Közelkép

Beszélgetés Jakubinyi György érsekkel Szent István ünnepén

A Regnum Marianum – Mária országa – nem ismeri a politikai határokat, szellemi közösségbe vonja a határon innen és túl élő magyarságot. Az országát a Szűzanya oltalmába ajánló első, szent királyunk ünnepén Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kérdeztük a Szent Istváni örökség aktualitásáról.

– Hogyan látja érsek úr, mi lehet Szent István személyének és művének legfontosabb üzenete a mai kor számára?

– Minden kor embere eszményképeket keres. Mai, megosztott világunkban is sok a „sztár”: a sportban, a filmek világában. Ám a hívő ember körülnéz: vannak-e korunkban olyanok, akik életpéldájukkal megmutatják, hogyan lehet az elvilágiasodott világban is tanúságtevő kereszténynek lenni? Szent István jelentőségét éppen ez adja meg: közvetlenül a magyarság honfoglalása és megkeresztelkedése után megmutatta, hogyan lehet valaki egyszerre magyar és keresztény.

Örömhirdetés

Az evangelizálás mint prófétai kritika, mint performatív beszéd – erről elmélkedtünk az elmúlt alkalmakkal. Ha továbbvisszük ezt a gondolati fonalat, felmerül a kérdés: Mi lesz az eredménye mindennek? Az erővel, hatalommal megszólaló evangélium milyen hatást gyakorol a világra? Egyrészt bizonyos, hogy ez Isten titka, hiszen ő dönt arról, miként és kinek juttat kegyelmet, kit és mire hív el, milyen módon irányítja a világ és az emberi történelem sorsát. Másrészt azonban a Szentírás alapján igenis kijelenthetjük, hogy körvonalaiban megsejthetjük azt a valóságot, amelyet az igehirdetés szava felépít a világban. Az első egyház számára csodálatos tapasztalat volt a keresztségből és a közös hitből fakadó élet.

Teremtésvédelem

Ezt a kérdést olvastam valahol, és nagyon megtetszett a szójáték, ezért idézem itt a címben. Tapasztalatból tudom, hogy sokan nem ismerik azt az új eljáráscsoportot, amelyet teljes nevén nanotechnológiának neveznek. Egyesek még a szót sem hallották. Pedig az utóbbi évek, az elmúlt néhány évtized egyik legsikeresebb, legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető, új technológiai eljárásainak összefoglaló nevéről van itt szó.
Nézzük a dolgot kicsit közelebbről, mi több, nagyon közelről, hiszen igen apró termékekről beszélünk. Erre utal a „nano” előtag. Egy nanométer a milliméter milliomodrésze.

Vörös Győző jordániai feltárásairól

Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni… – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette… Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.

Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula”: a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája…

Ó, a Balaton…

Barangolás Felsőörs és Pécsely között

Felsőörs és Alsóörs neve is arra utal, hogy a két település a szomszédságon kívül rokoni kapcsolatban is áll egymással. Hajdan egy Örs nevű királyi föld egyetlen települése volt a két falu. E testvériségen túl azonban más is összefűzi őket, mégpedig a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete: a vörös homokkő. Alsóörsön, Balatonalmádiban és Pálkövén évszázadokon át bányászták ezeket a köveket, s házakat, templomokat építettek, szobrokat faragtak belőlük. Cholnoky Jenő így írt a vörös kőből épült templomokról: „Egészen eredeti, magyar dolgok ezek. Egyszerűek, szerények, de ízlésesek és meghatóan szépen elhelyezettek.”

Könyvespolcra

A nyári melegben a tavak és a tengerek hűs vizei csábítóak, mégis sokan döntenek úgy, hogy szabadságuk eltöltéséhez úti célként egy-egy nagyvárost választanak. Ilyenkor a megfelelő ruha és az elegendő pénz mellett még két fontos felszerelésre van szükség: egy pontos térképre és egy jó útikönyvre. (Melyek után – valljuk be – nemegyszer az utolsó pillanatban kezd szaladgálni az ember.) Ha valaki a kikapcsolódásnak ezt a – szellemi és testi értelemben is meglehetősen aktív – formáját választja, általában csak arra tud időt és energiát fordítani, hogy múzeumról múzeumra, templomról templomra járva végignézze az adott hely legismertebb nevezetességeit.

A rádi temetőben augusztus 9-én elkísértük utolsó útjára kedves kollégánkat, Csermák Pétert, aki a Ferenciek terei könyvesboltunk vezetője volt. Péter augusztus 1-jén délelőtt a váci kórházban tragikus hirtelenséggel, szívmegállás következtében hunyt el. Az Új Ember kiadóhivatalának és szerkesztőségének minden munkatársa mély megrendüléssel osztozik Péter felesége és két gyermeke gyászában.

Parallax – nézetek kora

A nemes vallási hagyományok közös jellemzője, hogy a látható világ mellé láthatatlan világot alkotnak. A közvetlenül érzékelhető világ, a tárgyak, az élő természet, az emberi kapcsolatok képezik a közvetlenül megtapasztalható valóságot, s az istenek, angyalok, tündérek a közvetetten tapasztalhatót. A különböző vallások eltérő módon kapcsolják össze ezt a két dimenziót vagy szférát (a megnevezések kultúráktól függően változnak). Az animizmus szerint a szellemek világa benne rejtezik a tárgyi világban; mindenben, ami van, szellem lakozik. A panentheizmus szerint a tárgyakban, a természeti jelenségekben istenek élnek. A zsidóság világképe számos eget különböztet meg. A görögség istenei az Olimposzon laktak, ám rendre lelátogattak a harcmezőkre, és mindig megtalálták az emberekkel a szerelmi légyottok kamráit is.