Embertárs

A Guadalupei Szűz Mária jubileumi ünnepe Budán

A Guadalupei Szűz Mária jubileumi ünnepe Budán

Idén az ünnep vigíliáján, december 11-én, 17 órakor köszöntőkkel veszi kezdetét a program. A Szent László-évhez is kapcsolódó, 17.30 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a lengyel Wojtonis Marek lazarista atya mutatja be. A szertartást követően, 18.15 órától Óvári Kitti, az ELTE BTK negyedéves angol–spanyol tanár szakos hallgatója A Guadalupei Szűz vonásai Magyarország vallási kultúrájában címmel tart előadást, 18.45 órától pedig Varga Tibor jogtörténész Szent László jelentőségét és hatását méltatja Magyarország édes oltalma címmel. Közreműködőként fellép Szebelédi Zsolt (ének, gitár), a P. Mobil együttes tagja, a VálaszÚt zenekar alapítója.
Az est folyamán megtekinthető lesz Návay Ákos Lupita 480 című fotókiállítása, amely a mexikói Guada­lu­pét, a világ leglátogatottabb zarándokhelyét mutatja be és hozza közelebb az érdeklődőkhöz. A programokat követő virrasztás 12-én reggel 7 órakor ér véget. A szervezők kérik, hogy a hagyományokhoz híven – a gua­dalupei csodára emlékezve – minden résztvevő hozzon magával egy-egy szál rózsát.

Kép: Návay Facio Ákos rajza

A magyar szent család nyomában

A magyar szent család nyomában

Fotó: Molnár ArtúrEmléktáblát állítottak

 

A püspök hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár a magyar szent család – Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg – városa, és egyedülálló tiszteletüket ez a beruházás tovább erősítheti. Hozzátette: az Egyház feladata ma is a helytállás és a tanúságtétel, ami az európai kultúra megőrzésének záloga.
Dózsa István egyházmegyei vagyonkezelő beszámolt az európai uniós pályázat révén megvalósuló programról: a Székesfehérvári Egyházmegye „A Magyar Szent Család nyomában – Tematikus zarándokút fejlesztése a Székesfehérvári Egyházmegyében” elnevezésű projektjét azzal a céllal indították, hogy innovatív eszközökkel járuljanak hozzá a keresztény Magyarország bölcsőjének megismertetéséhez. Olyan értékeket kívánnak bemutatni, amelyek nem pusztán egy letűnt kor múzeumba való emlékei. „Az első magyar szent család példája élő valóság, amely a mai korban is megélhető” – fogalmazott Dózsa István.
A püspöki palota kertjének végében, a Lakatos utcában látogatóközpontot alakítanak ki, amelyben kőtár, látványraktár és tematikus kiállítótér kap helyet, az emeleten pedig múzeumpedagógiai foglalkoztatótermek létesülnek. Megújul az egyházmegyei múzeum épülete: a homlokzat részleges rekonstrukciója mellett a belső udvart a zarándokok fogadására alkalmas térré alakítják, ahol kisebb rendezvények, koncertek megtartására is lehetőség nyílik. Részlegesen felújítják a püspöki palotát is.
A projektben a bodajki ősi zarándokhely és a vértessomlói kegyhely is fontos szerepet kap. Bodajkon a Segítő Szűz Mária-kegytemplom mellett a Szent Imre Zarándokházban – az épület átépítésével – ötvenhat személyes zarándokszállást alakítanak ki. Vértessomlón a Sarlós Boldogasszony-plébánia melletti tér újul meg, „Szent Család mesetér” elnevezéssel itt interaktív játszóteret hoznak létre a családok számára.
Cser-Palkovics András polgármester felidézte, hogy 2013-ban, a Szent István-emlékévben a város a Bory családtól kapott egy, a magyar szent családot ábrázoló szobormásolatot, amely jelenleg a polgármesteri irodában látható a Biblia mellett: ez szimbolikusan kifejezi, hogy a székesfehérvári történetnek üzenete van a jelen számára. A zarándokút beruházásai szorosan kapcsolódnak az Árpád-ház program fejlesztéseihez, és morális üzenetet, történelmi örökségünk megőrzésének fontosságát is közvetítik a ma embere számára.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye; MTI

