Egymásért

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A fagyos éjszakák megérkezésével egyre több hajléktalan ember húzódik be a szállókra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a leghidegebb hetekben Budapest több pontján ideiglenes férőhelyeket nyitott, hogy senkinek ne kelljen az utcán maradnia.

A máltai szeretetszolgálat a téli hónapokban különösen nagy hangsúlyt fektet az utcán élő emberek ellátására. A leghidegebb hetekre ideiglenes krízisszállókat is nyitott, hogy férőhely hiánya miatt senki ne töltse az utcán az éjszakákat.

Szeretetsütivel a rászorulókért

Húszezer darab, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logójával ellátott úgynevezett szeretetsütit hozott forgalomba egy kávézóhálózat és egy éttermi lánc üzleteiben az Infonity Media. A sütemények megvásárlásával rászoruló emberek étkeztetését támogatják az üzletek vendégei.

Ez a süti a kereskedelmi forgalomban már régóta ismert szerencsesüti új, jótékony céllal továbbfejlesztett változata. Először a középkori Kínában készítettek „szerencsesütit”, amikor a mongol megszállók elleni felkelést a hódítók által nem fogyasztott holdsüteményekbe rejtett üzenetekkel készítették elő. Az újonnan forgalmazott szerencsesütik ugyancsak fontos üzeneteket hordoznak – bölcsességekről, mulatságos közmondásokról és ismert emberek szólásairól van szó –, ám ezeket már nem a tésztába sütik bele, hanem a csomagolásban, a süti alatt található papírlapokon olvashatók.

Harmadik alkalommal erősítették meg aláírásukkal a dél-alföldi villamosenergia-szolgáltató és a máltai szeretetszolgálat vezetői azt az együttműködési megállapodást, melynek keretében közös hátralékkezelő programmal segítik a fogyasztókat, hogy minél többük számára legyen elérhető a mindennapi élethez szükséges villamos energia. A november 15-i jelentkezési határidőig kétezer-ötszáz ügyfél adta be pályázatát, közülük tavaly ezernyolcszázhuszonkilenc családot negyvenhatmillió forinttal segítettek.

Ötvenéves a Bárka – közösség az értelmi sérült emberekért

A Bárka (Magyarországon is jelen lévő) közösségeiben egészségesek és betegek élnek együtt: befogadják és segítik az értelmi sérült embereket mindennapjaikban. Jean Vanier ötven évvel ezelőtt alapította a közösséget egy Trosly-Breuil nevű francia kisvárosban. Az alapító tavaly volt nyolcvanöt éves, ebből az alkalomból készített vele interjút a francia Panorama magazin.

Jean Vanier: Meg kell tanulnunk szeretni, s ez nem könnyű

Az értelmi sérült embereket befogadó Bárka közösség alapító vezetője nyolcvanötödik életévén túl már nem utazik: lelkigyakorlatokat vezet. A francia Panorama magazinnak nyilatkozva elmondta: különleges kegyelemnek tartja, hogy világi hívőként milyen sokféle embernek adhat tanítást. Hét-nyolc fős csoportokat fogadnak. A cél nem az, hogy az igazságot keressék, hanem hogy mindenki elmondhassa, ami benne van. Az utolsó előtti napon megmossák egymás lábát. Különlegesen szép gesztus ez: „Olyan gesztus, amely a gyengeség előtt hódol… Amikor megérintettem a fogyatékosokat, akkor tudtam megmutatni nekik, hogy milyen értékesek. A test Isten temploma!” – hangsúlyozta.

A Bárkában az emberek megtanulnak gyengédnek lenni. Bátorságot merítenek ahhoz, hogy megérintsék a másik kezét, átkarolják a vállát. „Meg vagyok győződve arról, hogy a gyengédség az evangelizáció egyik formája. Még ha első látásra nem is látszik különlegesen hatékonynak, hiszen egyszerre csak egy ember kezét tudjuk megfogni.”

