Lengyel-magyar közös jövő
Szentjeink, királyaink, hit és hagyomány - mindez immár ezer éve köti össze a magyar és a lengyel nemzetet. A két nép barátsága azonban ma is új és új tartalommal telítődik.
Szentjeink, királyaink, hit és hagyomány - mindez immár ezer éve köti össze a magyar és a lengyel nemzetet. A két nép barátsága azonban ma is új és új tartalommal telítődik.
Habsburg Ottó július 4-én bekövetkezett haláláról és pályafutásáról bőségesen írt a nemzetközi sajtó. A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól 2004-ig elnöke volt. 1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979-től 1999- ig a CSU (bajor keresztényszociális unió) mandátumával az Európai Parlament képviselője volt. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, a nemzetközi politikában a magyar ügyet képviselte. Édesapját, IV. Károly királyt II. János Pál avatta boldoggá 2005-ben.
„A művészettörténet tele van olyan pillanatokkal, amelyek előre nem láthatóak, mégis sorsdöntőek. Ilyen Henri Matisse vence-i kápolnája is, amely teljes egészében mestermű”– e szavakkal nyitotta meg Antonio Paolucci professzor, a Vatikáni Múzeumok igazgatója az intézmény új kiállítótermének szentelt sajtótájékoztatót június 22-én. Az új kiállítás a neves XX. századi francia művésznek és egyetlen teljes egészében szakrális alkotásának, az 1948 és 1952 között készített, csodálatos vence-i kápolnának állít emléket.
A Vatican Insider interjút közölt Angelo Scola bíborossal, az újonnan kinevezett milánói érsekkel. Scola mint velencei pátriárka sokat dolgozott azon, hogy hidakat építsen a katolikus egyház és az ortodox egyházak, valamint a muzulmán világ között. Scola hangsúlyozza: a katolikus egyház – különösen amióta a II. vatikáni zsinat kiemelte az ökumenizmus fontosságát – nagy realitásérzékkel tekint a vallások közötti párbeszéd kérdésére.
A magyar kommunista hatalmi gépezet a Mindszenty- és a Grősz-per (1949, 1951) mellett kétségkívül az épp ötven éve, 1961-ben lezajlott perekkel járatta csúcsra az egyházellenes harcot. Az ekkor eljárás alá vont papok és világiak ügye az állambiztonsági szakzsargonban a „Fekete Hollók” nevet kapta, és bár ezúttal püspökök vagy főapátok nem kerültek a vádlottak padjára, az akció tömegméretei miatt (1960. november és 1961. február közt 85 letartóztatás, majd 81 ítélet, később még 180 rendőrhatósági eljárás) volt újabb csúcspontnak tekinthető.
A római FAO-csúcs küldöttségvezetőinek XVI. Benedek pápánál tett látogatása a konferencia kiemelkedő eseménye volt. A szentatya beszédében a katolikus egyház elkötelezettségét hangsúlyozta a szegénység és az éhezés elleni küzdelemben.
„Útközben megállunk az 1606-os zsitvatoroki békére emlékeztető harangoknál. Vajon mikor kondul meg végre a magyar–szlovák megbékélés harangja?”
A magyar–szlovák viszony – álságos lenne szépíteni – mélypontra jutott. Amikor 2004-ben az Európai Unió felé lépdelt mindkét ország, a hazai politikusok harsányan hirdették: íme, a megoldás! Ehelyett azt tapasztaljuk, a politikában és a médiában elemi erővel törnek fel az indulatok. Szlovákok a magyarokat, magyarok a szlovákokat vádolják ezért – közben ott a mintegy félmilliós felvidéki magyarság, amely élni akar.
Vasárnap a szatmárnémeti „nagytemplomban”, az Urunk Mennybemenetele-székesegyházban avatják boldoggá Scheffler János szatmári vértanú püspököt. Közel húszezer embert várnak a helyi idő szerint tíz órakor (magyarországi idő szerint kilenckor) kezdődő ünnepségre, amelyre a bazilika előtti téren kerül sor.