A szeretet szigetei

A szeretet szigetei

Fotó: Lambert Attila

 

Nemeshegyi Péter szokta mon­dani, hogy a keresztény ember feladata szeretetszigetek teremtése maga körül, ahelyett, hogy arról panaszkodna, milyen gonosz a világ. Szigorú szabály, hogy a világ állapotára nem tekinthetünk magunktól függetlenül, hanem csakis úgy, mint amely részben a mi közreműködésünkkel állt elő. Ezen gondolkodom Szentendrén december 1-jén, a katolikus iskola huszonöt éves jubileumát ünneplő mise előtti percekben, a gyerekek által angyali kórust idézően énekelt taizéi dalokat hallgatva. Blanckenstein György plébános köszönti a bíborost, majd olvasmányként Dániel próféta látomását hallgatjuk a négy fenevad pusztulásáról és az ég felhőin megérkező Emberfiáról. Aztán az evangélium következik a zöldellő füge­fáról mint a nyár közeledésének jeléről és Isten országának előjeleiről. A kérdés mögött, hogy miért tanulunk, végső soron az húzódik meg, hogy miért élünk, mondja a bíboros prédikációjában. A mai olvasmányok arról beszélnek, hogy az idő nem végtelen, hogy a történelem során Isten terve valósul meg, aki szeretetével kíséri az emberiség sorsát. Huszonöt éve nagy lehetőséget kapott az egyházi közösség, amikor iskolák alapítására és újraalapítására nyílt alkalma.
Azóta nagyot változott a világ, sok-sok katolikus iskolát, óvodát hoztak létre országszerte, így ma már azért kell dolgoznunk és imádkoznunk, hogy valóban katolikus szellem és őszinte vallásosság jellemezze oktatási intézményeinket. Hogy életmódra neveljenek, és tanulóik lelkét megnyissák a végtelen felé.

*

Mise után átsétálunk az iskolába, hogy a szűkebb körű ünnepségen is részt vegyünk. „Beszéljenek a képek!” – mondja Pabeschitzné Péter Kamilla igazgatóhelyettes, de azért ő is mesél, és hosszú, eseménydús, fordulatokban gazdag történetet mond el. 1890-től máig tartót, amelynek huszonnégy éve maga is a szereplője már. A szatmári ir­gal­mas­nővérek voltak az úttörők, 1929-ben érseki fennhatóság alá került az iskola, a rendszerváltás után, 1992-ben tagozatként indult újra, 1993–1994-ben pedig önálló intézménnyé vált. Míg kezdetben attól tartottak, hogy nem lesz elég jelentkező, addig ma már a túljelentkezés a jellemző. Rengeteg építkezés, átalakítás, bővítés van mögöttük. 1993-ban kápolnát építettek az egykori gondnoklakásból (amely azelőtt tizenhét macskának is otthont adott), 2000-ben beépítették a tetőteret, 2004-ben új szárnyat húztak fel. Sokféle szakkörük, sportkörük van, és alsóban a néptánc is a tanrend része. Ebből hamarosan ízelítőt is kapunk. Noha kezdetben érezni némi elfogódottságot a nagy közönség miatt, nemsokára már az is jól látható, milyen páratlan mozgáskultúrát sajátítottak el ezek a gyerekek egy-két év alatt. Irigylésre méltó a természetesség, ahogy cinegeként ugrálnak, aztán egy gyors váltással, botra támaszkodva futkározni kezdenek – ekkor már láthatóan nagyon élvezik a szereplést.
A műsor után folytatódik az iskola gazdag kínálatának, szabadidős programjainak felsorolása, és az sem marad titokban, hogy az intézmény tanulmányi téren is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. „Eltelt huszonöt év, és szinte észre sem vettük: mi még ma is fiatal, dinamikus csapatként gondolunk magunkra. Csak olyankor lepődünk meg néha, amikor korábbi tanítványaink a kollégáinkká válnak” – nevetteti meg hallgatóságát Kamilla (a gyerekeknek Kamilla néni).
Aztán Bukovszkiné Csoba Zsuzsa igazgató mond pár szót, mielőtt – első alkalommal – emlékérmeket nyújt át azoknak, akiknek az iskola különösen is hálás, elsőként a bíborosnak. – Az elmúlt évtizedekben a város legszebb, legkeresettebb iskolája lettünk, és ez kötelez bennünket. Meg kell felelnünk a jó hírünknek, lelki és szellemi értelemben egyaránt. Közösségépítéssel, a hozzánk kapcsolódó családok szolgálatával, családias légkörrel és persze kimagasló tanulmányi eredményekkel egyszerre. Olyan útravalót: hitet, hagyományokat akarunk adni a nálunk tanulóknak, amely egész életükben kitart majd.
Zsuzsa pár perccel később ajándékot kap Blanckenstein Györgytől, az egyházközség hálájának jeleként, amelynek életét – mint a plébános hangsúlyozza – felpezsdíti az iskola és az óvoda működése.

