Egyházunk

Ferencesek felhívása

A hét ferences vértanú boldoggá avatási ügyének előmozdításához újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. A hét szerzetes 1944 és 1954 között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről.

Hárman a szovjet, illetve jugoszláv csapatok, négyen pedig a kiépülő kommunista rendszer áldozatai lettek. A püspöki konferencia december elején hozott döntése értelmében támogatja Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát boldoggá avatásának ügyét.

Megállapodás az egyház és a kormány között

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a püspöki kar és a magyar kormány nevében megállapodást írt alá december 27-én a Parlamentben.

Semjén Zsolt az esemény után elmondta, a szentszéki-magyar vegyes bizottság minden lényeges kérdésben megállapodott. Ezek közül kettőt különösen fontosnak tart. Az egyik, hogy az a járadék-kiegészítés, melyet az első Orbán-kormány a protestáns egyházaknak megadott, mostantól a katolikus egyház részére is jár: ez évi ötmilliárd-háromszázmillió forintot jelent. Az összeget már a 2011-es költségvetés is tartalmazza. A másik kiemelt fontosságú kérdés, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében is szereplő, ám az előző kormány által a hatályos törvények és megállapodások ellenére sem folyósított négymilliárd forint összegű oktatási kiegészítő normatívát az elkövetkezendő években az állam pótolni fogja, rendezve ezzel az előző vezetés felhalmozott adósságát.

A kínai püspökszentelésről

XVI. Benedek „mély sajnálattal” vette tudomásul a hírt, hogy november 20-án Hebei tartományban püspökké szentelték Joseph Guo Jincait. Ez a püspökszentelés, amelyre pápai megbízás nélkül került sor, fájdalmas sebet üt az egyházi szeretetközösségen, és súlyosan megsérti a katolikus egyházfegyelmet ‒ olvassuk a november 24-én közzétett szentszéki jegyzékben. Mint ismeretes, az elmúlt napokban több püspököt kényszerítettek arra, hogy püspökszentelési szertartáson vegyenek részt, illetve hogy püspököket szenteljenek. Ez a kínai kormányhatóságok és biztonsági szervek által gyakorolt nyomás és szabadságkorlátozás súlyosan megsérti a vallás- és lelkiismereti szabadságot. A Szentszék ezért fenntartja magának a lehetőséget, hogy elmélyülten tanulmányozza és értékelje a történteket, többek között az érvényesség, valamint az érintett püspökök kánonjogi helyzetét illetően. Ami történt, mindenképpen fájdalmas Guo Jincai atya számára, aki püspökké szentelése következtében rendkívül súlyos helyzetbe került kánonjogi szempontból mind a helyi, mind az egyetemes egyházban. Súlyos büntetésnek tette ki magát az egyházi törvénykönyv 1382. kánonja szerint (ez kimondja, hogy az a püspök, aki pápai megbízás nélkül szentel valakit püspökké, valamint aki tőle a szentelést kapja, önmagától beálló kiközösítésbe esik).

Püspökkari ülés

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia november 30. és december 2. között tartotta téli ülését.

 A Pápai Magyar Intézet hetvenéves

A Pápai Magyar Intézet (PMI) elődje, a Papi Osztály magyar papok római továbbképzésére jött létre. A harmincas évek végére önálló lett, így 1940. július 16-án, Serédi Jusztinián bíboros közbenjárására elnyerte a pápai címet. 1945-ig hatvanegy növendéke volt. A háború után 1948-ban érkezhettek utoljára növendékek Magyarországról. A kommunista rendszer hazai hatalomra jutását követően külföldön tanuló, a határzár után Nyugaton maradt magyar papok tanulhattak falai közt. 1945 és 1964 között negyvenhárom növendék képezte magát az intézetben, és itt volt a római magyar lelkészség irodája is.

Erdő Péter bíboros, prímás a konzisztóriumról

XVI. Benedek pápasága óta a november 20-ára összehívott konzisztórium a harmadik. A szentatya a konzisztóriumon huszonnégy új bíborost kreált, ezzel a Bíborosi Kollégium tagjainak száma kétszázháromra emelkedett, amelyből százhuszonegy pápaválasztó és nyolcvankettő nem választó bíboros. A szentatya az előző napon részt vett a Bíborosi Kollégium számára szervezett elmélkedési és imanapon. Hazánkat Erdő Péter és Paskai László bíboros képviselte a konzisztórium ülésén.

Erdő Péter bíboros elmondta: a konzisztórium, a bíborosok tanácsa nem döntéshozó testület, hanem azon intézményes formák egyike, amelyekben a bíborosok testülete a római pápát az egész egyház kormányzásában támogatja. A generális konzisztórium feladata az új pápa megválasztása.

Megáldották az ORFI kápolnáját

Közösségi központot hozott létre az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet, közismert nevén az ORFI. Mint Poór Gyula professzor, a kórház vezetője elmondta, évente 9-10 ezer fekvőbeteget és 65-70 ezer járóbeteget gyógyítanak. Nem titkolt szándékuk, hogy a tervbe vett magyarországi – budai – gyógynegyed zászlóshajója legyenek. A kötelező szakmai hozzáértésen túl adni szeretnének „egy-egy cseppet” szakralitásból, szépségből és tudásból – fogalmazott a professzor. Ezt szolgálja a november 9-én átadott központ: a Szent Lukács Kórházkápolna, a klubgaléria és a konferenciaterem. Az ünnepségen megjelent Latorczai János, az országgyűlés alelnöke, Réthelyi Miklós miniszter és az orvostársadalom számos kiemelkedő személyisége.

Egy kórházi kápolna szavakban nem kifejezhető értéket képvisel a beteg, a hozzátartozó és a kórházi személyzet számára – fogalmazott Janig Péter kórházlelkész a megnyitón. „A lélek és a szív ismeri az értékét. Egy betegség során feltörnek olyan kérdések, érzések és fájdalmak, amelyeket csak Istennel lehet megbeszélni. Nem mindegy, hogy ilyen helyzetben el lehet-e vonulni egy csöndes helyre a kórházban és imádkozni.”

XVI. Benedek a Kultúra Pápai Tanácsához

A tanács november 10-13-i plenáris ülése pápai fogadással ért véget. A Kommunikáció kultúrája és új nyelvezetek címmel megtartott összejövetel alkalmat adott az egyház küldetését jelentősen érintő téma további elmélyítésére. „Az egyház keresse az új nyelvi kifejezésmódok adta lehetőségeket a hit átadása érdekében”– mondta a pápa.

Új nyelvezetekkel és közlési formákkal jellemezhető kulturális átalakulási folyamatnak vagyunk szemtanúi. Ebben a kontextusban természetesen az evangéliumi üzenet átadása is nehéz feladat. Manapság a fiatalok nem kis hányada olyan közlési formákat alakít ki, amelyek nem segítik a fejlődésben, hanem sokkal inkább a magány és az elhagyatottság érzését növelik számukra. E jelenségek a nevelés-oktatás sürgető szükségleteire hívják fel a figyelmet, amelyekre kreatív módon kell választ adni, nagy hangsúlyt fektetve az ember természetének megfelelő kommunikáció támogatására, oly módon, hogy az serkentse a kritikai érzéket és az ítélőképességet. „Meg kell őrizni az írott szó és a logikus gondolkodás kultúráját, miközben fel kell használni az új technológiák lehetőségeit” – mondta Erdő Péter bíboros az ülésről szólva a Vatikáni Rádióban.