Tíz éve a közjó szolgálatában

Jubilál a Magyar Katolikus Rádió

Örömhír mindenkinek! – A ma már jól ismert szignál 2004 pünkösdjén szólalt meg először. Az azóta eltelt tíz év hozott megpróbáltatásokat, ünnepeket és munkás hétköznapokat. Hozott egyre növekvő hallgatótábort és kiváló munkatársakat, műsorkészítőket, műszakiakat és üzemeltetőket egyaránt. És a rádió sugározta, megerősítette valamennyiünk közös élményét, hogy élni, az Örömhír tudatában élni jó, érdemes és lehetséges!

A Magyar Katolikus Rádió (MKR) napi huszonnégy órás műsorfolyama szigorúan szerkesztett, palettáján a jelenleg elképzelhető valamennyi rádiós műsortípus megtalálható. Munkatársai hivatásos médiaszakemberek. Korábban középhullámon sugárzott adása az ország területének nyolcvan százalékán elérhető volt. Jelenleg tizenhét jó minőségű FM-, azaz ultrarövid-hullámú frekvencián sugároz, ezzel eléri a Dunántúl nyolcvan százalékát, az ország középső területeinek jelentős részét, természetesen Budapestet és régióját, valamint Kelet-Magyarországon Debrecent és térségét. Műsora folyamatosan megtalálható az interneten, s az elhangzástól számított fél éven belül valamennyi műsor visszahallgatható (www. katolikusradio.hu). Az MKR közönségének tekint minden magyarul értő embert. Nagy szakértelemmel szerkesztett műsorai révén alapos és a mindennapi élethez elegendő ismeret szerezhető közéletről, politikáról, művészetről, gazdaságról, kultúráról, tudományról, a család, az ifjúság, az oktatás és az egészségügy témáiról, a magyar nyelvről és irodalomról csakúgy, mint a liturgiáról, az egyház eseményeiről és tanításáról.

Öröm­hír min­den­ki­nek

Je­len­tő­sen bő­vül a Ma­gyar Ka­to­li­kus Rá­dió vé­te­li le­he­tő­sé­ge

Az ult­ra­rö­vid-hul­lá­mú su­gár­zás­ra va­ló át­té­rést kö­ve­tő har­ma­dik év­ben vé­te­li le­he­tő­sé­gé­nek je­len­tős bő­vü­lé­sét ér­te el a ka­to­li­kus egy­ház rá­di­ó­ja au­gusz­tus­ra: Szent Ist­ván ki­rály ün­ne­pén a Du­nán­túl nagy ré­szén és az or­szág kö­zép­ső, il­let­ve ke­le­ti te­rü­le­té­nek több kör­ze­té­ben is fog­ha­tó az adás. Még­pe­dig kor­sze­rű, jó mi­nő­sé­gű URH-­frek­ven­ci­á­kon.

A Ma­gyar Ka­to­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia és a rá­dió ve­ze­té­se fo­lya­ma­tos erő­fe­szí­té­sek­kel igyek­szik el­ér­ni, hogy az egy­ház rá­di­ó­já­nak hang­ja az új jog­sza­bá­lyi kö­rül­mé­nyek kö­zött is hall­ha­tó­vá vál­jék az or­szág min­den la­kó­ja szá­má­ra. E mun­ka ered­mé­nye­ként 2010-ben Bu­da­pes­ten, Szé­kes­fe­hér­vá­ron és Szom­bat­he­lyen szó­lalt meg URH-n az Öröm­hír min­den­ki­nek szig­nál. Idén jú­ni­us­ban be­kap­cso­ló­dott Kis­kő­rös, jú­li­us­ban Esz­ter­gom és Vác, au­gusz­tus kö­ze­pén pe­dig Veszp­rém és Deb­re­cen is.

Állam és egyházak: barátok-e?

A hét kérdése

Beszélgetés Hölvényi György államtitkárral A közelmúltban lezajlott kormányátalakítás az egyházi államtitkárságot is érintette. A terület az Emberi Erőforrások Minisztériumához került, és az egyházi, nemzetiségi és civil ügyekkel foglalkozó államtitkárság vezetésére Hölvényi Györgyöt kérte fel Balog Zoltán miniszter. Az új államtitkár az elmúlt években Brüsszelben dolgozott a Robert Schuman Alapítvány főtitkáraként.

– A XX. századi állam, különösen Európában, megpróbált értéksemlegesen, egyház nélkül létezni. Meggyőződésem ezzel szemben, hogy az egyházaknak komoly társadalmi szerepük van, s ez azzal együtt is igaz, hogy napjainkban a hagyományos vallásgyakorlás visszaszorulását tapasztaljuk. Az egyházak társadalmi tanítása és a hitélet etikájából való táplálkozás nélkülözhetetlen az állam számára. A ma gyakran emlegetett tolerancia például egyértelműen Jézus tanításában gyökerezik.

– Mit jelent az államtitkárság számára az együttműködés?

– Az egyházi államtitkárság koordinatív feladatot lát el. Semmiféle felügyeleti szándéka nincs, lehetősége sincs ilyesmire. A kormányzat olyan közösségeket lát az egyházakban, amelyek fontos szerepet töltenek be a magyar társadalom életében. Az egyházak az elmúlt húsz évben erejükön felüli vállalásokat tettek – és tesznek ma is – a közjó szolgálatában. Az államhatalom e célok teljesüléséhez anyagi támogatással járulhat hozzá, hiszen az egyházaknak nincsenek ehhez megfelelő mértékű saját forrásaik. Ezt az együttműködést nevezzük cselekvő szolidaritásnak. Szolidaritás az állam és az egyházak között, szolidaritás az emberekkel, az állampolgárokkal.

Világ-nézet – katolikus szemmel: Hol van a templom mostanában?

Természetesen ott, ahol mindig is volt: keresztény templom ott van, ahol Krisztus. S ha hisszük, ha követjük őt, akkor mi vagyunk a templom. Akkor „élő kövekből” épül az egyház temploma. Mert az egyház a templom, a Krisztustól hívottak, az őt követők közössége. Közvetlenebb értelemben a templom – az „ecclesia” – az a hely, ahova istentisztelet gyakorlása, főként az Eucharisztia ünneplésében való részvétel céljából lép be a hívő ember.