*

A hivatalos program végeztével agapé és kötetlen beszélgetés kezdődik. A dekorációt, köztük a gyerekek „Mit szeretek ebben az iskolában?” kérdésre válaszoló, focimeccset, tornát, ugrókötelezést, táncot, tábortüzet ábrázoló rajzait nézegetve Nagy Sándor káplánhoz fordulok. Ő leg­inkább a pezsgő életet szereti az iskolában, a gyerekek kezdeményezőkészségét. Ez nemrég például – pedig black Friday volt! – huszonnégy órás szentségimádás megszervezésében nyilvánult meg, amelyet a közösségi együttlét öröme járt át. Nem sokkal később már az igazgatónőt hallgatom, aki a szülők közösségéről, példás aktivitásáról számol be, amelyhez az iskola igyekszik megteremteni a legjobb feltételeket. Amikor a szegényebb gyerekekről kérdezem, a máltai szeretetszolgálathoz fűződő eleven kapcsolatukról beszél – ő maga is máltás –, és hangsúlyozza, hogy a gyermeküket egyedül nevelőket fokozottan támogatja az iskola. Amikor pedig a „katolikus burkot” hozom szóba, amely jót (védelem) és rosszat (a világtól való elzárkózás) is jelenthet, azt mondja: a gyerekek káros hatásoktól való védelmét fontos fel­adatuknak tartják, de tudják, hogy nem zárhatják el őket a világtól, sőt fel is kell őket készíteniük rá. Az erős közösségi élmény és a sokféle program, amit kínálnak, szerencsére nem engedi a gyerekeket unatkozni, ezért másoknál kevésbé fenyegeti őket az internetes bambulás, az alkohol, a dohányzás, a túl sok tévézés veszélye, teszi hozzá.
Kamillát, az igazgatóhelyettest az iskolához fűződő személyes kötődéséről faggatom, amely a képes beszámolójából is kitűnt. Ő a mindennapok és az iskola szoros összefüggését, a szülőkkel való intenzív együttműködést, a hiteles vallásosság tanári példáját tartja a legfontosabbnak. A napi aprómunkát, amely mindig adott eseményekre, konfliktusokra reagál, és rövid elmélkedésekkel, tisztázó beszélgetésekkel segíti a gyerekeket.
Écsy Gábor – aki 1984-től 1994-ig volt Szentendrén káplán – először csak szerényen mosolyog, amikor a hőskorról, az alapítás éveiről kérdezem. Ám aztán elárulja, milyen sodrásba került, amikor az újrakezdés gondolata felmerült. Annak idején valahol megtalálták az intézmény régi zászlóját – meséli –, és ünnepélyesen átvonultak vele az iskolába. Aztán végül ott is maradtak. De ez már több mint huszonöt éve történt.

