Embertárs

Drámai beszámoló Szíriából

Drámai beszámoló Szíriából

A Szíriában zajló véres polgárháborúnak egyre több civil esik áldozatául. Mario Zenari bíboros, Szíria apostoli nunciusa szerint az országban uralkodó káosz maga a „földi pokol”, elsősorban a gyermekek számára, akik a legsebezhetőbbek. A bíboros március 9-én számolt be a szíriai helyzetről.
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) egy nemrég kiadott nyilatkozatára hivatkozva Zenari bíboros így fogalmazott: Szíria jelenleg „a föld legveszélyesebb helye a gyermekek számára”.
„A helyzet szörnyű. Mindig azt mondom, ez egyszerűen az ártatlanok lemészárlása” – fogalmazott, és felidézett egy esetet: Néhány évvel ezelőtt Damaszkuszban, ahol a nunciatúra is található, találkozott egy tízéves kislánnyal, akinek mindkét lábát amputálták, olyan súlyos sérüléseket szenvedett egy robbanás során keletkezett repeszektől.
Egy másik történetben egy tizenöt éves lányról beszélt, aki egy barátjával éppen hazafelé tartott az iskolából, amikor egy detonáció során elszabadult repesz az arcába fúródott, majd a fejében továbbhaladt, és azonnal megölte.
Rengeteg a szenvedés, mondta Zenari, majd felidézte Ferenc pápa 2017 karácsonyán elhangzott szentbeszédét, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „rendkívül megérintett engem”, mert a pápa végig a gyermekek szenvedéséről beszélt.
Ami a humanitárius segélyezést illeti, a helyzet „irányíthatatlan”, mondta, „egy egész könyvet tudnék írni” csak a szíriai gyötrelmekről.
Mario Zenarit, aki 2008 óta teljesít nunciusi szolgálatot, Ferenc pápa 2016-ban bíborossá kreálta. Március 9-én az Open Hospitals elnevezésű projekt egyik rendezvényén tartott előadást. A projektet az AVSI egyesület szervezte 2016-ban, a Gemelli Alapítvánnyal és a Cor Unum Pápai Tanáccsal együttműködve. Célja a szegénységben élők orvosi ellátásának biztosítása, valamint négy nonprofit kórház anyagi támogatása Szíriában.
A polgárháború 2011-es kitörése óta több mint 13,5 millió szíriai, köztük hatmillió gyermek került súlyos humanitárius válságba. A lakosság nagy részének élelmezése megoldatlan, és a legalapvetőbb ellátásokat sem tudják biztosítani.
Az ENSZ becslései szerint 11,5 millióan vannak, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást – negyven százalékuk kiskorú. A kórházak gyakran támadások célpontjai, a háború kitörése óta a szíriai egész­ségügyi hálózat dolgozóinak csaknem kétharmada elmenekült az országból.
A személyzet bérezésére, az általános kiadásokra, a havi számlák kifizetésére és a régi épületek felújítására fordítható összeg változatlan, míg a betegek egyre növekvő számban jelentkeznek a kevés, még megmaradt kórházban, hogy ellássák mindennapi betegségeiket és háborús sérüléseiket. Ez lassan a rendszer pénzügyi összeomlásához vezethet.
Az Open Hospitals projekt 2017 novembere óta körülbelül 1,2 millió euróval járult hozzá annak a négy kórháznak a fenntartásához, amellyel kapcsolatban áll.
Március 9-i beszéde alkalmával Zenari bíboros levetített egy kétperces videót, amelyben bombázásban tönkrement épületek és a harcokban megsebesült emberek láthatók, többségükben szintén gyermekek, arcukon vérrel és porral.
A társadalom szövete „megsérült”, fogalmazott, „és a mély sebek, amelyek ezeket a gyermekeket borítják, rosszabbak, mint amilyennek tűnnek”.
A polgárháború civil áldozatainak száma az utóbbi hetekben drámai módon megnövekedett, miután az oroszok által támogatott szíriai erők február 18-án súlyos szárazföldi és légitámadást mértek az ostrom alatt álló Kelet-Gúta oázisra, amely Damaszkusztól északra található.
A négyszázezer embernek otthont adó Gúta oázis az utolsó a lázadók kezén lévő területek közül, amely így célpontja a szír elnök, Bassár el-Aszad által irányított katonai erőknek. Az elnök 2013 óta próbálkozik a lázadók elűzésével.
A szíriai emberi jogi egyesület szerint eddig kilencszáz civil vesztette életét a támadásokban. Habár az ENSZ Biztonsági Tanácsa harmincnapos, február 24-én életbe lépő tűzszünetet kezdeményezett, a harcok folytatódtak, és a humanitárius segélyek kiosztására irányuló erőfeszítések – egy esetleges kémiai támadás veszélye miatt – leálltak azokon a területeken, ahol a lakosság csapdába esett.
Zenari bíboros úgy fogalmazott, a világon bekövetkezett katasztrófák során „még sosem látott annyi erőszakot, mint Szíriában”. A helyzetet az 1994-es ruandai népirtáshoz hasonlította.
A bíboros azt is elmondta, olykor megkérdezi magától: „Isten talán nem látja ezt?” Emellett utalt arra is, hogy vigaszra talál, ha Jézus szenvedésére és halálára gondol, mert „Jézus szenvedései közepette egész testében vérrel verejtékezett… (Ez) az egész Egyház vére, a mártírok vére.”
„A szenvedések nyolcadik évében járunk” Szíriában – tette hozzá a bíboros. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy eddig semmilyen megegyezés nem született annak érdekében, hogy véget vessenek az erőszaknak. Az eddigi tárgyalások vagy kudarcba fulladtak, vagy az egyezség megszületett ugyan, de újra felrúgták.
A bíboros szót ejtett arról a több millió emberről is, akiknek el kellett hagyniuk Szíriát, és most más országokban élnek – köztük is rengeteg a fiatal. Ennek következtében „Szíria társadalma és Egyháza rövid idő leforgása alatt elveszítette a fiataljait”.
Egyórás beszédének végén Mario Zenari arra kérte a hallgatókat, hogy imádkozzanak „Szíriában élő barátainkért és testvéreinkért”.

