Kultúra

Vatikáni pavilon a velencei biennálén

Immár ötvenötödik alkalommal nyílt meg június 1-jén a világ egyik legrangosabb kulturális eseménye. A velencei biennále az 1895-ös kezdet óta a kortárs művészek kétévente megrendezett, sokoldalú seregszemléje.

Mivel a Vatikán, illetve a katolikus egyházművészet éppen a XX. században elidegenedett a kortárs alkotóktól, nem csodálkozhatunk azon, hogy a biennálén mindeddig nem volt szentszéki pavilon. Hogy mást ne mondjunk, például az expresszionista, a kubista vagy szürrealista művészek nemigen találkoztak a hit világával, így a pápák és más egyházi megrendelők nem voltak mecénásai e művészeti irányoknak.

DVD-ajánló

A történelem nagy alakjaira manapság mintha kevesebb figyelmet fordítanánk, mint egyik-másik celeb cseppet sem közhasznú munkálkodására. A bulvárlapok jóvoltából az úgynevezett hírességekről még azt is tudjuk, hova járnak vásárolni. Persze ezért nem csak a média felelős. Valljuk meg, sokszor már elegünk van a drámai esetekből, a tragédiákból. Hétköznapi történetekre vagyunk kíváncsiak. Ezért is lehetett akkora siker A király beszéde – rendezője Tom Hooper – című film. Ebben ugyanis a történelemkönyvek lapjairól ismert alak – nevezetesen VI. György brit uralkodó – emberi oldalát mutatták meg nekünk.

Talán a fenti alkotás sikerén felbuzdulva – Bafta-, Oscar- és Golden Globe-díjjal is jutalmazták – készítette el Roger Michell A király látogatása (Hyde Park on Hudson) című filmet, melynek egyik főszereplője szintén VI. György (Samuel West). A másik nem más, mint Franklin D. Roosevelt (Bill Murray), az Egyesült Államok egykori elnöke. Csakhogy…

Az egri nyár nemcsak az egri várat, de az egész várost felkínálja a helyben nyaraló és a turistáskodó családosoknak. Hagyomány, hogy a várban történelmi rockoperákkal ünneplik a hősöket. Az Egri csillagok idén augusztus 2-án, 3-án és 10-én, a II. Rákóczi Ferencet megéneklő A fejedelem július 20-án látható. A város szabadtéri színházi fesztiválja, az Agria Nyári Játékok másfél évtizede különös súlyt fektet arra, hogy a felnőtt-előadásokkal egyenrangú szórakozást nyújtson a kisebbeknek. Az idei kínálat néhány várható gyerekslágere Egerben: Egyszeregy királyfi, Ilók és Mihók, Égig érő paszuly, Erre csörög a dió, Az igazság lekvárja, Vidám Mesék, Nagyapó tréfái, A nagy Ho-ho-ho horgász, Forró vizet a kopaszra.

A magyar tengernél vakációzó családokat egész július-augusztusban várja műsorával a cirkuszművészet három legjelentősebb hazai képviselője. A Magyar Nemzeti Cirkusz Balatonlellén kínál nagyszabású nemzetközi műsort számos állatszámmal és élvonalbeli akrobatamutatványokkal. Tíz oroszlán, lenyűgöző kötéltánc-produkció, káprázatos látványelemek bizonyítják, hogy a színvonalas cirkusz valódi művészet. Az egzotikus és vadállatokkal, arapapagájokkal, ifjú Richter József lovas zsokécsoportjával, olasz zenebohócokkal és Szandrával, a világot járt elefánttal fémjelzett műsor a legendás utazó óriáscirkuszok világát idézi muzeális kasszakocsival és büfével.

– szembesíti Boldog Kalkuttai Teréz anya szeretet-életművével könyörtelen jóléti világunkat Kemény Gábor, Kocsák Tibor és Miklós Tibor musicaloperája. A magyar zenés színház élvonalát képviselő szerzők 2005-ben, Baróthy Péter ötlete alapján vitték színre korunk szentjének életútját népszerű, ugyanakkor igényes megközelítésben. A szövegkönyvben helyet kapott Teréz anya több költői fohásza, így Az élet himnusza is. A XX. század tántoríthatatlan hitvallója egy meghívástörténet keretében vív meg belső kétségeivel és elöljárói óvatosságával, hogy a darab végén nyomorgók ezreinek jótevőjeként zuhanhasson Krisztus megváltó ölelésébe.

