Közelkép

Beszélgetés Stiller Tamás szakáccsal

Az Egerben élő Stiller Tamás szeret és tud is főzni. Gasztronómiai weboldalt szerkeszt, ahol receptekkel és hasznos tanácsokkal látja el olvasóit. Tavaly ovikerteket hozott létre, ahol lelkes és szorgalmas csöppségeket tanít arra, miként kell zöldséget termeszteni. Szívén viseli a magyar gasztronómia és gazdálkodás sorsát. Tavaly Heves megyében őt választották az Év emberének. Vele beszélgettem a mai vendéglátás helyzetéről, a főzés szeretetéről és a kertművelés hasznáról, szépségéről.

Irimiás Balázs magyar emlékek nyomában a Távol-Keleten

„Ha az épület belsejében felmegyünk a keskeny lépcső magas kőfokain a felső emeletre, kijutunk a nyitott erkély vagy loggiafélére, s erről jobb kéz felé nyílik Csoma egykori szobájának ajtaja. A megfeketedett ajtó alacsony, úgyhogy belépéskor középtermetű embernek is meg kell görnyednie. A szobácska maga kicsiny, rideg és komor. Körülbelül 3 x 3 méter az alapterülete, s a mennyezetet felnyújtott kézzel érinteni lehet. Egészen fekete; a füst időtlen idők óta ébenszínűre cserzette az egyenetlen falakat és a mennyezet vékony gerendáit” – írja Baktay Ervin Kőrösi Csoma Sándorról szóló életrajzában. A világhírű tibetológus, nyelvész, a tibeti–angol szótár összeállítójának celláját, ahol 1823 júniusától 1824 októberéig élt és alkotott, 1928-ban jelölte meg a kiváló orientalista-művészettörténész. A zanglai erőd és Csoma szobájának helyreállításán az utóbbi években Irimiás Balázs dolgozik önkéntes csapatával. A közgadász-építésszel keleti kötődéseiről és szerepvállalásairól beszélgettünk, az első lépésektől…

Elnézem a város fényeit a hatalmas villanyfüzér-hópelyhekkel a villanyoszlopokon, a fényárban villódzó, felcicomázott üzleteket, miközben postaládám alig győzi elnyelni a karácsonyi bevásárlásra buzdító szórólapáradatot: vásárolj, élvezz, fogyassz! Drága szép advent! A lélek elhalkuló csendje, a hajnali roráték derengése, a születő reménység hajnala – hát ide jutottál?

A villámhárítón egy télapóbábu mászik felfelé, kampóban végződő rongykezével már megragadta az emeleti erkély vasrácsát: még egy ugrás, és bent van. Ez már nem Mikulás: télapó. A kettő között az a különbség, hogy míg a Mikulás csak december 6-án látogatja meg a jó gyerekeket, a télapó karácsonykor is tud ajándékot hozni. Hogy kinek? Az angyallal, pásztorokkal, Máriával és a kis Jézussal mit kezdeni nem tudó, újpogány világnak. Fenyőünnep a népi demokratikus múltból, karácsonyi télapó a liberális jövőből.

Könyvajánló

Segédlet az elhallgatott történelem megismeréséhez

Számtalan témát említhetne bármelyikünk, amellyel utoljára az iskolában találkoztunk. Ezek terén aztán – szükség esetén – abból gazdálkodhatunk, amit hajdanán igyekeztünk elraktározni magunkban, hacsak időközben tovább nem képeztük magunkat.

Van aztán olyan szelete is a bennünket körülvevő világnak, amelyről még diákkori emlékeink sem igen lehetnek. Ezek sorában is „előkelő” hely illeti meg a múlt század egyháztörténetét, a közoktatás meglehetősen mostoha gyermekét, hiszen a szocializmusként emlegetett társadalmi-politikai képződmény fennállása idején legfeljebb elrettentő példaként szerepeltek az egyházak a történelem állampárti berendezésű színpadán. Ferdítések, szándékos vagy zsigeri hazugságok, féligazságok vagy épp a sok mindenre „megoldást” ígérő (el)hallgatás: sokféle eszközt bevetettek az alig múltban a társadalom életét is alakító nagy vallási közösségek lejáratására. S a helyzet a rendszerváltozás óta sem változott alapvetően.

Könyvajánló

Pálvölgyi Gyula Huba egykori bencés novícius Pannonhalmáról szüleinek és nővérének írt levelei Várszegi Asztrik főapát ajánlásával, magánkiadásban jelentek meg. A monostorba 1938-ban érkező fiatalember a rend szigorú szabályai szerint havonta egy levelet küldhetett rokonainak. Olvasásuk közben kirajzolódik számunkra, a regula előírásai miként kezdték átszőni a fiatalember mindennapjait, és miként vált le róla a sok felesleges gondolat, cselekedet.

Kéz és láb nélkül, de hitben – Interjú Nick Vujiciccsal

Él az arca, beszél a teste. Járkál, ugrál, gesztikulál. Közel húszezer ember hallgatja, általában szájtátva. A kar és láb nélkül született, ausztrál–szerb származású Nick Vujicic április 19-én és 20-án Budapesten, Pécsett és Debrecenben tartott előadást a sérültekkel foglalkozó Nem Adom Fel Alapítvány, az Ez az a nap! rendezvény szervezőirodája és a hátrányos helyzetűeket támogató Szeretet a Válasz Egyesület közös szervezésében. A bevételeket Magyarország első közintézményként üzemelő passzívházának felépítésére fordítják, amely fogyatékossággal élők lakóotthona lehet. Az előadásokon a világ első sérültekből álló gospelkórusa, a Never Give Up Gospel is fellépett. Nick egyik budapesti előadásának most olvasóink is részesei lehetnek. Figyelem, nem valami motivációs előadás következik, azzal az üzenettel: légy pozitív! Ahogy Nick mondja, ha nem felfelé nézünk, nem lesz meg a békénk.

Van még jó hírünk

Anglia egyik kiemelt turisztikai célpontja Bath. Évente milliók keresik fel a római fürdőt, az apátsági templomot és az Austen-regényeket idéző Royal Crescentet. Április eleje óta Bath „titkos” arcát is megismerhetik a turisták, ugyanis hajléktalanok vezetnek városnéző túrákat. Az állami támogatással megvalósult Secret City Tour programot egy helyi egyetemista, Luke Tregidgo és egy hajléktalan, Alex Kirzsan hívta életre.

Két szomszéd sétált Bowerchalke-ban, egy kis délangliai faluban, az 1960-as évek végén. Egyikük a Nobel-díjas író, William Golding, többek között a híres A legyek ura című könyv szerzője. A másik jó barátja, James Lovelock biofizikus és kémikus, aki ebben az időben a NASA-nál volt alkalmazásban, és a marsi élet lehetőségeit kutatta. Jól megértették egymást, mert fiatalkorában az író is tanult fizikát az Oxfordi Egyetemen, így konyított valamicskét ehhez a szakterülethez. Szokásos sétájuk közben Lovelock legújabb, meglehetősen bonyolult elméletét fejtegette.