Közelkép

Elveszítjük egymást. Elveszíthetjük. Noha azt hisszük, ez nem történhet meg. Adottnak hisszük mindazokat, akik körülvesznek, és a körülményeinket is. Nem vágyakozunk az után, ami a miénk, ahogyan Simone Weilt idézve Pilinszky kívánatosnak tartotta.

Mint egy prédikációban nemrég hallottam, az a fő hibánk, hogy túl sok mindent tartunk természetesnek. A családunkat, a barátainkat, azt, hogy munkánk, lakásunk van. Vagy azt, hogy bármikor nyúlunk is a zsebünkbe, pár forintot mindig találunk benne. És még mennyi „természetes” összetevője van az életünknek, amelyet szinte észre sem veszünk, annyira magától értetődőnek tartjuk.

Az Olvasó írja

Az Új Emberben megjelent (2014. augusztus 24-i lapszám – a szerk.), hogy kezdeményezték Rajeczky Benjámin O. Cist. boldoggáavatási eljárását. Béni bácsi (mi így hívtuk) hét éven keresztül tanított bennünket énekre a Kodály-módszerrel, és karmesterként, hitszónokként, gyóntatóként, sportesemények szervezőjeként (evezés, síelés) is ismerhettük. Az üldöztetés éveiben is többször találkoztunk, például a budapesti Fő utcában, a Népművelési Intézetben, ahol az alagsori rácsos ablakon át beeső fényben írta jegyzeteit.

Beszélgetés Pierre Rabhi agroökonómussal a természet tiszteletéről

A rövid ellátási láncok volt a témája annak a konferenciának, amelyet november 13-án rendeztek a budapesti Francia Intézetben, a Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével. A rövid ellátási lánc célja, hogy az élelmiszer-ellátásban minél kevesebb közvetítő legyen a fogyasztó és a termelő között. A konferencián részt vett Pierre Rabhi, az algériai származású neves francia agroökonómus és filozófus, akinek a napokban jelent meg két könyve Pénzt akarunk vagy életet? valamint Hogy megmaradjon az élet címmel a L’Harmattan Kiadó gondozásában. A múlt pénteki könyvbemutatón arról kérdeztük, milyen élmények, tapasztalatok segítették élethivatása megtalálásában.

Tizenkét évvel az első kötet megjelenése után talán már nem kell bemutatnunk ezt a liturgikus kis könyvecskét, amely havonta más-más színű borítóval és azon valamely művészeti alkotás képével kerül a katolikus hívek kezébe. Az induláskor, 2002 szeptemberében – Papp Tamás korábbi főszerkesztő kezdeményezésére – francia példa nyomán Fábián Attila kollégám tervezte a kiadványt, amely rövid idő alatt hívek és papok kedvelt elmélkedő könyvévé vált.

Teremtésvédelem

A környezetvédelmi hónap immár hagyományos konferenciasorozatának egyik eseményeként rendezték meg november 13-án a Budapesti Francia Intézetben A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei című konferenciát. A tanácskozás fővédnöke Pierre Rabhi biogazdálkodó, filozófus, író, az „Oázis mindenütt” (Oasis en tous lieux) elv megalkotója volt. A találkozón közreműködőként részt vett többek között Pascal Chevalier, a Montpellier III. Egyetem tanára, a vidék és helyi fejlesztések mesterképzés társszervezője.

Beszélgetés a fordítóval, Simon Tamás László bencés szerzetessel

– Ha jól tudom, évek óta tanít a bencés rend fenntartásában működő római egyetem, a Pontificio Ateneo Sant’ Anselmo teológiai fakultásán. Honnan indult? Milyen munkakörei voltak a bencés közösségben?

– 1963-ban születtem Győrött. Pannonhalmán érettségiztem, és 1982-óta vagyok a bencés rend tagja. 1989-ben szenteltek pappá. A rendszerváltást követő évben Szennay András, a rend akkori főapátja ösztöndíjasként Rómába küldött. 1992-ben a Pápai Gergely Egyetemen szereztem szaklicenciátust biblikus teológiából. Azután befejeztem a tanulmányaimat az ELTE-n, és 1994–1998 között a rend győri gimnáziumában tanítottam magyart és angolt, illetve prefektus voltam a diákotthonban. A teológiai stúdiumokat először Budapesten, a bencés tanulmányi ház által kezdeményezett hitoktatóképzőn kamatoztattam (1992– 1996), majd 1995–1998 között Pannonhalmán, a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán is tanítottam.

Lech Wałęsa budapesti elismerése

A Nemzetközi Visegrádi Alap és az Antall József Tudásközpont által létrehozott Visegrád Bridge-díj és a Szent István-díj odaítélésével, valamint a Budapest díszpolgára cím elnyerésével a napokban vált teljessé hazánkban a lengyel katolikus ellenállás világhírű vezetőjének megérdemelt hivatalos elismerése.

A Megváltóhoz hasonlóan ács fiaként született 1943-ban, hazája náci megszállása idején. Mire szülővárosában, Gdańskban elvégezte az elemi és az ipari iskolát, már Leninről nevezték el a nagy hajógyárat, jeléül annak, hogy Lengyelország szovjetorosz megszállás alá került.

Interjú Magyar Balázs pszichiáterrel a kamaszok lelkivilágáról

„A tizenéves általános és középiskolások, a felnőtté válás küszöbére ért fiatalok körében sok lelki segítőre és segítségre van szükség, mert ebben a korban rendkívül gyakori az érzelmi bizonytalanság, ami – a mai világra jellemző megannyi csábítással párosulva – azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a fiatal képes nagyon eltévedni” – állítja Magyar Balázs pszichiáter, addiktológus, akit arra kértünk, fejtse ki bővebben a Katolikus Társadalmi Napokon e témáról elhangzott előadásának főbb gondolatait.