Embertárs

A keresztény értékek nem múzeumi maradványok

A keresztény értékek nem múzeumi maradványok

Fotó: MK

 

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a történelem során a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védőbástyája volt. Minden időben, így ma is csak úgy állhatunk helyt, ha ezt a bástyát a keresztény értékekre építjük.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Reform és hűség címmel tartott előadást.
Mint felidézte, a magyarság viszonylag rövid idő alatt a földrajzi Európa délkeleti pereméről a Kárpát-medencébe vándorolt. Géza fejedelem és környezete 972-ben megkeresztelkedett, és megindult a nyugati térítés. Először Brúnó püspök, majd Szent Adalbert prágai püspök végezte ezt a munkát a magyarok között. Szent István kiépítette a magyar állam és Egyház teljes szervezetét. Hosszú és alkotó uralkodását követően azonban az ország polgárháborúba süllyedt, a pogánylázadás általános gyűlölettel fordult a papok és az idegenek felé. Végül I. András király állította helyre a kereszténységet.
A názáreti Jézus személyére épülő kereszténység nemcsak az állam és a társadalom megszervezésének rendszere volt, hanem kultúrát teremtő rendező erőnek is bizonyult. A régi időkben a politikai hatalom birtokosai szinte mindnyájan vallásos emberek voltak, a mai Európa azonban gyökeresen más képet mutat. Ugyanakkor a kontinensen ma is számos eleven és hatékony jele van a kereszténységnek. Ezek közé tartozik a mindenütt látható keresztény templomok képe. „De a kereszténység jelen van számos köztéri szoborban, keresztben és ábrázolásban, intézmények és személyek nevében.” Európában, sőt az egész nyugati világban Krisztus születésének utólag kiszámolt évétől számítjuk az időt, Krisztus feltámadására tekintettel osztjuk be hetekre az évet, és tartjuk meg a vasárnapi munkaszünetet. S amikor a mai Európában a kereszténység vonásait keressük, óhatatlanul a szemünkbe ötlik a törvényhozás öröksége is.
„Mindezek az emlékek nem csupán múzeumi maradványok, ma is ezek tudják közölni azt a titkot, ami miatt értelmes és értékes az életünk: Isten létét, irántunk való szeretetét, teremtő és üdvözítő tervét.” Ám ezzel az örökséggel gazdálkodnunk kell. „A megújulásban vannak frissen szerzett tapasztalatai Közép-Kelet Európa népeinek, amelyekre érdemes felfigyelni, amelyeket érdemes hasznosítani és megosztani földrészünk egészével. Ezért érezhetjük joggal, hogy térségünknek ma különös hivatása van: a keresztény örökséghez hűen új megoldásokat találni az új kihívások között” – fejezte be előadását Erdő Péter bíboros.
Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország európai jövőjéről beszélt. Felidézte, hogy 2002-től miként próbálták létrehozni azt a politikai közösséget, amely a kereszténységet, a nemzetet és a családot állította működése középpontjába. Ez a közösség ma magyar Magyarországot és európai Európát szeretne. Az évszázadok során azért tudott Európa vezető szerepet betölteni, mert a sokszínűség súrlódásokhoz vezetett, s ezek megoldása egy fejlett társadalmat hozott létre. Ma a bevándorlás olyan feszültségeket okoz az Európai Unióban, melyek nem a továbbfejlődés irányába mutatnak. A keresztény tanítás szerint a bajba jutott embereken segíteni kell, ám ezt ott kell megtenni, ahol a gond van, vagyis nem ide kell elhozni a problémát, hanem a keletkezési helyére kell elvinni a segítséget. Európában kevert népességű országok jönnek, jöttek létre, amelyekben a kereszténység kisebbségbe került. Ám ott, ahol a keresztény elem háttérbe szorul, veszélybe kerül a férfi és nő egyenjogúságának, az antiszemitizmus elleni küzdelemnek és a vallásszabadságnak az ügye is. Magyarország nem kíván olyan be­ván­dor­ló­országgá válni, ahol a liberalizmus eszméi dominálnak, mert ez felér egy szellemi öngyilkossággal.
Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a reformáció és a keresztény örökség kapcsolatáról, annak teológiai és társadalmi hatásairól beszélt. A reformáció felismerése szerint a „hozzánk lehajló Isten” feltárta magát az embernek, mégpedig Igéje által. E kinyilatkoztatás szívének a reformáció Jézus Krisztust tekinti. A keresztény kegyességnek az ima, a Szentírás-olvasás, a közösség és a szolgálat területén kell megnyilvánulnia. Stein­bach József arra is figyelmeztetett, hogy az Isten által ajándékozott rendet a mai Európa nem veszi figyelembe.
Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke egy kérdést igyekezett megválaszolni: Európa vajon egy mítosz vagy egy álom? A görög mitológiában Euró­pé­nak erőszakot kell elszenvednie. Az Apostolok cselekedeteiben egy álomról olvashatunk: Szent Pálnak megjelenik egy makedón férfi, és arra kéri, hogy segítsen rajtuk (ApCsel 16,9). Nem más ez, mint a pogány Európa segélyhívása a kereszténység felé. Közelmúltjában Európa nem az álmot, hanem a mítoszt helyezte előtérbe. Ma egy kényelmes, jóllakott, lomha Európáról kell beszélnünk, amely nem tud elszakadni önzésétől. A magyarságot és a kereszténységet napjainkban a „domesztikált újpogányság” veszélyezteti, amely száműzi a vallásból a megbocsátást, az együttérzést és az önzetlenséget. Sokszor magunk is leretusáljuk a keresztet kereszténységünkről, mint ahogyan azt nemrég az egyik áruházlánc is tette.
Fabiny Tamás kiemelte: Luther Márton szerint Isten a törököt a keresztény ember megfenyítésére küldte. Ma is az a legfontosabb feladat, hogy a magunk hitéletét erősítve vegyük fel a kesztyűt a terjeszkedő iszlámmal szemben. Ma is szükség van arra, hogy meghalljuk a bibliai felszólítást: „Jöjj, és segíts rajtunk!”
Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke szerint a keresztény alapokon nyugvó társadalomnak a családokat kell megerősítenie, így küzdheti le a demográfiai válságot, nem pedig a bevándorlók betelepítésével.
Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke előadásában  XI. Piuszt idézve kiemelte: a kereszténység egyik ismertetőjele, hogy valahol a világon mindig üldözik. „Az üldöztetés az egyház mindennapi kenyere” – mondta Ferenc pápa. Az üldözés azonban mindig megtérésekhez vezetett.
Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár a hivatal tevékenységét ismertette. Zachar Péter Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense előadásában a keresztény Európa magyar építőiről és védőiről beszélt. Benvin Sebastian SVD, a Pápai Missziós Művek igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának döntenie kell: Isten útját követi, vagy mást választ.