Értelmi sérült emberek a hit útjáról

Félszeg cigány lányt faggatnak, mit jelent neki az istenhit. Felderült arccal, átszellemült örömmel mondja: mióta megtért, más ember lett. Érzi, hogy az Úr jó irányba tereli, szinte a fülébe súgja, hogy segítsen másokon. Állítja, a hit jelenti számára az igazi boldogságot. Az ébenfekete hajú, nagy szemű lány pszichiátriai beteg. Otthonlakó, jóllehet, néhány éve még az utak melletti pihenőkben tűnt fel. Nemcsak télen, nyáron is tűsarkú csizmát viselt, s nem a távolsági autóbuszra várt…

Akkoriban így gondoskodott a megélhetéséről, mára azonban Isten szeretete felé irányul a vágya. Imádkozik, verset olvas, s maga is beszél arról, hogy jó az Úrral. Az otthonban rendre megforduló plébános is abban erősíti: van értelme a létnek, adjon hálát, hogy nem kallódott el, hogy minden napra jut meleg étel, s örüljön, hogy nem magányosan, bűnben élve tengődik.

Amikor az a csillag Betlehem fölött leereszkedett, mintha belehullott volna a történelem folyójába.

A pásztorok között a csillag nagy csodálkozást keltett. Ahogy közeledett a föld felé, úgy szállt föl a pásztorok szívében a sejtés öröme. Megértették, hogy amit a nagyok elrontottak, azt csak a Gyermek állíthatja helyre. Ezentúl innen, ettől a ponttól, ettől a gyermeki felismeréstől számítanak mindent.

Vakon állunk világunk közeli és távoli jelenségei előtt. Ha körültekintenénk, s magunk fölé és önmagunkba néznénk, fölfedeznénk a gyermeki csodálkozás frissességét, amely a világot olyan üdévé és fiatallá varázsolja, amilyen a teremtés első napján volt.

Köszönet a máltai szeretetszolgálat szociális pékségét támogatóknak

A főváros harmadik kerületében már tavasszal megnyitott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális péksége. A sütőüzemhez kapcsolódó kis üzletben (1032 Budapest, Zápor utca 69.) kenyeret és egyszerű pékárukat vásárolhatnak a környékbeliek, de a pékség elsődleges célja nem a bolt fenntartása. A máltai szociális intézmények (nappali melegedők, szállók, idősotthonok) napi kenyérszükséglete körülbelül ötszáz kilogramm. A szeretetszolgálat nagyrészt saját intézményeiben használja fel az itt készülő sütőipari termékeket.

A pékség másik fontos célja, hogy megváltozott munkaképességű embereknek biztosítson munkát. Jelenleg tíz embert foglalkoztatnak itt, akik több műszakban dolgoznak.

Nevelők és nevelt gyerekek Tégláson

Januártól foglalkoztatottá válnak a nevelőszülői hivatást választók, miután november végén módosították a gyermekek védelméről szóló törvényt. Cél, hogy a tizenkét év alatti gyermekek már ne otthonokban, hanem befogadó szülőknél éljenek, hiszen családban van a legjobb helyük. Tégláson a Hajdúdorogi egyházmegye Szent Lukács Görög katolikus Szeretetszolgálatának fenntartásában két lakásotthon működik, s a több mint hatezres városban csaknem ötven gyermek került nevelőszülőkhöz.

Olyanok, mint egy család. Hét gyerek él az egyik lakásotthonban, kilenc a másikban. Nagy a nyüzsgés, a lányok már készülődnek, hiszen kora este sulidiszkó lesz. „Csak nyolcig tart, sajna” – jegyzi meg Berni, akiről megtudjuk, hogy ügyesen rajzol. „De csak akkor, amikor rám jön” – mondja. „És mikor szokott rád jönni?” – kérdezem. „Hát, általában matekon” – válaszolja nevetve. Hat éve él már itt, szobáját Erikával osztja meg. Őt nagyon megdicséri a nevelőnője, mert jól tanul, s még noszogatni sem kell: leül, és szépen megírja a házi feladatot. Most azon töri a fejét, mivel lephetné meg az édesanyját karácsonyra. „Arra gondoltam, hogy valami kozmetikumot veszek neki: sampont vagy tusfürdőt” – mondja. Három éve lakik az otthonban, de időnként hazalátogat, így például az ünnepet is az „igazi” családjánál tölti.