A cigány közösség vallási szokásairól

A cigány közösség vallási szokásairól

A program a főiskola által e témában szervezett sorozat részeként valósult meg, és a továbbiakban még négy ilyen alkalomra kerül majd sor.
A mostani beszélgetés célja az volt, hogy a résztvevők a roma egyházközségek vallásgyakorlását tudományos és gyakorlati oldalról is megközelítve jobban megismerjék a cigány közösség hitvilágát, vallási szokásait. A meghívottak között volt Orosz Atanáz megyéspüspök; Bartha Elek, a Debreceni Egyetem rektor­he­­lyettese, a vallási néprajz MTA-doktora; Rózsahegyiné Juhász Éva, a Szent Miklós Gö­rög­­katolikus Roma Szakkollégium vezetője, valamint Mosolygó Béla, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöki hivatalának irodaigazgatója, aki Sója Miklós atya után 1981-től 1993-ig szolgált Hodászon, a cigány egyházközségben. A kerek­asztal-beszélgetés résztvevője volt Orosz István kállósemjéni parókus is, aki 2011 és 2014 között volt a hodászi egyházközség lelkipásztora. Személyes tapasztalataival segítette a közös gondolkodást Lakatos Péter, aki Hodász szomszédságából, Kán­tor­já­no­si­ból származik, és ma már áldozópapként szolgál.
Orosz Atanáz megyéspüspök nyitógondolatai után Bartha Elek és Rózsahegyiné Juhász Éva előadása hangzott el. Mindketten néprajzkutatóként, de más-más szempontból mutatták be a roma hívőközösségek vallási szokásait. A kerekasztal-beszélgetést követően a résztvevők és a közönség között személyes hangulatú párbeszéd alakult ki.
A beszélgetéssorozat következő alkalmának témája: romapasztoráció a mindennapokban.

Forrás és fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Jótékonysági akció az adventben