Az értelmiség a megmaradás záloga

Az értelmiség a megmaradás záloga

Fotó: Karpataljalap.net

Beregszászi magyar iskolások
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) ezúton fejezi ki támogatását minden kárpátaljai magyar civil értelmiségi szervezet törekvése mellett, mely az ukrán oktatási törvény megváltoztatásáért küzd.
Úgy véljük, hogy az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény nemcsak leszűkítené, de szinte lehetetlenné tenné a történelmi régióban élő magyar kisebbség anyanyelvi tanulásának lehetőségeit. Ezzel a törvény a nemzetközi jog számos rendelkezését megsértve ellehetetleníti a szülőföldön való érvényesülést és az értelmiségi létet a magyar kisebbség tagjai számára. A kárpátaljai, alapvetően a nyugati kereszténységben testvéri kapcsolatokat ápoló magyar értelmiség csak akkor válhat egy többnemzetiségű országban államalkotó tényezővé és értékalkotó polgársággá, ha tagjai történelmi hagyományaik és nyelvük megőrzésével teljes jogú polgárai lehetnek az ukrán államnak. A határon túli magyar közösségek megmaradásának egyik alapvető kérdése a helyi értelmiség megléte, amit a jelen helyzetben veszélyeztet az új törvény és annak következményei. A KÉSZ küldetésében fontos szerepet játszik a nemzet egységének megőrzése. Törekvésünk, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a szomszédos országokban élő magyarokkal. Ez csak úgy lehetséges, ha a határon túli értelmiségi társszervezeteink saját életüket szabadon és önazonos módon élhetik. Mindezek alapján támogatjuk az ukrajnai magyar társadalmi szervezeteket az ukrán oktatási törvény módosításának elérése érdekében. Továbbá felhívjuk a magyarországi emberi jogokkal, polgári alapjogokkal, kisebbségi és oktatási jogokkal foglalkozó jóérzésű civil szervezeteket, hogy szintén fejezzék ki támogatásukat kárpátaljai nem­zettestvéreink érdekében, és minden lehetséges nemzetközi fórumon prioritásnak tekintsék e kérdést.
Budapest, 2017. szeptember 13, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöksége

