Közelkép

Valóban halál vár a pakisztáni asszonyra, mert keresztény?

Asia Bibi lehet az első nő Pakisztán történelmében, akit blaszfémia miatt kivégeznek. Az ügy ismert: október 16-án a lahorei fellebbviteli bíróság másodfokon is halálra ítélte az ötgyermekes keresztény asszonyt, akit istenkáromlás vádjával 2010-ben első fokon is kötélre küldtek. Most a legfelsőbb bíróságon a sor, de ha az sem menti fel őt, már csak a pakisztáni elnök adhat neki kegyelmet. Asia Bibi esete nemzetközi visszhangot keltett: katolikusok világszerte böjt- és imanapot tartanak érte, jogvédő szervezetek emelik fel a szavukat az érdekében, sokan – Magyarországon is – aláírást gyűjtenek a szabadon bocsátásáért. Szinte hihetetlen, de az asszony kálváriája egy korsó vízzel kezdődött.

Az Index című internetes újság nem arról ismert, hogy tudományos értekezéseket és a katolikusokkal rokonszenvező cikkeket közölne. Így tehát joggal nevezhetjük rendhagyónak azt a tanulmányt, amelyet a lap nemrég megjelentetett Pangea rovatában. Szerzője Tranquillius álnév mögé rejtőzött. Ugyan miért?

Akkoriban még távolabb éreztük magunktól Dél-Amerikát s benne Argentínát, mint manapság. Hallottunk ugyan arról, hogy katonai diktatúra van arrafelé, de hát 1976 és 1983 között még nálunk is javában diktatúra volt. Megszoktuk, hogy mások nyomorúsága helyett a magunk bajával foglalkozzunk. Csak az törődött a távoli földrész ügyeivel, akit különösen érdekelt a világpolitika vagy a világegyház sorának alakulása. Akkoriban főként a „felszabadítás teológiájának” különböző irányzatairól írtak, de az egyházi sajtóban nem sok elismerő szó jelent meg ezzel kapcsolatban.

Könyvespolcra

A fiatalabb nemzedék számára talányos, az idősebbeknek talán tiszteletlen ez a cím. Miféle listáról szól ez a könyv? És miért nevezik egyszerűen családi nevén Ferenc pápát? Mi köze ennek a könyvnek az 1993-ban hét Oscar-díjjal kitüntetett Schindler listája című amerikai filmhez, a vészkorszakban több mint ezer lengyel zsidó életét megmentő német üzletember történetéhez?

Könyvespolcra

Püspöki jegyzetfüzér a bajóti plébániaépítkezésről

Balás Béla kaposvári megyés püspök legújabb kötete, a Meló-dráma a rendszerváltás előtti évekbe, Bajótra kalauzol bennünket. A főpásztor első plébániájára, ahol „romkastély” fogadta a fiatal papot, ám a hívek áldozatos közreműködésével néhány esztendő alatt sikerült felépíteni az új plébániaépületet. A modern lelki-közösségi színtér létrejöttének fontos és hiteles dokumentuma e napló. Meló és dráma egyaránt megtalálható ebben a kaposvári püspökség által megjelentetett forrásértékű kötetben, de a bibliai igazság fénye is meg-megcsillan a kitűnő stílusú, humorral és kritikai éllel rögzített bejegyzésekben.

Könyvespolcra

„Istenről beszélek neked ebben a könyvben, kedves Olvasó. Szeretném bemutatni, hogy mi, keresztények kiben hiszünk, hogyan képzeljük el Őt, és hogyan éljük meg a Vele való kapcsolatunkat.” Ezek a kezdősorai Andreas Laun salzburgi segédpüspök most már magyarul is olvasható Keresztény ember a modern világban című könyvének, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. Akárhogy is, sohasem könnyű vállalkozás bárkinek is bemutatni a hitünket, pláne nem egy könyvben, hiszen nehezen megfogalmazható dolgok a hitbeliek, és általában leginkább az életre tartoznak. Tartom, hogy nem attól lesz valaki keresztény, vagy nem azért kezd hinni Istenben, mert elolvas egy könyvet, hanem azért, mert egy meghatározó tapasztalat éri.

Adalbert von Neipperg emlékezete

A XX. század poklaiban a bűnösök mellett ott állnak a mártírok. Közülük sokan jeltelen sírban nyugszanak, nevük földi kövön nem, csak égi könyvben olvasható. De léteznek szentek, akiknek élete és halála egyszer csak kiemelkedik a névtelenek közül. Alakjuk a kellő időben újra körvonalazódik. Adalbert von Neipperg apát is közéjük tartozik. A verseci fogolytábor bencés papját 1948 karácsonyán gyilkolták meg. Halála kegyetlen, élete azonban fénylően gyönyörű volt. Riportunk utolsó éveinek, mártírhalálának színhelyére, a dél-bánáti Versecre vezeti olvasóinkat. Itt nemcsak a mártír pap élete, de egy különös hangulatú város, s a szórványban élő magyarság helyzete is feltárul előttünk.

Nagyszabású kiállítás mutatja be a pálos rend életét az 1934-es visszatelepedés 70. évfordulójára és a kommunista diktatúra utáni újjáéledés 25. évfordulójára emlékeztetve. A pécsi Modern Magyar Képtár termei gazdag anyaggal várják a látogatókat az október 17-i megnyitó óta.