Parallax – nézetek kora

Alapvető emberi tapasztalat, hogy az egyes tereket küszöb határolja el egymástól. S alapvető az emberi vágy is, amely ezeket a küszöböket minduntalan átlépné. Mi több, az ember talán legjellemzőbb sajátja, hogy az útjába eső küszöbökön folyton túllépni törekszik. A kisgyermek első szavával a hallgatás és megszólalás közötti határt lépi át. Felcseperedvén egész életét a felmerülő akadályok leküzdésében éli, és szerencsés esetben felkészülhet az élet utolsó határvonalának átlépésére, Assisi Szent Ferenc szavaival élve: a transitusra.

A vallásokat tekinthetjük olyan kulturális alkotásoknak, amelyek a közvetlenül tapasztalt valóság mellé egy másik, közvetlenül nem tapasztalhatót vizionálnak. A vallási cselekmények pedig lényegében mind e két valóság közötti küszöbről szólnak. Azokról a határokról, amelyek az embert akadályozzák abban, hogy átjusson a léttel telítettebb valóságba, és ugyanakkor azokról az eszközökről is, amelyek segítségével e küszöb mégis átléphető.

Beszélgetés a szexualitásról II. János Pál tanításának tükrében

Szex haladóknak: a 101 legjobb trükk – ordítanak a számok-betűk az egyik női magazin legfrissebb számának címlapján. Trendi, hogy testünket, amelynek különleges jelentése van, pusztán fizikai örömök elérésére használt eszköznek tekintjük. II. János Pál arra hív, hogy szexualitásunkat emberi méltóságunknak megfelelően éljük meg. A test teológiája az 1979 és 1984 közötti szerdai pápai audienciákon elhangzott beszédeinek gyűjteménye, az emberi személyről – test és lélek egységéről – alkotott vízió. Alapja a hatvanas években megjelent Szerelem és felelősség című műve – és a Szentírás. Az idehaza még kevéssé ismert pápai tanításról és annak fényében a szinglilétről, a válásról, az élettársi kapcsolatról és a házasság előtti nemi életről Anastasia Northroppal, a TOBIA (Test Teológiája Nemzetközi Szövetség) alapítójával és elnökével beszélgettünk.

– Vevő lehet a mai kor embere a szentatya üzenetére?

– II. János Pál beszédeiben nem tett mást, mint visszatért a gyökerekhez, és rávilágított arra, mit jelent embernek lenni. Éppen ezért tanítása a fiatalok és az idősebbek, a házasok és az egyedülállók, de még a cölibátusban élők számára is hasznos lehet. A test teológiája újfajta módja az evangélium hirdetésének, és megmutatja, hogyan szeressük a másikat. Egyre többen érdeklődnek a könyv iránt. Az emberek tudni akarják, hogyan változtathatják meg az életüket, hogyan élhetnek igazi örömben. Sokan mondják, hogy bárcsak hallottak volna ezekről az előadásokról korábban, már fiatalabb korukban is.

Világ-nézet katolikus szemmel

Az egész országot megrázta az a brutális gyilkosság, amelynek Bándy Kata, a huszonöt éves rendőrségi pszichológusnő áldozatául esett. A fiatal nő július 7-én születésnapi összejövetelre volt hivatalos, ahonnan vasárnap hajnali két órakor indult haza, de otthonába már sohasem térhetett vissza. A rendőrség rekordidő alatt találta meg a tettest, a büntetett előéletű P. Lászlót, aki szexuális indíttatásból támadta meg a lányt, megfojtotta, majd holttestét egy erdős helyre vitte.

Bándy Kata kedves arcát néhány nap alatt megismertük, hiszen minden televíziós híradásba, újságba, internetes tudósításba bekerült. De arról, hogy mit élhetett át ez a törékeny, finom szépségű lány azon az éjszakán, csak szívszorító fogalmaink lehetnek.