Forrás: KÉSZ

Az életet választotta

Az életet választotta

„Bátor vagy, és szép is” – mondta a Szentatya Bogotában az ötvenhat éves Consuelo Cordobának, akinek ez a néhány szó elegendő volt ahhoz, hogy megváltoztassa a döntését: lemondott arról, hogy eutanáziával vessenek véget az életének, amit azért kért, mert tizenhét éve eltorzult arccal és testtel él.
Az asszony élete szinte elviselhetetlenné vált, miután 2000-ben férje leöntötte sósavval: nyolcvanhét műtéten esett át, milliméterről milliméterre próbálták helyreállítani az arcát. Nemrég agyi fertőzést diagnosztizáltak nála. Ezt az újabb megpróbáltatást már nem tudta elviselni, ezért az eutanázia mellett döntött, amelyet szeptember 29-én hajtottak volna végre. Kolumbiában ugyanis különleges esetekben engedélyezett az asszisztált öngyilkosság.
A bogotái apostoli nunciatúrán lehetőséget kért arra, hogy halála előtt még találkozhasson a Kolumbiába látogató Ferenc pápával, megoszthassa vele fájdalmát, és az áldását kérje. Ez a találkozás változtatta meg az elhatározását.
Consuela testszínű símaszkban jelent meg a pápa előtt – már tizenhét éve ilyennel takarja el az arcát, egyrészt azért, hogy védje a napsugaraktól, másrészt mert szégyelli megmutatni, milyen lett a brutális támadás nyomán. Dagoberto Esuncho 2000-ben az otthonukban támadt rá az asszonyra. Börtönbe zárták, de egy hónappal később kiengedték.
Consuela a támadás előtt azt tervezte, hogy szépségszalont nyit, ehelyett szörnyű kálvária vette kezdetét. Operációk sorozata következett. Mindehhez adódott a legújabb diagnózis: toxoplazmózis, amely az agyát támadta meg, és általában epilepsziás rohamokkal, illetve bénulással jár.
El akarta mondani a pápának, hogy elfogyott az ereje, nem bírja tovább, véget vet az életének. A találkozásuk alakalmával megosztotta vele a történetét, és az áldását kérte. A pápa ezt mondta neki: „Nem, nem fogod megtenni.” Buzdította, hogy harcoljon az álmaiért, és a következő szavakkal mozdította ki a teljes elkeseredésből: „Bátor vagy, és szép is.”
„A pápa megölelt, nagy ajándék ez számomra. Most már akarok élni – nyilatkozta a találkozást követően a kolumbiai újságíróknak Consuela. – Nem megyek el (az eutanáziára), mert Isten nagy dolgokra készül az életemben. Csodát tett.”
Az El Espectador kolumbiai lap információi szerint aggasztó, milyen nagy számban esnek áldozatul a nők sósavas támadásnak az országban. 2004 és 2016 között 1151 ilyen esetről tudnak Kolumbiában, de valószínűleg ennél több támadás történt, mert sokan nem tesznek feljelentést.