Forrás és fotó: Catholic News Agency
Fordította: Koszoru Péter

Célba ért a magyar hívek adománya az iraki Erbílben

Célba ért a magyar hívek adománya az iraki Erbílben

Fotó: Kurddaily.com

 

A szíriai és iraki harcokban érintettek javára a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által meghirdetett 2016-os országos gyűjtésen összesen nyolcvanötmillió forint gyűlt össze.
Amint arról korábban beszámoltunk, az észak-iraki kurd régió székhelyén felépült iskolát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere avatta fel március 5-én a kurd autonóm kormány oktatási és megbízott vallásügyi miniszterével, Pistivan Szádikkal, valamint a Káld Katolikus Egyház erbíli püspökével, Basár Matti Vardával együtt. A Szűz Máriáról elnevezett iskola több száz gyermeknek ad lehetőséget a tanulásra. Közöttük vannak eredetileg ott élő és máshonnan elmenekült gyerekek is.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke 2016. május 23-án sajtótájékoztatón elmondta, hogy szükségét érezték, hogy a közel-keleti konfliktusban érintettek számára külön gyűjtést tartsanak. A szíriai és iraki harcokban érintetteknek hirdetett január 24-i országos gyűjtésen összesen nyolcvanötmillió forintot adományoztak a hívek.
Balog Zoltán ugyanezen a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az MKPK által összegyűjtött nyolcvanötmillió forintos adományt a magyar kormány százhúszmillió forinttal egészíti ki. Ekkor hangzott el az is, hogy a menekült gyermekek iskoláztatását fogják ebből az összegből támogatni.
Az MKPK már korábban, 2015 őszén harmincezer eurót juttatott a közel-keleti rászorulók megsegítésére. Az iskolaépítés mellett egy település újjáépítésére is gyűjtött 2017-ben a püspöki konferencia: erre a célra létrehoztak külön egy bankszámlát. Ezen megközelítőleg 90 millió forint gyűlt össze. Ezt az összeget a konferencia további közel 37 millió forinttal kiegészítette és ötszázezer dollárt utalt át egy 80 százalékban lerombolt iraki település újjáépítésének támogatására.
Emellett a cseh, horvát, lengyel, szlovák és magyar püspöki konferenciák közösen összesen négyszázötvenezer euró értékben támogatták a menekültválságból oroszlánrészt vállaló Libanoni Karitász áldozatkész munkáját. Mindezt a konferenciák képviselői tavaly december 4-én, az MKPK székházában tartott sajtótájékoztatón jelentették be.

