Cigánymisszió: első lépések a gyakorlatban
A magyarországi cigányság körében végzett missziósmunka nagyon fellendült az elmúlt bő két évtizedben. Vannak nagyszerű példák. Települések, amelyeknek nevét jelszószerűenemlegetjükazottélőkeresztény cigányközösség szép élete miatt: Hodász,Alsószentmárton,Szendrőlád.A sikerek mellett azonban ott a kiáltó, óriási hiány és a szükség. Cigányok tömegei élnek magukra hagyva, akikhez még nem jutottunk el.
Kiosztották a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) által, Fehéren – Feketén – Felelősen a cigány–magyar együttélésről címmel szervezett fotópályázat díjait. Az elismeréseket Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) romapasztorációs bizottságának elnöke, a fotópályázat fővédnöke adta át. Az első díjat Schild Tamás Szép cigánynak lenni című sorozata nyerte. A második díjat Hajdú D. András vehette át A fal, amit mi kerítésnek hívunk című fotósorozatáért, a harmadik helyen pedig Molnár Zoltán végzett Romák Erdélyben című pályázatával.
Az utóbbi hetekben félelmekkel teli várakozással figyelünk a Koreai-félszigetre. Az 1953-ban fegyverszünettel véget ért koreai háború után két egymástól gyökeresen különböző állam alakult ki. Délen piacgazdaságot és demokráciát hoztak létre, míg északon a föld – talán Kubát kivéve – egyetlen kommunista diktatúráját találjuk. Az ország jelenlegi vezetője, Kim Dzsong Ün érvénytelenítette a tűzszüneti megállapodást, és atomháborúval fenyegette meg az Egyesült Államokat, Japánt és Dél-Koreát. A helyzet hétről hétre változik, így nehéz előre látni, mi is fog történni. Csoma Mózest, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Koreai Tanszékének docensét a konfliktus részleteiről kérdeztük.
Népnyelvünk a számolást is megolvasásnak nevezi. Kétségtelenül jó, ha megolvassuk, megszámoljuk a nekünk járó vagy visszajáró pénzt. Persze, hogy kell a pénz! De azért tapasztaljuk, nemcsak a kezünket piszkítja be, hanem gondolkodásunkat is, ha – bármilyen kevés van is belőle – jobban bízunk benne, mint Istenben.
Megemlékezések országszerte a holokauszt-emléknapon
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, április 16-án Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban és a Duna-parti holokauszt-emlékműnél, valamint a Terror Háza Múzeumban tartottak megemlékezéseket. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a budapesti Holokauszt Emlékközpontban gyújtott mécsest az áldozatok emlékére.
Orbán Viktor miniszterelnök az európai élet erkölcsi kereteiről
Nem feladatunk a tudósítás politikai eseményekről. Nem azért, mintha „ördögtől valónak” vélnénk a politikát, úgy, ahogy van. Sőt, az egyház felfogását valljuk, vagyis minden keresztény ember erkölcsi kötelességének tartjuk, hogy keresztény meggyőződése szerint vegyen részt a maga szintjén a politikai közélet alakításában. Reméljük, hogy olvasóink az írott és elektronikus sajtó segítségével, a helyesen megválasztott lapokból és televíziócsatornákból jól tájékozódnak, és okosan alakítják politikai álláspontjukat.
Beszélgetés Orosz Atanáz püspök-exarchával az országos katekumenátus konferencián
Van egy barátnőm, aki gyermekkorában szorgalmasan járt templomba, mostanra azonban eltávolodott az egyháztól. Azt mondta, elege lett belőle, mert szerinte túl sok benne a képmutató. Történetét elmeséltem Orosz Atanáznak, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök-exarchájának is, aki a Magyar Katolikus Püspöki Kar hitoktatási bizottsága által április 15. és 18. között Leányfalun – lelkipásztorok, lelkivezetők és katekéták számára – megrendezett országos katekumenátus konferencia előadója volt. Nem lehet, hogy mielőtt másokat hitre vezetnénk, az egyház hitelességét kellene helyreállítanunk? – kérdezem tőle.
Akármennyit is törjük rajta a fejünket, soha nem fogjuk tudni pontosan megmondani, mi is a kegyelem. Annyi biztos, hogy nincs benne egy szemernyi kényszer sem. Amikor valahogy éppen azzal futunk össze, akinek a jelenlétére a legnagyobb szükségünk van. Amikor pont az a könyv kerül a kezünkbe, azt a filmet látjuk, amely kizökkenti észjárásunkat a megszokott vágányról, és új pályára állítja. Biztos, hogy mindenki, aki felnőttkorában keresztelkedett meg, fel tudná sorolni azokat a hatásokat, amelyek végül Isten elé vezették. Visszatekintve nem is biztos, hogy elsőre látjuk az összefüggést ezek között. Nekem is sokszor homályos a kép.