Forrás: Vatican Insider/Thullner

Pio atya és az angyalok

Pio atya és az angyalok

Pio atya 1913. július 15-én levelet írt egy Annita nevű lánynak, amelyben tanácsokat ad neki – nekünk – arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk az őrangyallal, miként fogadjuk a belső hangokat, s hogyan imádkozzunk.
„Jézus leánya!
Szíved legyen mindig a Szentháromság temploma! Jézus növelje lelkedben a szeretet tüzét, és mindig mosolyogjon rád, ahogyan minden lélekre, akit kedvel. Szűz Mária mosolyogjon rád életed minden eseményében, és pótolja bőségesen a földi anya hiányát!
Jó őrangyalod őrködjön mindig feletted, ő legyen a vezetőd, aki irányít az élet zord ösvényein. Őrizzen meg mindig Jézus kegyelmében, kezével támogasson, hogy meg ne botolj valami kőben, s szárnyai védelmezzenek a világ, az ördög és a test csábításaitól.
Légy nagy hódolattal iránta, ó, Annita, a jóságos angyal iránt. Milyen vigasztaló a gondolat, hogy ott van mellettünk egy lélek, aki a bölcsőtől a sírig soha egy pillanatra sem hagy magunkra, akkor sem, amikor vétkezünk. Ez a mennyei lélek vezet minket, barátként, testvérként védelmez.
Végtelenül vigasztaló tudni azt, hogy ez az angyal szüntelenül imádkozik értünk, Istennek ajánl minden jó cselekedetet és mindent, amit teszünk, a gondolatainkat, a vágyainkat is, ha tiszták.
Kérlek, ne feledkezz meg erről a láthatatlan társról, aki mindig jelen van, mindig készen áll, hogy meghallgasson minket, és még inkább kész a vigasztalásra. Ó, milyen kedves meghittség, ó, milyen örömteli társaság ez, bárcsak megérthetnénk! Legyen mindig lelki szemeid előtt, gondolj gyakran az angyal jelenlétére, mondj köszönetet neki, imádkozz hozzá, légy mindig jó társa. Nyílj meg előtte, bízd rá fájdalmaidat, s mindig óvakodj attól, hogy megsértsd pillantása tisztaságát. Tudd ezt, és vésd jól az elmédbe. Ő annyira finom, olyan érzékeny! Hozzá fordulj a legnagyobb szorongás pillanataiban, és megtapasztalod majd, milyen jótékony hatással lesz rád.
Soha ne mondd, hogy egyedül vagy az ellenségeiddel vívott harcban, soha ne mondd, hogy nincs egy lélek sem, akinek megnyílhatsz, akiben megbízhatsz. Nagy vétek lenne ez e mennyei hírnökkel szemben.
Ami a belső hangokat illeti: ne aggódj, légy nyugodt! El kell kerülnöd, hogy megérintsék a szívedet, ne tekintsd fontosnak őket, mutatkozz közönyösnek velük szemben, ne vesd meg, de ne is szeresd vagy áhítsd ezeket a dolgokat. Mindig ezt válaszold e hangokra: »Jézus, ha te vagy az, aki szólsz hozzám, mutasd meg tettekben, mutasd meg szavaid hatásában, vagyis a bennem lévő szent erényekben.«
Hajolj meg az Úr előtt, bízd rá magad, a szent kegyelem segítségével fordítsd minden energiádat az erények gyakorlására, és aztán engedd, hogy a kegyelem működjön benned Isten tetszésére. Az erények azok, amelyek megszentelik a lelket, és nem a természetfeletti jelenségek.
Ne keverd össze, hogy mely hangok jönnek Istentől. Ha Isten a szerzőjük, annak egyik legfőbb jele, hogy amint meghallod e hangokat, félelemmel és zavarodottsággal töltik el a lelkedet, majd végül isteni békével. Ezzel ellentétben azok a hangok, amelyeknek szerzője az ellenségünk, kezdetben megtévesztő biztonságérzetet adnak, majd ezt követi a zavarodottság, a kifejezhetetlen rossz érzés.
Én egyáltalán nem kételkedem abban, hogy bizonyos hangok Istentől erednek, de nagyon óvatosnak kell lenni, mert az ellenség sokszor keveri bele ezekbe a saját hangját. Ettől azonban nem kell megijedned: olyan próbatétel ez, amelyen a legnagyobb szentek és a legragyogóbb lelkek is keresztülmentek, pedig ők nagyon kedvesek voltak az Úr szemében. Csak arra kell figyelned, hogy ne higgy könnyen e belső hangoknak, különösen akkor, ha kéréseik arra vonatkoznak, miként cselekedj, mit tegyél. Vigyázni kell velük, és annak az ítéletére bízni ezeket, aki vezet téged, az ő tanácsában megnyugodhatsz.
Jó tehát, ha nagy óvatossággal és alázatos, kitartó érdektelenséggel fogadjuk az ilyen hangokat. Ehhez tartsd magad, és akkor minden arra szolgál majd, hogy növekedj az érdemekben az Úr előtt. Légy nyugodt a lelkedet illetően, Jézus nagyon szeret téged. Igyekezz e szeretetre azzal válaszolni, hogy egyre növekszel az Isten és az emberek előtti szentségben.
Imádkozz hangosan is, nem jött még el az ideje annak, hogy felhagyj ezzel. Viseld el alázatosan és türelemmel a nehézségeket, amelyeket ezzel kapcsolatban megtapasztalsz. Légy kész arra is, hogy el kell szenvedned a szétszórtságot, a sivárságot, de semmiképpen ne hanyagold el az imádságot és a meditációt. Ez az Úr műve, szívesen beszélget veled a lelki fejlődésed érdekében.
Bocsáss meg, ha most lepihenek. Isten tudja, milyen fáradságos volt számomra megírni ezt a levelet. Nagyon rossz az egészségem. Imádkozz sokat, kérd, az Úr szándéka az legyen, hogy mihamarabb megszabadítson ettől a testtől.
Megáldalak a jó Francescával együtt. Azt kívánom, hogy Isten karjai közt éljetek és haljatok meg!
Pio testvér”