Bányakórházból katolikus gimnázium Tatabányán

Bányakórházból katolikus gimnázium Tatabányán

Fotó: Bencsik János Facebook-oldala

 

A bányakórházat a Magyar Állami Kőszénbánya Részvénytársulat építette 1900-ban, ez a megyeszékhely egyik legrégebbi középülete. Az ingatlan harminc évig üresen állt. Korábbi tulajdonosa, a megyei önkormányzat többször próbálta értékesíteni, ám nem jelentkezett befektető, s időközben az épület teljesen leromlott, életveszélyes állapotúvá vált. A romos építményben helyszíni bejárást tartott Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, Bencsik János országgyűlési képviselő, Spányi Antal megyéspüspök, Dózsa István püspöki vagyonkezelő és Turzáné Papp Erika, a tatabányai Szent Margit Általános Iskola igazgatónője. Spányi Antal a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a létesítményt a kormány 2016 őszén adta a Magyar Katolikus Egyház tulajdonába, s ezután megkezdődhetett az alapos és mindent átfogó tervezőmunka. A nyolc, illetve négy évfolyamos képzést biztosító leendő katolikus gimnázium a Szent Margit Általános Iskolával közös vezetés alatt működik majd. Az oktatás a 2019/2020-as tanévben két osztállyal kezdődik meg. Egy ötödik és egy kilencedik osztályt indítanak, és az intézmény felmenő rendszerben, nyolc év alatt éri el a teljes létszámát. A képzés fő iránya az idegen nyelvek tanítása lesz emelt óraszámban. A látványterveket Dózsa István püspöki vagyonkezelő ismertette. Hangsúlyozta: a koncepció megalkotásakor arra törekedtek, hogy külső megjelenését tekintve az eredeti állapotába állítsák vissza az épületet. Az utólag hozzáépített, az arányokat jelentősen torzító részeket visszabontják, a tornatermet és a hozzá kapcsolódó épületrészeket pedig úgy alakítják ki, hogy azok mellett a főépület meghatározó maradjon. A jóváhagyott bontási tervek alapján a főépületen kívül két épület marad meg, amelyek további fejlesztési lehetőséget rejtenek magukban: az egykori rendelőintézet és a belgyógyászati pavilon. A bontási munkálatokat május és augusztus között végzik el. Nyár végén, az új tetőszerkezet megépítésével már a felújítási munkák is elkezdődhetnek, amelyek várható befejezési ideje 2020 februárja lesz. Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere az épület bejárása után tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy az egyházmegye a Modern városok program keretében kapott támogatást a beruházásra. A gimnáziummá alakítás terveinek elkészítésében közreműködött Tatabánya főépítésze, Damokos László, aki korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az épületben egy négy szaktanteremmel kiegészített, tizenkét osztályos gimnázium helyezhető el a kórház alagsorának, két szintjének és tetőterének hasznosításával. A kórház a száz évvel ezelőtti bányásztelepülés központjában, a mai Óvárosban épült. Közelében található a Jászai Mari Színház — Népház, a Tiszti Kaszinó, a Szent István-templom és a valamikori első községháza is.