„Zeneakadémiás” beszélgetés Batta Andrással

Zenetörténész, egyetemi tanár, mértékadó szakíró, kiváló és jó humorú előadó, közvetlen és népszerű szereplője kulturális közéletünknek. 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, aki a rábízott világhírű intézmény kapuit még szélesebbre tárta: nem pusztán az iskola tekintélyének megőrzésére, illetve „épületfejlesztésre” törekedett, ha nem vonzó kulturális központot álmodott a mára megújult Zeneakadémia szecessziós falai közé. Batta András május óta kormány biztosként új feladatot is ellát: az egységes hazai komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős.

– A történelem ismétli önmagát, többéves előkészítő munka és fejlődési folyamat előzte meg azt is, amikor 1907-ben átadták a Liszt Ferenc téri csodálatos zenepalotát. Liszt idejében, 1875-ben még csak zongora és zeneszerzés tanszak létezett az Országos Magyar Királyi Ze- neakadémián. Mihalovich Ödön igazgatósága idején épült ki a szakok hálója: a nagyzenekar összes hangszerét tanították, magánének szak alakult, és az elméleti oktatást is fejlesztették. Az idei év nyitón idéztem az 1897-es év könyvéből. E nagy iskola akkor egy kis épületben működött, a „régi Zeneakadémián”; a neves intézmény egy nagyobb épületért kiáltott, amely tíz évvel később, 1907-ben nyitotta meg kapuit. A közelmúltban némiképp hasonló helyzet alakult ki, a nagy múltú és impozáns iskola gyönyörű épületéhez az állagmegóváson túl átadása óta nem nyúltak, a háborúban hál’ Istennek csak kisebb sérülést szenvedett. Száz év elteltével felújításra, művészettörténeti értékeinek rendbe hozására szorult, ugyanakkor strukturálisan a XXI. századi elvárásokhoz, technikai igényekhez kellett igazítani. Elengedhetetlenné vált a fejlesztés; lehetőségeihez és adottságaihoz mérten igyekeztük beleálmodni, majd beépíteni az új megoldásokat a patinás épületbe.

Egerben találkoztam először Rónay Györggyel, több mint ötven esztendeje. A nagy múltú papnevelde falai közt többedmagammal hallgattuk A Szent Anna templom tornyai című többrészes versét. Ő maga mondta el összetéveszthetetlen, kissé fátyolos hangján. Aztán hosszan beszélgettünk, s akkor még nem sejtettem, hogy tizenkét év múlva már a Vigilia szerkesztőségében mint főszerkesztő fog velem kezet. Irodalomtörténész fia, László ajánlotta neki, bízza rám a folyóirat zenei rovatát. Publikációk, találkozások havonta, hetente, beszélgetések órái többet hoztak nekem, mint az egyetemi évek. Mindenről tudott, ami az irodalomban, a keresztény vágyakban él, ha korszerűen kell választ adni. Teológia és költészet testvérként jelentkezett gondolkodásában, tudásában, művészetében. Erről főleg akkor győződhettem meg, amikor Szentek, írók, irányok és a Zakeus a fügefán című köteteit elolvastam. (És azóta már hányszor!) Regényei s A szeretet bilincsei című felejt hetetlen no- vellás kötete a próza mestereként, esszékönyvei (például a Petőfi és Ady között, a Balassitól Adyig) az irodalomtudóst igazolják, és még nem szóltam versesköteteiről, műfordításairól, drámai kis remekeiről, a Júdás könyvéről, amelyhez drámatörténeti fejezetet írt a misztériumjátékokról. (Ma is csak sajnálni tudom, hogy ezt a passiójátékot mindeddig nem mutatták be.)

Sok évvel ezelőtt vettem meg Rónay György két vaskos naplókötetét. Magyar szakos egyetemi hallgatóként többekkel épp akkor készültünk egy országos tudományos diákkonferenciára, s egyik bölcsészkollégánk a sokak számára ismeretlen vagy alig ismert Rónay György költészetét választotta előadása témájául. Mindig is érdekelt a napló mű faja, így nagyon megörültem, hogy ráakadtam Rónay feljegyzéseire, s minthogy akkoriban József Attila életművével foglalkoztam, elsőként azt kerestem, írt-e róla Rónay.