Cigány vezetők a szentkúti oltárért

A Nógrád megyei cigány önkormányzat minden év júliusának második szombatjára idehívja a cigány katolikusokat. A rendezvényt a Ceferinó közösség, a cigánypasztoráció egyik központja hangolja össze. Az idei programban nagy hangsúlyt kaptak a tanúságtételek. Székely János püspök az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédet magyarázva arra kérte a jelenlévőket, hogy vegyék észre azokat, akik körülöttük gondokkal küszködnek. Így építhetnek emberségesebb világot a környezetükben. A körmenetet és az ünnepélyes bevonulást igeliturgia és a kegyszobor elé való vonulás követte, majd imádság és végül a személyre szóló áldás következett, amelyet minden zarándok nagyon fontosnak tart.

– Honnan érkeztek a hívek Szentkútra?
– Az ország minden részéből és még a határon túlról is, Nagyváradról, valamint Szlovákiából. Székely püspök úr a Pilisből, Csobánkáról jött egy zarándokcsoporttal, amelynek cigány és nem cigány tagjai egyaránt voltak.

– Az idei zarándoklat különlegessége volt, hogy részt vettek rajta a cigányvajdák.
– A vajdák Szlovákiából és itthonról egyaránt gyakran jönnek hozzánk. A liturgia után most külön is találkoztunk velük, és arra kértük őket, hogy segítsenek bennünket a kegyoltár felújításában. A Vajdák a Cigányokért Alapítvány és a szentkúti kegyhely közös akcióban fog adományokat gyűjteni a tehetősebb cigányok körében.

– A cigányság mennyire érzi magáénak a nemzeti kegyhelyet?
– Szentkút fontos helyet foglal el az életükben: Zalától Szabolcsig az ország minden részéből érkeznek ide, egyénileg és csoportokban egyaránt, az év minden szakában. És ők is fontosak számunkra, mert a kegyhely nemzeti jellegének fontos ismertetőjegye, hogy mindenkit, minden népcsoportot, nemzetiséget tárt karokkal vár, befogad.