Csillagnak kellett lennie
Fotó: Merényi Zita

 

A 2003-ban elhunyt Prokop Péternek több mint kétszáznegyven képe díszíti a Szent József Otthon falait, s az épület kápolnájának is meghatározó eleme a művész szuggesztív keresztútja. A január 19-i megemlékezés is itt vette kezdetét: Michael August Blume apostoli nuncius a kápolnában mondott rövid imádságot követően megtekintette az otthonban található Prokop-képeket. Nem csupán udvariassági látogatás volt ez a Szentszék diplomatája részéről: a magyar származású, s itteni szolgálata kezdetétől magyarul tanuló Blume atya nemcsak ismerte a több mint negyven éven át Rómában élt festőművészt, de még a modellje is volt South Bendben, a szülővárosában.
A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata fenntartásában működő otthon emléktáblájánál koszorúzással kezdődött a megemlékezés hivatalos része.
„Prokop Péter a főváros remeteségébe jött a Rómában töltött remeteségből – fogalmazott a festőművész papról írt monográfia szerzője, Prokopp Mária művészettörténész. – Már fiatalkorában Istennek szentelte az életét, és külföldön is megmutatta, hogy van igaz magyar kereszténység, amely a kalocsai népi hagyományokból építkezik. A kereszténység fennmaradásához az egyik csillagunk, útmutatónk Prokop Péter, aki vízkereszt napján született. Mindig tudta, hogy csillagnak kell lennie, és ez a csillag a képein keresztül ragyog ránk. A jelenlévőknek az a feladatuk, hogy továbbadják ezt a ragyogást” – hangsúlyozta a művészettörténész.
Az apostoli nunciatúra nevében Michael August Blume, a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester helyezett el koszorút Prokop Péter emléktáblájánál, és számos kulturális egyesület és intézmény képviselői is tisztelegtek a pap festő emléke előtt.
A jubileumi ünnepség hálaadó szentmisével folytatódott, amelyet Michael August Blume mutatott be, mások mellett Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Varga Lajos váci segédpüspök, Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök és Kertész Péter csepeli plébános koncelebrálásával.
Varga Lajos segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Prokop Péter egyszerre volt pap, író és festőművész. A szavak által is festett: írói kifejezésmódját is a festői ábrázolásmód jellemezte.
A megemlékezés záróakkordja a Prokop Péter 100 – Emlékezések könyve című kötet bemutatója volt a csepeli polgármesteri hivatalban.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is méltatta Prokop Péter munkásságát, majd Michael August Blume apostoli nuncius idézte fel személyes emlékeit a művésszel kapcsolatban.
Az eseményen külföldi útja miatt nem tudott jelen lenni Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki a csepeli Prokop-kultusz fenntartásáért és megerősítésért tavaly Prokop-díjat vehetett át. A politikus levélben köszöntötte az egybegyűlteket.
Végül a három szerkesztő, Erdei Kvasznay Éva, Feledy Balázs és Prokopp Mária ismertette röviden az emlékkötetet, amelyben mintegy hatvan egyházi személynek, művésznek, írónak, kritikusnak, valamint a pap festő tisztelőinek gondolatai nyomán rajzolódik ki a száz évvel ezelőtt Kalocsán született művész alakja. A kötetben százhatvan festmény is helyet kapott, amelyek mindegyike a Szent József Otthonban tekinthető meg eredetiben.
Prokopp Mária a borítót díszítő, pirosban és aranyban tündöklő, harsonázó angyalra hívta fel a figyelmet. Nekünk is így kell harsonáznunk a kereszténység örömét – mutatott rá. Erdei Kvasznay Éva is kiemelte Prokop „kalocsai tüzes vörösét”, amely rögtön szíven ütötte őt. Prokop rendkívül nagy jelentőségű alkotó; hosszú soroknak kellene kígyózniuk a Műcsarnok előtt, az embereknek látniuk kellene a képeit. Sajnos azonban ez nincs így. A kötettel a szerkesztők éppen ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy Prokop Péter megfelelő helyre kerülhessen a művészeti életben és a művészetet kedvelők körében.
Feledy Balázs végszóként Prokop Péternek azt a gondolatát idézte, mely szerint egy vérbeli alkotó számára az alkotás mindig vallásos aktus. A művészettörténész emellett azt is elmondta: Réti György italianista, nyugalmazott diplomata, történész, akinek visszaemlékezése szintén megtalálható a kötetben, kezdeményezni fogja Prokop Péter szentté avatását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..