Forrás: MTI; Székesfehérvári Egyházmegye

Szent József-ima, ami soha nem hagy cserben

Szent József-ima, ami soha nem hagy cserben

Bár Szent József egy szót sem szól a Szentírásban, engedelmessége és családjáról való gondoskodása példaként áll előttünk. A gondok, az aggodalmak közepette, életünk sötét időszakaiban tanuljunk Szent Józseftől, aki tudja, hogyan kell a „sötétben járni”, miként kell „meghallgatni Isten hangját”, hogyan lehet „csöndben előrehaladni” – emlékeztet Ferenc pápa. – Erről a férfiról, aki vállalja az apaságot és a misztériumot, azt mondják, hogy az Atyaisten árnyéka. Már a III–IV. században is tisztelték Jézus nevelőapját, sőt, az Amerikai Egyesült Államokban népszerű Piet-imakönyv szerint az egyik, Szent József közbenjárását kérő imádság Krisztus után 50-ből származik. Az imakönyv állításait azonban érdemes fenntartásokkal kezelni. A Szentszék már 1954-ben figyelmeztette a híveket és a papságot, hogy az megalapozatlan ígéreteket tartalmaz. „Ezt az imádságot a mi Urunk, Jézus Krisztus születése utáni 50. esztendőben találták meg. 1505-ben a pápa elküldte Károly császárnak, aki éppen csatába készült. Aki ezt az imát olvassa, hallgatja vagy magánál tartja, nem hal hirtelen halált, nem fúl vízbe, nem hat rá a méreg, nem esik az ellenség fogságába, nem szenved tűzhalált, nem győzik le a csatában. Mondd kilenc reggelen keresztül azért, amit szeretnél. Még senki sem csalatkozott benne” – írja az imakönyv a Szent József-imáról.
Ne feledjük: Isten mindig meghallgatja az imáinkat, legfeljebb olykor nem úgy, ahogyan mi gondoljuk. Ó, Szent József, ki oly nagy és erős védelmezőnk vagy, és kérésed oly gyorsan jut el Isten trónja elé, eléd helyezem minden aggodalmamat és kívánságomat. Ó, Szent József, támogass hathatós közbenjárásoddal, és kérd isteni Fiadtól, áldjon meg engem minden lelki ajándékkal, Krisztus, a mi Urunk által, hogy mennyei segítségedben részesedvén hálát és hódolatot adhassak a legszeretőbb Édesapának. Ó, Szent József, soha nem unom meg szemlélni, ahogy Jézus alszik a karjaidban; közeledni sem merek, amíg ő nyugszik a szíveden. Helyettem is öleld át szorosan, adj csókot fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza e csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen.

Forrás: Aleteia; Magyar katolikus lexikon, Fotó: ACCS.sg
Fordította: Verestói Nárcisz

Imaóra keresztény mártírokért

Imaóra keresztény mártírokért

A keresztényüldözés, a háborúk, a terrorizmus és az igazságtalanság körülményei között sem önmagukat, hanem másokat akartak megmenteni. Az elmúlt években megemlékeztünk – többek között – a Taizében meggyilkolt Roger Schützről; a törökországi Trabzonban megölt Andrea Santoro atyáról; a Budapesten meggyilkolt Andorka Eszter evangélikus lelkésznőről és a Cibakházán megölt Szarvas András plébánosról, a Líbiában az Iszlám Állam által kivégzett kopt mártírokról; a Saint Étienne-ben, saját templomában meggyilkolt Jacques Hammel atyáról.
Az imádságot Bíró László katolikus püspök, katonai ordi­ná­rius vezeti. Imádsággal FabinyTamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök püspöke szolgál, valamint ortodox és más protestáns résztvevők. Helyszín: Kis­bol­dog­asszony- (Egyetemi) templom, 1053 Budapest, Papnövelde u. 5–7.
Időpont: 2018. március 28., nagyszerda, 19 óra
A közösség nagyvárosi keresztutat is tart, ahol korunk drámáira, megannyi golgotára emlékezik. Találkozó: március 30., nagypéntek, 18 óra, az Assisi Szent Ferenc-templom előtt, Budapest IX., Bakáts tér. (A keresztút vége körülbelül 19.30 órakor várható, a Kaniziusz Szent Péter-templomban, Budapest IX., Gát utca 2–4., ahol virrasztás lesz a szent sírnál.)