Jótékonysági akció az adventben

Minden karitatív szervezet életében a legaktívabb időszak advent ideje, az ünnepi készülődés a karácsonyra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára a legfontosabb, hogy az általa egész évben segített emberek az önkéntesekkel és a munkatársakkal közösségben élhessék meg a karácsony csodáját.
A következő hetekben több mint kétszáz intézményben tízezernél is több, ellátásban részesülő ember karácsonyát készíti elő a karitatív szervezet.
Idén december 14. és 19. között 21. alkalommal rendezi meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az „Adni öröm!” akciót a Spar-csoport kijelölt üzleteiben. A karitatív szervezet százhatvanöt Spar és Inter­spar üzletben több mint háromezer-ötszáz önkéntes – köztük több száz középiskolás diák – részvételével tartós élelmiszert gyűjt a rászorulóknak. A csomagok egy része hajléktalanok számára készül, más részét nagycsaládosoknak és idős embereknek juttatják el a szeretetszolgálat csoportjai és intézményei. A gyűjtésről a www.adniorom.hu honlapon lehet részletesen tájékozódni. Itt – a jótékonykodást segítő praktikus információk mellett – az akcióban részt vevő üzletek is megkereshetők, és az adományszámláló segítségével az összegyűlt élelmiszer mennyisége is nyomon követhető. Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként idén is részt vesz a karácsonyi gyűjtésben (képünkön).
A karitatív szervezet intézményei és csoportjai már az akció előtt is folyamatosan fogadják a tartósélelmiszer- és ruhaadományokat. Az 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal támogatható a máltai szervezet munkája. A www.adomanyozz.hu oldalon keresztül online átutalással is lehet segíteni. A máltai szervezet célja, hogy az előző évekhez hasonlóan közel harmincezer család és idős ember részesüljön karácsony előtt az összegyűjtött élelmiszerekből összeállított csomagokból.
Az adventi időszakban számos felajánlást kap a máltai segélyszervezet magánszemélyektől és cégektől. Ezeket az adományokat az önkéntes­csoportok vagy intézmények által ellátott nélkülöző embereknek, családoknak juttatják el, és részesednek belőlük azok a gyerekek is, akik a szeretetszolgálatnak a harmincegy legszegényebb járásban zajló gyereksélyprogramjában érintettek. A szegénységben élő gyermekek támogatására 200 és 500 forintos ado­mány-kár­­tyákat lehet vásárolni a SPAR és INTERSPAR áruházakban, az OMV-töltőállomásokon és az interneten. A kártyákért nemcsak készpénzzel, hanem SuperShop-pontokkal is fizethetünk.
Az iskolások is bekapcsolódhatnak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat karácsonyi jótékonysági akciójába a PontVelem okosprogram „Segíts Velem” karácsonyi ajándékgyűjtésén keresztül. Az ország több mint kétszázötven általános iskolájában a gyerekek bevihetik az intézménybe megunt, de jó állapotú játékaikat. Az iskolákból összegyűjtött adományokat egy csomagszállító cég a szeretetszolgálat regionális központjaiba viszi el, ahonnan a szervezet közvetlenül a rászoruló gyerekeknek juttatja el az ajándékot.
December 8-án és 9-én hatszáz ember juthat meleg ételhez a Máltai Szeretetszolgálat és az adományozók jóvoltából Budapesten. Két nap alatt háromszáz-háromszáz rászoruló számára osztanak ebédet a szervezet Batthyány téri központjában, ahol mindkét napon rendel a mozgó orvosi rendelő, így az ebéd mellett ingyenes egészségügyi vizsgálaton is részt vehetnek a rászoruló emberek. Vidéki nagy­városokban is szerveznek ételosztásokat, kávé- és teaosztást, gyerekjáték- és ruhabörzéket, melyeken nehéz helyzetben élő családok kaphatnak segítséget a karácsonyi készülethez. A tél folyamán minden héten legalább ötszáz adag meleg ételt igyekeznek adni azoknak, akik napjaikat hidegben töltik.
A Videoton játékosai és szurkolói is kiveszik a részüket a karácsonyi jótékonysági akciókból: a csapat székes­fehérvári mozgáskorlátozott és fogyatékkal élő fiatalok számára szervezett gyűjtést. A felajánlásokat a szeretetszolgálat támogatószolgálata juttatja el az érintettekhez. A fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok megsegítésére több településen meghirdetett gyűjtések eredményeképpen országszerte ötszáz, egész évben segített fiatalnak szeretnének ajándékot vinni az ünnepre.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a határon túli magyarlakta területeken élő családokat és intézményeket is támogatja – adventben is: a Szent László Szövetséggel és a Rákóczi Szövetséggel együttműködve partiumi falvaknak és magyar nyelven oktató felvidéki intézményeknek visznek anyaországi iskolákban és plébániákon összegyűjtött könyveket, játékokat és élelmiszereket. A Kárpátalján mű­ködő máltai szervezettel közösen nagycsaládoknak, egyedülálló idős és mozgássérült embereknek szerveznek gyűjtést. Az adományokat a karácsony előtti napokban adják át a rászorulóknak. A szeretetszolgálat és más támogatók segítségével adventi ajándékként kárpátaljai kistelepüléseken iskolai számítógéptermet alakítanak ki, orvosi rendelőt szerelnek fel, és korszerűsítik a közvilágítást. A cél, hogy a határainkon túl élő magyar közösségek, rászoruló emberek megérezhessék az ünnepen az anyaország együttérzését és közösségvállalását. Közel háromszáz kisiskoláshoz, kétszáz idős emberhez és ötszáz családhoz jut el adományuk.
Az advent során a Hajléktalan Jézus-szobor Esztergomban és a fővárosban hívja fel a figyelmet arra, hogy a köztünk élő rászorulókban elsősorban a másik embert vegyük észre. December 2. és 10. között Esztergomban, a Szé­chenyi téren lesz látható az együttérzés szobra. Az „Adni Öröm!” akció időtartama alatt a szeretetszolgálat budapesti, Batthyány téri központjában, karácsonykor pedig a zugligeti országos központban helyezik el a Hajléktalan Jézust ábrázoló alkotást.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Hardi Titusz elismerése

Hardi Titusz elismerése

Fotó: Lambert Attila

 