Világ-nézet katolikus szemmel

Az ötven évvel ezelőtt kezdődött II. vatikáni zsinat egyik kulcsszava volt a párbeszéd. Egyesek annak idején is, ma is valamiféle sajátos gyakorlatot láttak és látnak benne, holott a párbeszéd életstílus, általános emberi és keresztény magatartás, amellyel nem csupán alkalmanként, hanem mindig élnünk kell. A zsinat minden erőszakosság és békétlenség helyett a tárgyalások, a megegyezések útját hirdette meg. Vajon megtanultuk-e már az azóta eltelt fél évszázad alatt, hogyan járhatunk ezen az úton?

A hét kérdése

Beszélgetés Hölvényi György államtitkárral A közelmúltban lezajlott kormányátalakítás az egyházi államtitkárságot is érintette. A terület az Emberi Erőforrások Minisztériumához került, és az egyházi, nemzetiségi és civil ügyekkel foglalkozó államtitkárság vezetésére Hölvényi Györgyöt kérte fel Balog Zoltán miniszter. Az új államtitkár az elmúlt években Brüsszelben dolgozott a Robert Schuman Alapítvány főtitkáraként.

– A XX. századi állam, különösen Európában, megpróbált értéksemlegesen, egyház nélkül létezni. Meggyőződésem ezzel szemben, hogy az egyházaknak komoly társadalmi szerepük van, s ez azzal együtt is igaz, hogy napjainkban a hagyományos vallásgyakorlás visszaszorulását tapasztaljuk. Az egyházak társadalmi tanítása és a hitélet etikájából való táplálkozás nélkülözhetetlen az állam számára. A ma gyakran emlegetett tolerancia például egyértelműen Jézus tanításában gyökerezik.

– Mit jelent az államtitkárság számára az együttműködés?

– Az egyházi államtitkárság koordinatív feladatot lát el. Semmiféle felügyeleti szándéka nincs, lehetősége sincs ilyesmire. A kormányzat olyan közösségeket lát az egyházakban, amelyek fontos szerepet töltenek be a magyar társadalom életében. Az egyházak az elmúlt húsz évben erejükön felüli vállalásokat tettek – és tesznek ma is – a közjó szolgálatában. Az államhatalom e célok teljesüléséhez anyagi támogatással járulhat hozzá, hiszen az egyházaknak nincsenek ehhez megfelelő mértékű saját forrásaik. Ezt az együttműködést nevezzük cselekvő szolidaritásnak. Szolidaritás az állam és az egyházak között, szolidaritás az emberekkel, az állampolgárokkal.

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

Örömhirdetés – ma

Előző írásainkban gyakran elgondolkodtunk arról, hogy az egyháznak, a kereszténységnek miként kell megnyílnia, kreatívvá válnia, a média világához illeszkedő módon alakulnia. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a hit olyan inspirációs forrást jelent, amely segíti a világot a változásban. Az európai kultúra már számos alkalommal átélhette, miként termékenyíti meg az evangélium: kibontakozott az emberi méltóság, a szabadság és az egyenlőség gondolata, a munka újfajta, Isten teremtői művében osztozó karaktert öltött, az élet kiszabadult a vak végzet rabságából. Ezek a források a kereszténység bensőjéből fakadtak, és új életet vittek a kultúra, a társadalom szövetébe.

Teremtésvédelem

A Földön igen sok védelemre szoruló növény- és állatfaj él. A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) fokozottan védett növény Magyarországon, míg a mókás, fekete-fehér képű, bambuszrügyevő óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) sokfelé az állatvédelem jelképe. E szigorúan védett állatfajnak már mindössze csak néhány ezer példánya él három kínai tartomány sűrű erdővel benőtt, szubtrópusi hegyoldalain. Reméljük, hogy a megmentésére tett erőfeszítések, a faj élőhelyeinek védelmét célzó rendelkezések és a mesterséges szaporítás megkíméli a pandákat a kihalástól. Úgy tűnik, erre jó esélyeink vannak.