„A szegények a ti kincseitek”

„A szegények a ti kincseitek”

Fotó: Merényi Zita

 

A világ minden tájáról érkezett Sant’Egidio közösségek nem az elmúlt ötven év „sikereit” vették szám­ba, hanem előretekintettek, s azt fürkészték, melyek korunk nyitott kérdései, amelyeket az élet, a történelem felvet. A bazilika előtti teret megtöltötte a közösség nagy népe: szegények és jómódban élők, idősek és fiatalok, gyerekek, betegek, fogyatékkal élők, a humanitárius folyosókon keresztül érkezett menekültek… A templom előterében Marco Impagliazzo, a Sant’­Egidio elnöke fogadta a pápát: „Milyen szomorú az az Egyház, ahol a szegények kliensek, nem pedig testvérek – mondta. – Mi Önnel együtt egy olyan Egyházról álmodunk, amely egy nagy nép, amelynek mindenki a tagja, amelyből senki nincs kizárva.” Ferenc pápa az előtérből üdvözölte ezt a „népet”, és megköszönte a Sant’Egidio nagylelkűségét, azt, hogy nyitott a szívük mindenkire, megkülönböztetés nélkül.
A bazilikában négyen tettek tanúságot a pápa előtt. A nyolcvanéves Giovanna arra hívta fel a figyelmet, hogy az időseknek küldetésük van, és arra kérte a pápát, hallgassa meg őket az Egyház, és tekintsen rájuk úgy, mint munkásaira a szőlőben. A szíriai palesztin Dzsafar a humanitárius folyosókon, biztonságos úton érkezett Olaszországba édesanyjával és két kisebb testvérével, egy libanoni menekülttáborból, ahol három évet töltöttek. Damaszkuszban palesztin menekülttáborban éltek, és egyszer, amikor az édesanyja kiment élelemért, egy bomba csapódott be mellettük. A kisfiát meg tudta védeni a repeszektől, ő maga azonban megvakult. Dzsafar elmondta a pápának, hogy most már is­kolába jár, focizik, és magányos idő­seket látogat a barátaival.
Laura Guida arról beszélt, hogy minél inkább a virtuális térben élnek, annál inkább eltávolodnak másoktól a fiatalok, és erősödik bennük a félelem. Amikor külvárosi gyerekekkel találkozott, megértette, hogy nem magát, hanem másokat, a szegényeket kell védelmeznie. Egy szegény kisgyermek többet változtatott rajta, mint sok beszéd és előadás: megtanította a hűségre és a felelősségre. „Nem lehetne, hogy minden plébánián, minden katolikus iskolában javasolják a fiataloknak, hogy ismerjenek meg szegényeket, és szolgálják őket?” – tette fel a kérdést.
Mauro Garofano elmondta, hogy a Sant’Egidio magáévá tette Ferenc pápa békefelhívását, és a Közép-afrikai Köztársaságban tárgyalóasztalhoz ültek tizennégy fegyveres csoporttal. Látott állig felfegyverzett gyerekeket, akiknek a kezében soha nem volt füzet, könyv, csak fegyver. Nagyon örültek, amikor letehették a fegyvereket. A béke gyökerénél az imádság áll – mondta.
Andrea Riccardi, a közösség alapítója kicsiny, de határok nélkül élő népként határozta meg a Sant’­Egidiót, és köszönetet mondott az Egyház, illetve Ferenc pápa támogatásáért. A harag korának nevezte korunkat: az emberek félnek és haragszanak azokra, akik mások, akikben ellenséget látnak. A haragot akkor tudjuk legyőzni, ha rokonszenvvel közeledünk másokhoz, ha okot adunk a reményre, és segítünk másoknak, hogy találkozzanak a szegényekkel, akik az élet igazi tanítómesterei – mondta. Hangsúlyozta, hogy a népek közötti együttélés olyan forradalom, amely akkor lehetséges, ha a szívünkből és az evangéliumból indul ki. Ferenc pápa azzal fordult a Sant’Egidio tagjaihoz, hogy mindannyian legalább egy talentumot kaptak, amelyre rá van írva ennek a közösségnek a karizmája. Ez utóbbit 2014-ben a következő három szóban foglalta össze: imádság, szegények és béke.
A mai világot a félelem uralja, amely „gyakran arra irányul, aki idegen, aki különbözik tőlünk, aki szegény, mintha ellenségünk lenne… A félelem légköre megfertőzheti a keresztényeket is, akik aztán – mint a példabeszédben szereplő szolga – elrejtik a kapott adományt: nem fektetik be a jövőbe, nem osztják meg másokkal, hanem megtartják maguknak”. Ferenc pápa örömmel beszélt arról, hogy a Sant’Egidio Isten szavát helyezi életének középpontjába. Ez a múltban megóvta őket az ideológia kísértésétől, ma pedig megvédi a félelem fenyegetésétől. „A keresztény ember hivatásánál fogva minden ember testvére, főleg, ha szegény, és akkor is, ha ellenség. Sose mondjátok azt: »Mi közöm hozzá?«… Az irgalmas tekintetű ember leleményes merészséggel törekszik a szeretetre, amire nagy szükség van! Mindenki testvérei vagyunk, és ezért egy új világ prófétái.”
A mindennapi küldetés türelmével újra kell szőni a perifériák emberi szövetét, amelyet az erőszak és a szegénység szétszaggatott. Át kell adni az evangéliumot a személyes barátságon keresztül, megmutatni, hogy az élet akkor lesz igazán emberi, amikor a szegények mellett éljük. Olyan társadalmat kell építeni, amelyben senki sem idegen – ez az igazi merészség, hangsúlyozta, és arra kérte a közösség tagjait, hogy továbbra is legyenek ott a peremkerületekben élő gyermekek mellett a béke iskoláival, maradjanak az idősek mellett, akik gyakran félre vannak dobva, s nyissanak humanitárius folyosókat a háború és az éhség elől menekülőknek. „A szegények a ti kincseitek!” – buzdította a Sant’­Egidio tagjait, barátait a pápa.