Franciaország miniszterelnöke a közoktatásért és felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére 2017. július 13-i rendeletével az Akadémiai Pálmarend Lovagja kitüntetést adományozta Hardi Titusznak, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szak­gim­názium és Szakkollégium igazgatójának a francia kultúráért végzett szolgálataiért.
Franciaország nagykövete, Éric Fournier november 28-án, délben ünnepélyes keretek között adta át a kitüntetés jelvényeit a Pannonhalmi Bencés Főapátságban.
Hardi Gábor Titusz OSB francia, magyar és történelem szakos tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. Francia nyelvvizsgáztatói és tolmácsképesítéssel rendelkezik; a győri Alliance Française kulturális szervezet az ő közreműködésével költözött Pannonhalmára 2014-ben. Általános iskolai tanulmányait részben Algírban végezte, majd a budapesti Arany János Gimnáziumban érettségizett 1981-ben.
Színházi és fotókurzusokat szervez és tolmácsol, francia művészek közreműködésével. 1997-ben a pécsi frankofón diákszínházi fesztiválon tanulói különdíjat nyertek Kis Herceg-rendezésével.
Francia szakos tanárként a testvériskolai kapcsolatok felelőse a párizsi régióban (Saint Charles, Athis-Mons, Passy Saint-Nicolas Buzenval, Rueil Malmaison).
1996-ban, amikor a Pannonhalmi Bencés Főapátság arra készült, hogy a Világörökség részévé nyilvánítsák, küldött volt az UNESCO mellett. 2001-ben Mádl Ferenc látogatása idején a magyar küldöttség tagjaként járt Franciaországban.
2006 óta a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Szent László-falfestményt tártak fel az erdélyi Somogyomon

Szent László-falfestményt tártak fel az erdélyi Somogyomon

A szakember elmondta: néhány társával évek óta önkéntesként járnak vissza a Szeben és Maros megye határán fekvő település középkori templomába, hogy kisebb karbantartási munkákat végezzenek, kicseréljék az eltörött tetőcserepeket – és amikor lehetőség van rá, falkutatást folytassanak. Így állapították meg néhány héttel ezelőtt, hogy a középkori templom belső falain a fehér mészréteg alatt Erdély egyik legösszefüggőbb középkori falfestményegyüttese található, amelynek egyik regisztere a Szent László-legendát ábrázolja.
A somogyomi falfestményen egyelőre csak az üldözési jelenetet sikerült feltárni, a legendaábrázolás mintegy négyötödét még mészrétegek borítják. A Somogyom evangélikus templomában megmaradt falfestmények össz­felülete meghaladja a száz négyzetmétert. A teljes szentély falfestése megmaradt a mészréteg alatt. A templomhajó északi falán négy egymás fölötti regiszterben láthatók figurális falképek. A legfelső regiszter ábrázolja Szent László legendáját – ismertette Kiss Loránd.
A Szent László-legenda képsora általában a szent királynak a nagyváradi várból való kivonulását, a magyar lányt elraboló kun vitéz üldözését, a kun vitézzel vívott csatát, a legyőzött vitéz lefejezését és a pihenés jelenetét ábrázolja. A jelenetek szinte valamennyi ismert ábrázoláson ugyanazok, a falképek csak a részletekben és a festő stílusában térnek el egymástól. Ezért is gondolják, hogy létezhetett egy korai ábrázolás, előkép, amit a későbbi festők igyekeztek utánozni. A legtöbb Szent László-legendát a XIV. század második és a XV. század első felében festették – mondta a restaurátor.
Kiemelte: kevéssé ismert tény, hogy több szász evangélikus templomban is maradtak meg Szent Lászlót ábrázoló falképek. Somogyom közelében Szász­iván­falva és Ecel evangélikus templomában is találhatók hasonló falfestmények: a szászivánfalvit három évvel ezelőtt sikerült teljesen feltárni, konzerválni és – részben – restaurálni. Az eceli Szent László-ábrázolás rendhagyó módon a középkori templom szentélyének az északi külső falát díszítette, és ma a templomhoz később hozzáépített sekrestye padlásterén látható.
Kiss Loránd szerint a szász templomokban őrzött képek azt igazolják, hogy Szent László kultusza nemcsak a Székelyföldön volt hangsúlyos, hanem a történelmi Magyar Királyság más területein is.
Erdélyben arra is van példa, hogy középkori görögkeleti templomok belső falára festettek magyar szenteket – mondta a restaurátor, példaként a Hunyad megyei Kristyor és Ribice ortodox templomait említve.

