt?

– Mint galamb, röppen előled az álmod,

mi nemrég még megszületni vágyott:
szonettek a halhatatlanságról.

– Míg árnyékok közén a fény betáncol.

 
Rózsássy Barbara (1979) Gérecz Attila-díjas költő,
publicista, négy verseskönyv szerzője