Forrás: Papaboys.org/Thullner Zsuzsa

Hit és tudomány együttes szemlélete

Hit és tudomány együttes szemlélete

Fotó: Loósz Róbert

 

Az egyetem alapításának évfordulóján oktatási, kulturális, tudományos és művészeti együttműködési megállapodást írt alá a PTE és a Pécsi Egyházmegye. Az eseményen az universitas alapításában betöltött szerepéért az intézmény Nagy Lajos Király Díját UdvardyGyörgy megyéspüspök vehette át a Magyar Katolikus Egyház pécsi püspöksége nevében.
A szeptember 1-jei megemlékezésen felavatták Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrát, amely a székesegyház északi oldala és a középkori egyetem közötti sétányon kapott helyet.
Ünnepi beszédében Udvardy György a kompozíció alakjairól beszélt: a püspök és a király a hivatást, a felelősséget, az emberhez méltó jövőért és a köz javáért végzett szolgálatot, valamint az együttműködés útját jeleníti meg. „Szükséges a hit és a tudomány együttes szemlélése, erre emlékeztet a pécsi egyetem jubileuma” – hangsúlyozta a főpásztor.
A szobor felavatását és megáldását követően a megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be, amelyben az apostoli küldetésről beszélt: „A professzorok az igazság szolgálói és kutatói, akik kutatják és másoknak tanítják a tudományokat. Az ünnep megállás ebben a folyamatban, és arra szolgál, hogy felismerjük: az igazság megismerhető. Erre az egységre irányul minden tevékenység, ami megerősít a jóság szolgálatában, s ezáltal megnyitja azt az igazságban.”

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Szent István királyra emlékeztek Londonban

Szent István királyra emlékeztek Londonban

 

A hálaadó liturgián részt vett Margitay-Becht Beáta, a londoni nagykövetség rendkívüli követe, Pátkai Róbert nyugalmazott evangélikus püspök, Hadik András gróf, Pataki Eszter, a Balassi Intézet igazgatója, Rákóczy György, a Magyarok Angliai Országos Szövetsége elnöke, az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesületének volt és jelenlegi vezetői, valamint az angliai 50. számú Kossuth Lajos Cserkészcsapat vezetői és tagjai. A szentbeszédet Marton Zsolt, a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora mondta, aki arra buzdította a híveket, hogy életük házát építsék Krisztusra úgy, ahogyan Szent István király is tette. „Kövessük példáját a felebaráti szeretetben, és ragaszkodjunk a keresztény tanításhoz. Szent István király a legnehezebb időkben sem távolodott el Istentől, és országát, koronáját, a magyar népet Szűz Máriának ajánlotta fel” – fogalmazott Marton Zsolt.
A szentmise után átadták a Szent István-díjat, amelyet idén Hadik András és Suhajda Edit vehetett át. Az ünnepség a Szent István Házban folytatódott közös ebéddel és baráti beszélgetéssel.