Forrás: MTI
Fotó: Múlt-kor történelmi portál Facebook-oldala

Létezik-e gyermekhez való jog?

Létezik-e gyermekhez való jog?

Aktuális bioetikai kérdések, és kiemelten a mesterséges megtermékenyítés állt az orvos, a morálteológus, valamint a Creighton-tanácsadó előadásának középpontjában.
Az egybegyűlteket, köztük az esztergomi szeminárium morálteológiai kurzusának résztvevőit Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte.
Az OLI novemberi szakmai napjának orvos előadója, Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy megindult hazánkban a párbeszéd a mesterséges megtermékenyítés sokakat érintő és bioetikai kérdéseket is felvető eljárásáról, a lombikprogramról. Az erkölcsi válaszadás nem tud lépést tartani a gyors tudományos fejlődéssel, és ez a lemaradás komoly veszélyeket jelent – mondta. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy megtanuljunk jól kommunikálni ezekről a kérdésekről, erkölcsi problémákat megfogalmazva, de semmiképpen sem elítélve az érintetteket.
A Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa a mesterséges megtermékenyítés orvosi alapjaival foglalkozott, és bemutatta a Pannon Reprodukciós Intézet által közzétett filmet a mesterséges megtermékenyítésről. Véleménye szerint problematikus, hogy meddőség esetén az orvos az adott párnak azonnal a lombikprogramot ajánlja. Roj­ko­vich Bernadette felhívta a figyelmet az eljárásból fakadó veszélyekre, az ikerszülés kockázatára, a hormonális túlstimulálásra, az esetleges genetikai betegségek kockázatára, a vérfertőzés, a komplikációk és a műhibák lehetőségére. A Magyar Bioetikai Társaság elnökeként úgy fogalmazott, támogatják a CitizenGo petícióját, amelyben arra kérik a kormányt, szenteljen figyelmet azoknak a meddőséggel küzdő házaspároknak is, amelyek egész­ségügyi és/vagy erkölcsi megfontolásból nem vállalják a lombikkezeléseket.
Dervarics-Boros Ágnes a meddőség kezelésének egy másik útját ismertette, a Creighton-módszert, amelyet maga is oktat. Ágnes személyes példájából kiindulva mutatta be az eljárást. Már az örökbefogadás is szóba került köztük, amikor megfogant a kislányuk. Ágnes ma már egy kétéves gyermek boldog édesanyja, és sorstársait Creighton-oktatóként segíti.
A módszerről részletesebben a csa­lad­tervezo.hu oldalon tájékozódhatunk.
Az OLI szakmai napján Roska Péter morálteológus az előtte szólókhoz kapcsolódva két szempontra hívta fel a figyelmet. Arról beszélt, hogy a nemzés testi és lelki valóság egyszerre, és az ember eredete nem szűkíthető le a biológiai valóságra. Elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy a lombikeljárásban laboratóriumi keretek között történik meg a két ember egyesülése. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi élet a foganással kezdődik, így az embriók megsemmisítése abortusznak számít. „Keresztény lombik” többek között azért sem létezik, mert az eljárás során nem garantálható az embriófelesleg elkerülése. Roska Péter morális kérdésnek tartja a lefagyasztás eljárását is, amely tárgyiasítja az emberi életet.
A morálteológus felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyház amellett, hogy hirdeti az objektív erkölcsi igazságot, szeretettel áll a gyermekáldásra vágyók mellett, és hagyományában mindig is fontos volt a gyermekáldásért folyamodók megsegítése.