(A Ferenc pápa beszédéből vett részleteket Tőzsér Endre fordította.)

 

Isten közelében

Isten közelében

Életének hetvenegyedik évében, március 2-án elhunyt Tóbi György, az Új Ember egykori munkatársa. A hetvenes évek elejétől 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig nálunk dolgozott, először a Vigilia, majd az Új Ember előfizetéseinek ügyét intézte nagyon lelkiismeretesen – kis túlzással név szerint számon tartott minden egyes előfizetőt. Áldozatos és kitartó kolléga volt, elkötelezett az Új Ember iránt, nyugdíjazása után is szívesen visszajárt a szerkesztőségbe.
„Aki jól rejtőzködött, jól élt” – mintha minden régi kolléga Ovidius e sora szellemében beszélne róla. És Kis János, a XVIII. századi költő lelkész verse is érvényesnek tűnik az életére visszatekintve: „Boldog, ki bölcsen él rejtekben.” A többség a csendességét, visszafogottságát, zárkózottságát, visszahúzódó, rejtőzködő természetét emeli ki. De az is előkerül, hogy jól lehetett vele viccelődni. Tréfás kedvére utal, hogy sumér eredetűnek mondta magát, merthogy állítólag létezett egy tóbi nevű sumér törzs. Keletiesnek és görögösnek egyaránt mondható, jellegzetes arcéle, kedves mesefigurára emlékeztető karakteréhez szinte már hozzánőtt körszakálla alapján ezt a játékos feltételezést nem is lehetett teljesen kizárni.
A természet és a gombászás szerelmeseként az erdőket járva és a hegyek között érezte magát a legjobban. Noha az Új Embernek a Balatonnál és a Mátrában is volt üdülője, ő mindig a mátraiban akarta tölteni a szabadságát, hogy kedvére hódolhasson gombászszenvedélyének. Ezt ismerőseire és szomszé­daira is sikerrel ragasztotta át; jó barátjával, Láng Ferenc növényélettan-professzorral évről évre elmaradhatatlan programjuk volt az őrségi gombászás.
Az Új Emberben és ifjúsági magazinjában, a Teofilban éveken át gombászrovatot vezetett. Színesen, szépen írt; újságírói oroszlánkörmeit 1999-es szentföldi élményeinek megosztásával és Salkaházi Sára római boldoggá avatásáról szóló, 2006-os tudósításával is megmutatta.
Egyszer, 2011 táján szinte az egész szerkesztőséget sikerült elvinnie a Budai-hegyekbe gombászni. Nagyon restellte, hogy egyetlen gombát sem találtunk végül. Virágot viszont sokan szedtek, és remekül éreztük magunkat együtt: szép közösségi emlékkel gazdagodtunk Gyuri jóvoltából.
Felesége, három lánya és családjaik, hat unokája gyászolja. Temetése március 26-án, hétfőn, fél egykor, a pesterzsébeti temetőben lesz.
Mint feleségétől megtudtuk, meghatározó élmény volt számára az az utazás, amelyről Júdea, Galilea. Egy szentföldi zarándokút naplótöredékei című írásában számolt be. Ebből idézünk búcsúképpen, annak az Istennek az irgalmába ajánlva kedves egykori kollégánkat, aki gyakran megszólította őt magányos túrái során.
„Magashegyi túrázó koromban megkérdezte tőlem valaki: »Mondd, mi a jó abban, hogy sok-sok fáradsággal, órákig tartó erőfeszítéssel megmászol egy hegyet?« »Tudod – mondtam neki –, ha elindulsz a csúcs felé, el kell hagynod a megszokott, biztonságos közeget, házakat, embereket, s amikor már sem fát, sem bokrot nem látsz magad körül, csak köveket, csak a hegyet, akkor rádöbbensz, hogy itt már egyes-egyedül Istenre számíthatsz. Hogy egyedül maradtál, hogy nagyon közel kerültél hozzá. Ez a jó benne.«”

