Közelkép

Könyvespolcra

Karácsonyi ajándék azoknak, akik Isten igéjének fényénél akarják olvasni az idők jeleit.

Az egyházatyák szerint a hívőnek úgy kell táplálnia lelkét Isten igéjével, amint testét táplálja az étellel. Aranyszájú Szent János szerint a Szentírás napi olvasására a világiaknak még a szerzeteseknél is nagyobb szükségük van, hisz a világban élő több kísértésnek van kitéve. Ám a Biblia nem egyszerű olvasmány. Nagy Szent Gergely pápa szerint helyenként homályos értelmű, hogy ezzel élesítse elménket. Az egyház hagyományában a Bibliát mindig közösségben kell olvasni ahhoz, hogy igazi értelme feltáruljon. Nem változik ez azután sem, hogy az ötven éve megnyílt II. vatikáni zsinat mintegy visszaadta a hívők kezébe a Bibliát, bátorítva őket rendszeres olvasására. De hogyan olvassuk a Bibliát?

Könyvespolcra

Személyes lapok Regöly-Mérei Gyula orvosprofesszorról

„Boldog ember volt? Már hallom is a válaszát, igen, boldog, hiszen teljes életet élt, megtapasztalhatta a gyógyítás örömét, tudománnyal foglalkozhatott, ami számára hivatás és szenvedély volt együtt, és mit számított az anyagi jólét, amikor a két legnagyobb kincset bírhatta magáénak: a hitet és a családot.”

Kommunikációs tömörséggel jellemzi orvos édesapját lánya: Regöly-Mérei Andrea Szerető apátok, Gyula című könyvében, amely dokumentációs élet- és lélekrajz. Bár a szerző tiltakozik: ő nem író, az iménti jellemzésre „épített” emlékező munkája egyes fejezeteiben szinte regényes, másutt történelmi tényközlés, nemegyszer azzal a lírai érzékenységgel, amely gyermeki lélekből fakad. Ha jelképet keres ma bármely tudománnyal fölvértezett vagy abban éppen még elmerülő, és folyton hitben gazdagodni vágyó, családot szerető, és elolvassa ezt a – ma már ritka – „monográfiát”, Regöly-Mérei Gyula, a történeti embertan és az orvos-történelem világhírű kutatója személyében megleli.

Könyvespolcra

„Bizonyos vallásos körökben túlzásnak tartják a jókedvet, a humort és a nevetést, mondván, hogy mindez felesleges, nevetséges, illetlen, sőt botrányos. Holott a jó kedélyről egyik sem mondható el. Épp ellenkezőleg: a derű az egészséges lelki élet – és általában az egészséges élet – lényeges eleme. Amikor szem elől tévesztjük ezt a komoly igazságot, többé nem éljük az életet teljesen és igazán. Mi több: nem élünk szentül. Könyvem éppen arról szól, hogy mennyire értékes a jókedv, a humor és a nevetés a lelki életben.” Többek közt e szavakkal vezeti be James Martin New York-i jezsuita szerzetes magyarul most megjelent kötetét, melynek címe: Mennyei derű – Öröm, humor és nevetés a lelki életben. A szerző – amint az Új Embernek adott interjújában (2013. május 19.) is megvallotta – szentekről tartott előadásai során szembesült azzal, hogy hallgatósága milyen élénken érdeklődik e jóízű téma iránt.

Új útikönyv a Magyar szemmel sorozatból

A Magyar szemmel útikönyvsorozat Délvidék – A Vajdaság és Belgrád című kötetéről 2010 nyarán adtunk hírt. Az elmúlt három év sem telt tétlenül a kiadó életében. A Kárpát-medence egy másik, kevésbé ismert táját, Kárpátalját járták be munkatársaik.

E vidékről a legidősebb korosztálynak még lehetnek emlékei, hiszen Kárpátalja Trianon után, 1939 és 1944 között ismét a Magyar Királyság része volt. A fiatalabb nemzedékeknek ugyanakkor évtizedeken át lehetőségük sem volt Kárpátalja megismerésére, hiszen a Szovjetunió időszakában a határ az átlagember számára zárva volt. Ma már lényegében csak elhatározás kérdése az ideutazás, és azok, akik már legalább egyszer felkeresték ezt a csodás vidéket, tudják, hogy mekkorát fordult a világ errefelé is az elmúlt húsz évben.

Teremtésvédelem

„Az Úristen kezdetben vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze” (Ter 2,15). Sokat idézett, jól ismert szöveg, ennek ellenére nem árt újra és újra elővenni, és végiggondolni, elmélkedni, tűnődni rajta, hogy tartalmát egyre jobban megértsük.

A két idézett szó jelentése egymásnak ellentmondó. Kétségeket ébreszthet bennünk arra vonatkozóan, hogy mit is kell tennünk. A művelésre szólító parancs mindenképpen beavatkozásunkat, a Kert – vagyis Földünk – szépítését és jó gazda módján történő fejlesztését kívánja tőlünk. Az őrzés azonban inkább a pillanatnyi állapot fenntartásának, a Föld változásoktól való megóvásának parancsa.

Több mint hárommilliárd forint pályázati pénz a Pécsi egyházmegyének

Az elmúlt két évben beadott sikeres pályázatoknak köszönhetően több mint ötven helyen újítanak fel egyházi épületeket a Pécsi egyházmegyében.

Miközben Baranya és Tolna megyében alig akad jelentős építőipari beruházás, s a kivitelező cégek többsége csak vegetál, a Pécsi egyházmegyében soha nem látott mértékű templomfelújítás vette kezdetét. Ennek hátteréről az egyházmegye gazdasági igazgatója, Dohóczki Péter adott tájékoztatást.

– Udvardy György püspök atya 2011 áprilisa óta vezeti az egyházmegyét, s ennek köszönhetően a tavalyi évtől már érezhetően nőtt a pályázati aktivitásunk. Az egyházmegyei intézmények és a plébániák több mint 3,3 milliárd forintot nyertek, zömmel európai uniós, kisebb részben állami pályázatokon. Természetesen a felújítások legtöbbjénél önerő is szükséges, amelyet az egyházmegye saját forrásaiból biztosít, vagy a helyi közösség gyűjtésekből, megtakarításokból fedez. Az önkormányzatok és a helyi egyesületek hozzáállása, segítőkészsége is példaértékű.

A Tanítók Fekete István Egyesülete november 23-án prózamondó versenyt rendezett Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából a katolikus iskolák 3–4. évfolyamos tanulói számára a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban.

A versenyre negyvennyolc iskolából hatvannégyen neveztek be. A gyermekek két-két harmadik, illetve negyedik évfolyamos csapatban egyenként tizenhat fővel vettek részt az elődöntőn, ahonnan három-három fő jutott be a döntőbe.

Az Olvasó írja

Gyermekkorában az ember gyermekként álmodik. Tükrön keresztül látja a világot, és nem veszi észre a nehézségeket. Pedig akkor is vannak, de gondos szülei mindent megoldanak helyette. Ahogy telnek az évek, megváltozik minden, és az álmok megvalósításában az embernek magának is részt kell vennie. Szüleim keresztényként igyekeztek nevelni, Isten és a szülők iránti szeretetben. Védőszentem Szent Ferenc, aki példát mutatott szegénységben és Jézus szeretetében.