Közelkép

Örömhirdetés – ma

Sorozatunk második harmadában igyekeztünk körüljárni azt a kérdést, hogy az evangelizáció miként kel életre a kultúra, a társadalom világában, milyen hatást vált ki, mire van szüksége ahhoz, hogy célba tudjon jutni. Az utolsó harmadot annak szenteljük, hogy körülnézzünk az egyes médiumok háza táján.

Először a beszélő, közösséget építő ember első kommunikációtechnikai forradalmát kell megvizsgálnunk, vagyis az írás megjelenését. Hiszen az élő szó csodájának sajnálatos korlátai vannak: csak azzal tudok beszélni, aki velem egyidejűleg van jelen ugyanazon a helyen. A tér és az idő súlyos korlátja a szónak. Az írás zseniális találmánya azonban áttörte ezeket a határokat: a leírt szó nem száll el, hanem megmarad, s útra is tud kelni a térben.

Teremtésvédelem

A hosszú, száraz és forró nyár után a Balaton vízszintje újra jóval az úgynevezett minimális szabályozási szint alá esett. A száraz tavaszt rendkívüli aszályt hozó nyár követte, ezért már a korai nyaralók is érzékelhették, hogy a normálishoz képest több mint fél méterrel alacsonyabb volt a Balaton vízszintje. Ez különösen a sekélyebb déli parton volt szembetűnő.

Jelentősen nőtt az egyházi iskolák száma

A 2012/13-as országos tanévnyitót a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában tartották szeptember 2-án. Az ünnepségen Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Balog Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Udvardy György pécsi megyés püspök és Dékány Á. Sixtus zirci apát mondott köszöntőt.

Könyvespolcra

Az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) minden év januárjában megrendezi az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napokat. A hagyományoknak megfelelően idén is Egerben tartott, négynapos tanácskozás legfontosabb előadásaiból az OLI most megjelentetett egy ízléses kiadványt, Meghirdette nekünk Isten országát címmel. A könyv szerkesztője, Kámán Veronika valóban csak a legfontosabb felszólalásokat köthette csokorba, hiszen a teljes program rendkívül gazdag volt (a papnevelő intézet kápolnájában és több termében olykor egyidejűleg is zajlottak az események), és a könyv így, e szigorúság mellett is százötven oldalas lett.

Könyvespolcra

A szüzességet a világ kultúrája nap mint nap gyanú és nevetség tárgyává tette és teszi. A keresztény spiritualitásban azonban fontos szerepe van, nemcsak a papi nőtlenség, hanem a szerzetesi életben betöltött szerepe miatt is. Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház szónoka Szüzesség című könyvében nemcsak azokhoz szól, akik hivatásukból adódóan nem kötöttek házasságot. Gondolatai minden megkeresztelt számára érdekesek lehetnek, akik Isten országa felé törekszenek.

Parallax – nézetek kora

A giccs egyidős a tömeggel. Amikor a XIX. században felgyorsult a modern világ kialakulása, megjelent az emberi együttélés egy új formája, amelyet a történészek és a szociológusok tömegnek neveznek. Emberi sokaságról van szó, melynek tagjait immár nem a családi kötelékek és a helyi kultúra hagyományai tartják egyben, hanem a nagyvárosok vonzereje és az ott kínált munkalehetőségek. A tömeg egyszerre nagyon színes, mert megszámlálhatatlan féle ember alkotja, ugyanakkor szürke is és arctalan, mert a sokféleség egybemosódik benne.

Látogatóban Ertl Pálné kitüntetett pedagógusnál

A derű, az arcára ülő őszinte öröm és meggyőződés önmagáért beszél. Hozzá tartozik személyiségéhez, természetességéhez. A nyár végi hőségben ülünk a litéri kertben, a diófák árnyékot adnak, az asztalról Marika néni, Ertl Pálné vendéglátó kedvességgel kínál enyhítő, hűs itallal és harapnivalóval. Olyan az érzés, mintha régóta ismernénk egymást. Pedig most találkozunk először. És mégis: valami azonnal átbillent a személyesség, az őszinteség meghittségébe. Évek óta egyedül él, de mint mondja, „a falu eleven közössége vesz körül”. Munkája elismerése ez a sok évtizedes pedagógusmúlt után.

Világ-nézet katolikus szemmel

Az Európai Unió tavalyi első féléves magyar elnöksége idején döntött úgy, hogy augusztus 23-a legyen a Totális Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja. Az elhatározás jelentősége azért is vitathatatlan, mert végre nem egyoldalúan, hanem a jobb- és baloldali diktatúrák áldozatainak egyaránt szól tiszteletadásunk.
A letartóztatásom előtti hetekben, 1961-ben jutott el hozzám Edith Stein nyugatnémet kiadású életrajza és a lengyel minorita vértanú, Kolbe atya drámai története. Mindketten Auschwitz mártírjai, de akkoriban nálunk még kevéssé ismerték őket, és messze volt oltárra emelésük ünnepe. Számomra magától értetődött, hogy egy másik diktatúra újdonsült rabjaként őket válasszam „védőszentül”.