Középpontban az emberi méltóság

Középpontban az emberi méltóság

Fotó: Schaffler Orsolya és Ágnes

 

Tizenegy magyar orvos és egészségügyi szakember vett részt a lengyelországi Lublin Szent II. János Pálról elnevezett katolikus egyetemén szervezett FEMM Health képzésen március 2. és 4. között. Szerkesztőségünket Schaffler Orsolya Creighton-oktató tájékoztatta az eseményről.
A képzés során a gyermektelenség és más nőgyógyászati vagy hormonális, azaz endokrin betegségek gyógyításának a Katolikus Egyház tanítása szerint is elfogadható módszeréről hallhattak előadásokat a szakemberek. Örömteli, hogy a hazánkban egyre inkább ismertté váló NaPro Technológia mellett a betegségek okát feltáró, úgynevezett oki orvoslás más irányzatait is tanulmányozhatták a magyar orvosok a Lublinban megszervezett képzés során. A FEMM elnevezés a Fertility Education Medical Management angol kifejezés rövidítéséből származik. Egy olyan átfogó, az emberi személy méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartó egész­ségnevelési és egészségügyi program ez, amely egyszerre foglalkozik a nők tájékoztatásával és az orvosok továbbképzésével. A nők megtanulják megérteni testük működését, hogy felismerjék egészségük hormonális jeleit (Fertility Education – magyarul: termékenységi oktatás), az orvosok számára nyújtott képzés pedig lehetővé teszi, hogy a legújabb kutatások és orvosi protokollok alapján tervezzék meg a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket azon nők, illetve párok számára, akiknek erre szükségük van (Medi­cal Management). A március eleji háromnapos intenzív képzésen az orvosok megismerkedtek a legújabb endokrin kutatásokkal és a legfrissebb protokollokkal, a workshopokon pedig ezek alkalmazhatóságát tanulmányozták konkrét esettanulmányokon keresztül. A képzés során olyan tudományosan és erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen eszközöket és orvosi eljárásokat adtak az orvosok kezébe, amelyek ismeretében a szakemberek a gyermektelenséggel küzdő pácienseik számára már nem a mesterséges megoldásokat javasolják, és a menstruációs rendellenességtől szenvedő nőknek sem a fogamzásgátló tablettát ajánlják „orvosi megoldásként”. A FEMM orvosi protokollok a folyamatos kutatásoknak és vizsgálatoknak köszönhetően évente frissülnek, és az orvosoknak a képzés elvégzése után is hozzáférésük van ezekhez az információkhoz.
Anna Halpine, a FEMM Alapítvány vezetője előadásában elmondta, hogy világszerte elterjedt a hormonzavarok tüneti kezelése fogamzásgátlókkal. A FEMM azonban a zavar okát igyekszik megkeresni és gyógyítani, s a nők reprodukciós egészségének ügyét az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásával szolgálja.
