Egyházunk

Kálmán Peregrinnel, a nemzeti kegyhely igazgatójával beszélgettünk – A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely a szlovák határ közelében, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori, magyar ferencesek által vezetett kegyhelyhez, amelyek mindig népek találkozóhelyei voltak. Idén július 10-e volt a hagyományos cigánybúcsú napja. A zarándoklatot Székely János, a püspöki kar cigánypasztorációért felelős tagja és Beer Miklós váci püspök vezette. A rendezvényről Kálmán Peregrin ferences kegyhelyigazgatót kérdeztük.

A gyöngyösi ferencesek hálaadása – A boráról és a ferences hagyományairól egyaránt nevezetes mátraaljai város azon szerencsés településeink közé tartozik, melyek ferences kolostora 1990-ben visszakaphatta eredeti funkcióját. Húsz éve térhettek vissza a barátok Gyöngyösre, ahol még a török időkben is folyamatos volt a ferences jelenlét. A visszatérés kegyelméért július 31-én adnak hálát a barátok templomában. A hat órakor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa Magyar Gergely tartományfőnök, a szentbeszédet Hován Ágoston mondja, aki a visszatérés után tizenkét évig Gyöngyösön szolgált. Szent Ferenc fiai a XIV. század elején telepedtek meg a városban. Mai templomuk legrégibb részei is e századból valók. A rendház a török uralom alatt is működött, mivel a ferenceseknek oltalomlevelekkel sikerült biztosítaniuk nem csupán fennmaradásukat, de viszonylag szabadabb tevékenységüket is. Nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelkigondozását is végezték. A török kiűzése után a XVIII. században a templomot és a kolostort átépítették, kibővítették. Az épület ekkor kapta mai formáját.

A magyar hívek a Vatikán válaszára várnak – Korábbi lapszámunkban (Új Ember, 2010. március 14.) írtunk a clevelandi magyar katolikusok kálváriájáról, egy hatszáz fős közösség templomának küszöbön álló bezárásáról. Noha a szóban forgó Szent Imre-templomot június 30-án a helyi egyházi hatóság könyörtelen menetrendje szerint be is zárták, a hívek továbbra is reménykednek; izgatottan várják, hogyan reagál a Vatikán a kérvényükre. Az utolsó napok gyászos és viharos eseményeinek rövid krónikája következik.

Hálaadás a kettős állampolgárságért Csaba testvér kezdeményezésére – Rekkenő hőségben érkeztem a bazilika előtti térre. A vendéglátóhelyek teraszain turisták iszogattak, a társszékesegyház lépcsőin sokan pihentek, fotózkodtak, háttérként használva a templomot.

Carreras a milánói dómért – A világhírű katalán tenor, José Carreras a februárban elhunyt argentin zeneszerző, Ariel Ramirez (1921–2010) Misa Criollájában (Kreol mise) énekelt a napokban a milánói dómban. A mű három alkalommal, a liturgia részeként hangzott el az olasz nagyváros főtemplomában. Az adományokat a székesegyház felújítására fordítják. (-lt)

A pápa Castel Gandolfóban – XVI. Benedek július 7. óta a Rómától harminc kilométerre délkeletre fekvő pápai nyaralóban, Castel Gandolfóban tartózkodik. Július végéig általános fogadást sem tart. Bátyja, Georg Ratzinger prelátus is Castel Gandolfóban tölti a nyári hónapokat. A Szentatya nagy-britanniai látogatásának beszédeire készül. Augusztus utolsó hetében volt tanítványai keresik fel. A főelőadó Kurt Koch érsek, a keresztény egység pápai tanácsának új elnöke lesz. A téma: a II. vatikáni zsinat hermeneutikája (értelmezéstana).

Több egyházmegye főpásztora a papság évének lezárásaként papjainak zarándoklatot szervezett. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a felvidéki Bácsfára és a Pozsony melletti legősibb kegyhelyre, Máriavölgybe hívta papjait imádkozni. A június 22-23-ai zarándoklatra közel negyven pap jelentkezett, hogy a buszon főpásztorával együtt induljon imádságos lélekkel hálát adni hivatásáért.

Bácsfa, ez a Szent Antal-kegyhely egykor az esztergomi érsek faluja volt. Nevét először 1205-ben említik oklevélben. 1238-ban már biztosan volt temploma, melyet 1852-ben bontottak le. Páduai Szent Antalnak szentelt ferences temploma 1660 és 1677 között épült a kolostorral együtt. 1828-ban harminchárom házában alig kétszázötven lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849. május 12-én határában csata dúlt a honvédsereg és a császári csapatok között.

Villám csapott a kölni dómba – Július 3-án délután, miközben a Dóm téri kivetítőkőn tizenhétezer ember figyelte a vb Németország-Argentína mérkőzését, a hirtelen kitört viharban villám csapott a székesegyházba. A dómot és a teret kiürítették, a tűzoltók harminchárom kocsival siettek a helyszínre. Senki sem sérült meg, a főoltár előtti térbe esett sok esővíz, amelyet a ministránsok segítségével hamar eltávolítottak. Miután a székesegyház építőmestere, Barbara Schock-Werner és a tűzoltók átvizsgálták az épületet, ismét megnyitották a dómot. (KNA)