Forrás és fotó: Csicsó János londoni magyar lelkész

Veni Sancte a győri bencés gimnáziumban

Veni Sancte a győri bencés gimnáziumban

Fotó: Kleininger Tamás

 

A tanévnyitó szentmisén Tóth Konstantin OSB iskolaigazgató Szent Benedek reguláját idézve buzdította a diákokat: bármely jó cselekedetbe kezdenek, állhatatos imával előbb Istentől kérjék annak véghezvitelét. Az igazgató Szent Pál nyomán felhívta a figyelmet arra, hogy a gondolkodásmód megújítása által felismerhetővé válik Isten akarata, az, hogy mi kedves, helyes és tökéletes előtte.
Tóth Konstantin a hétköznapi, gyakran monotonnak tűnő iskolai munka keresztjének felvételére biztatta a diákokat. Kiemelte, hogy bár az iskolában igyekeznek a világot még jobban megismerni, közben nagyon fontos, hogy lelkiekben, kereszténységükben, Krisztus követésében is előrehaladjanak: „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mk 8,36)
A szentmise végén Sárai-Szabó Kelemen perjel és Tóth Konstantin a pápa áldását tartalmazó elismerő oklevelet adtak át Szalayné Kürthy Juditnak, a tantestület tagjának. A tanárnő több évtizeden keresztül magas szakmai színvonalon oktatta a bencés diákokat, továbbá önzetlen segítséget nyújtott az egyházközségeknek és a karitatív szervezeteknek.

Forrás és fotó: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium

Átmenetileg rendeződött a katolikus gimnázium ügye

Átmenetileg rendeződött a katolikus gimnázium ügye

Fotó: MTI

 

„Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány által meghirdetett tüntetésen 2017. szeptember 6-án, Marosvásárhelyen azt kértük az illetékes hatóságoktól, hogy a törvényes keretek betartásával működhessen egyházi iskolánk. Kifejeztük bizalmunkat, hogy az ország kormánya nem fog elmenni annak a közösségi akaratnak ismételt kinyilvánítása mellett, amely felekezeti, Római Katolikus Teológiai Líceumot kér.
Hétfőn, szeptember 11-én becsengetnek az iskolába. Örvendenünk kell annak, hogy a diákjainknak, akiknek érdeke számunkra is a legfontosabb, lesz hol tanulniuk. De örömünk nem lehet felhőtlen, hiszen – ahogyan a sajtóból értesültünk – ők nem a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaiként kezdik el a tanévet. Nem az az iskola hívja őket padjaiba, amelyet szabadon választottak. Így jogaik az egyházi és világi törvénykönyv szerint is alapvetően sérültek” – áll a nyilatkozatban.
„Joggal érezzük úgy, hogy kérésünk nem talált meghallgatásra. Csupán a gyerekeink alapvető tanulási joga nem sérült. Sérült azonban a szülők és gyerekek szabad iskolaválasztási joga. Ez a fentiek mellett különösen a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást megtiltó és a bíróság által közben érvénytelenített 70/2017-es főtanfelügyelőségi döntés által valósult meg. A 114 szülő összegyűjtött szándéknyilatkozatának figyelembevételére, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceumba akarják íratni gyermekeiket, a minisztérium, illetve a tanfelügyelőség részéről kísérlet sem történt.
Az állami intézmények szakszerűségének hiánya és az emberi jogok semmibevétele vezetett ide, ezért szenved jogfosztottságot Egyházunk, szenvednek gyerekeink, azok szülei, az egész közösség. Még mindig bízunk abban, hogy ez a jogtipró kényszerhelyzet nem tarthat sokáig. A jogi tisztázás folyamatában mi partnerek vagyunk, nem hagyjuk magukra azokat, akik a katolikus iskolát választották. Éppen ezért nyomatékosan kérjük az illetékes hatóságokat, ne tekintsék megoldottnak a helyzetet. Amint már többször is megfogalmaztuk, iskolaépületünkben működnie kell katolikus iskolának. Ha nem működhet, abban az esetben az önkormányzattal kötött bérleti szerződés hatályát veszíti, ami senkinek nem állhat érdekében.
A marosvásárhelyi híveink számtalan formában kinyilvánított akaratának megfelelően nem mondhatunk és nem mondunk le arról, hogy Marosvásárhelyen Római Katolikus Teológiai Líceumunk legyen” – zárul a nyilatkozat.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumot szeptember 8-án a Bolyai Farkas Líceum ernyője alá sorolta a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatótanácsa – közölte az Agerpres hírügynökség tájékoztatása alapján az MTI. A Római Katolikus Gimnázium diákjai abban az épületben folytatják tanulmányaikat, ahol eddig is tanultak, de az intézmény adminisztratív szempontból átkerül a Bolyai Farkas Gimnáziumhoz. Ez a helyzet marad érvényben mindaddig, amíg lezárulnak az iskolával kapcsolatos perek. Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport szóvivője az MTI-nek elmondta: a kialakult helyzetben kielégítőnek találják a megoldást. Így lehetőség nyílik arra, hogy immár minden részletre odafigyelve újra létrehozzák a római katolikus iskolát, és a következő tanévtől minden a helyére kerüljön.
„Nem tölt el örömmel, hogy ez egyet jelent a katolikus gimnázium jogi státusának megszüntetésével, de a gyerekek, a tanárok megvannak, és az infrastruktúra is rendelkezésre áll, csak éppen az iskola jogi személyisége hiányzik” – nyilatkozta. Hozzátette: – A város egyetlen magyar tannyelvű gimnáziumának ernyője alatt egy átmeneti tanév kezdődik most az iskola diákjai számára.
Csíky Csengele szerint a szülők erős nyomása, a romániai magyar politikai pártok és szervezetek összefogása, a Római Katolikus Egyház tiltakozása és a magyar kormány határozott fellépése is segítette a megoldást.
Szeptember 6-án demonstrációt tartottak Marosvásárhelyen a megszüntetésre ítélt Római Katolikus Teológiai Líceum védelmében. A Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett tüntetésre egész Erdélyből érkeztek résztvevők. A tiltakozáson részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, az alapítvány elnöke, Holló László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, valamint a testvéregyházak vezetői, köztük Kató Béla erdélyi református püspök is. Jakubinyi György beszédét követően Kapás Barna olvasta fel a szülők kiáltványát, amelyben kijelentették: azt várják az oktatási minisztertől, hogy kormányhatározat vagy miniszteri rendelet által biztosítsa az iskola működését. A szülők kinyilvánították: megelégelték a hazugságot, azt, hogy állami intézmények félrevezetik őket, vagy elmulasztják a tájékoztatásukat a gyermekeik iskolájáról hozott döntéseikről. A szülők szerint a gyerekeik jövője a miniszter kezében van.
Az iskola diákjai nevében Nagy Henrietta szólt: „Az elmúlt évben mi nem azon aggódtunk, hogy nincs meg a házi feladatunk, hanem azon, hogy nincs meg az iskolánk” – fogalmazott. Felidézte, hogy az utóbbi időben gyakran hangzott el az intézmény falai között a felhívás: „Ne féljetek!” A félelem ott él bennük, de nem fognak meghátrálni. „Iskolába akarunk járni! A mi iskolánkba!” – hangoztatta.
Holló László, az erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke köszönetet mondott a testvéregyházaknak és Kató Béla püspöknek a szolidaritásért. Úgy fogalmazott: a református püspök jól tudja, mit jelent harcolni az iskoláért.
A többezres tömeg a magyar és a székely himnusz eléneklésével és szűnni nem akaró tapssal fejezte ki, hogy egyetért az elhangzottakkal. Sokan gyertyát gyújtottak és egyházi énekeket énekeltek, majd csendesen távoztak a marosvásárhelyi prefektusi hivatal előtti térről.
Szeptember 7-én, egy nappal a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatótanácsának döntése előtt az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Jakubinyi György érsek és Holló László aláírásával sajtónyilatkozatot adott ki a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban. Ebben a következőket kérték a helyi és a központi hatóságoktól: „Legyenek partnereink a legmegfelelőbb törvényes megoldás keresésében, amely teljesíti gyermekeink oktatáshoz és szabad iskolaválasztáshoz való jogát csakúgy, mint a felekezeti iskolára vonatkozó igényeinket.”

Forrás: RomKat.ro