Halpine hangsúlyozta, hogy egyedül az emberi méltóság lehet az alapja a szabad társadalmak építésének, „melyet, ha tiszteletben tartunk, megértünk és az emberi személlyel teljes összhangban beépítünk programjainkba, akkor valódi eredményeket érhetünk el”. Ezért – korunk égető szükségére és kihívására válaszolva – kidolgozták a szexuális nevelés és a női reprodukciós egészség programját, amely az emberi személy méltóságának valódi megértésében és tiszteletben tartásában gyökerezik. A FEMM Health a tudomány legfrissebb eredményeit felhasználva hozzájárul ahhoz, hogy mind a nők, mind az orvosok értsék és értékeljék a nők egészségét jelző hormonális állapotokat, és így már ne hormonjaik elnyomásában lássák egészségügyi vagy reprodukciós céljaik elérésének útját. A FEMM Health protokollokat követő orvosok közössége rendkívül gyorsan növekszik. A lublini képzésen mint­egy száz, elsősorban nőgyógyász és endokrinológus orvos vett részt Európa tizenegy országából. Velük együtt így már közel nyolcszázra tehető a FEMM-orvosok és -oktatók száma szerte a világon.
A 2019-es európai FEMM-képzést előreláthatólag Magyarországon rendezik majd. A magyar orvosok rendkívül pozitívan nyilatkoztak a képzésről. Lelkesítő volt hallani, hogy ez a néhány nap mennyi újdonságot és friss információt jelentett számukra, melyeket be is tudnak építeni orvosi gyakorlatukba.
„A képzés körülbelül öt hazai szakmai konferencia ismeretanyagát sűrítette össze a hallottak hasznossága tekintetében” – fogalmazott Tolnay Lajos, a Budai Irgalmasrendi Kórház nőgyógyászati ambulanciájának vezető főorvosa. „Erős szakmai továbbképzés, pontos és jól kidolgozott szakmai protokollok, segédanyagok. Látókör-szélesítés, szakmai fejlődés” – foglalta össze a lublini képzéssel kapcsolatos tapsztalatait Bakos Marcell szülész-nőgyógyász, NaPro Technológiát alkalmazó orvos.
„Egy nagyon alapos és jó struktúrát ismerhettünk meg, amellyel a (zömmel) hormonális rendellenességeket szemlélni érdemes. Új információk is akadtak bőven, amelyek eleddig nem jutottak el hozzám” – jellemezte a konferenciát Bálint Balázs, a Bethesda–BIK Keresztény Anyasági Központ projekt szakmai vezetője. A FEMM egészségnevelő programja (Fertility Education) során olyan oktatókat képeznek, akik meg tudják tanítani a menstruációs rendellenességgel, meddőséggel küzdő, illetve a saját nőiségüket, egészségüket értelmezni, követni vágyó nőket testük működésére, jelzéseinek megfelelő értelmezésére. Ezt egy telefonos applikáció is segíti (FEMM Health), amellyel az érdeklődők regisztrálni, vezetni tudják megfigyeléseiket. Ez az applikáció olyan fontos információkat tartalmaz a nő ciklusával kapcsolatban, melyeket a FEMM-orvosok értelmezni tudnak, és ezen információkat figyelembe véve juthatnak el a megfelelő diagnózishoz, majd a kezeléshez. A FEMM-applikációt alkalmazó nők száma jelenleg mintegy háromszázkilencvenezer világszerte. Jó hír azonban a más megfigyelési módszert alkalmazók számára, hogy a FEMM-szemléletet magukénak valló orvosok egyéb ciklustáblázatok (Billings, Creigh­ton, Sensiplan) alapján is el tudnak indulni mind a kivizsgálás, mind pedig a kezelés útján.
A FEMM-programot kidolgozó szakemberek – a NaPro Technológiát alkalmazó oma­hai (USA) VI. Pál Intézethez hasonlóan –, az oki orvoslás alapelveit követik, azaz meddőség és más nőgyógyászati, endokrinológiai problémák esetén nemcsak a tüneteket igyekeznek csökkenteni vagy elfedni, hanem az – elsősorban hormonális – problémák okait keresik, azokat igyekeznek diagnosztizálni és kezelni.