Vatikán

A helyes egyensúly kialakulásához azonban időre van szükség. Emlékeztet Joseph Ratzinger még bíborosként mondott szavaira: a vallások közötti párbeszéd a keresztény egyház természetéhez tartozik, nem valamiféle járulékos, kívülről rákényszerített elem. Nem azért jött létre, mert tizenötmillió muzulmán él Európában, még akkor sem, ha ez a tény sürgetőbbé teszi az egyház számára a párbeszéd iránt való elköteleződést. A párbeszéd első lépése egymás megismerése. Ezzel foglalkozik a Velencében útnak indított Oasis Alapítvány: igyekszik megismerni az iszlám népi vallásosságot. Jordániában például, ahol a népesség hihetetlenül nagy aránya él valamilyen fogyatékossággal, keresztények és muzulmánok együtt alapítottak szervezetet a rászorulók megsegítésére. Emberek ezrei dolgoznak együtt, rengetegféle tevékenységet folytatnak, központokat tartanak fenn gyönyörű együttműködésben. Másik szép példaként Koszovót említi a bíboros. Peƒ tartományban a muzulmán vezetők éppen most döntöttek arról, hogy újjáépítenek egy, a háború alatt lerombolt katolikus templomot. Ezek mind a remény látható jelei, és egyre több ilyen jel van – szögezi le. (MK)

A szentszék pénzügyi mérlege

A szentszék gazdasági problémáival foglalkozó bíborosi tanács összejövetelét június 30-án és július 1-jén tartották. A gazdasági ügyek prefektúrájának elnöke, Velasio De Paolis ismertette a szentszék 2010-es gazdasági-pénzügyi mérlegét. A nyereség: 9 848 124 euró volt, vagyis a 2010-es mérleg pozitív tendenciát mutat a 2009-es gazdasági-pénzügyi helyzet bizonytalanságai, főleg pedig a 2008-as világgazdasági válság miatti negatívumok után. 2010 végére a szentszéktől függő személyzet száma megnövekedett: 2009-ben 2762, 2010 végére már 2800 fő volt. A tanács tagjai köszönetet mondanak mindazoknak, akik adományaikkal támogatták a szentatyát lelkipásztori és karitatív tevékenységében. (VR)

XVI. Benedek a L’Osservatore Romanónál

A pápa július 5-én látogatóban járt a megjelenésének százötvenedik évfordulóját ünneplő L’Osservatore Romanónál, amelyet 1861-ben két olasz újságíró alapított, és 1885 óta a pápák félhivatalos lapja. Napi százezer példányban jelenik meg. (KNA)

Négyszázéves “Titkos Levéltár”

Jövőre lesz négyszáz éve, hogy V. Pál pápa (1605-1621) megalapította a pápai „titkos levéltárat”. Ebből az alkalomból februártól szeptemberig értékes, eddig nem látott iratokat mutatnak be. Többek között a Galilei-per egyes iratait, II. Frigyes császár 1245-ös letételének bulláját, továbbá angol parlamenti tagok VII. Kelemen pápához írt levelét, amelyben VIII. Henrik angol király Aragóniai Katalinnal kötött házasságának felbontását kérik. XII. Piusz (1939-1958) irataiból ugyancsak látható lesz néhány, eddig hozzáférhetetlen dokumentum. Sergio Pagano püspök, a levéltár pefektusa közölte: XII. Piusz pápaságának iratanyagának rendezését hamarosan befejezik. Három-négy év múlva nyílhat meg a kutatás számára. (KAP)

A pápa Castel Gandolfóban

 XVI. Benedek július 6-án kiköltözött Castel Gandolfó-i nyári rezidenciájára. Az apostoli palotától huszonöt kilométerre fekvő kisvárosba szokás szerint a svájci gárda és a vatikáni csendőrség egy része is elkísérte. A nyár fontos programja a pápa számára Jézus-könyve harmadik kötetének írása. A nyári pihenőt csak augusztus közepén, madridi útjával szakítja meg. (KNA)

Nem hívőket is meghívtak Assisibe

Az október 27-én tartandó harmadik nagy vallási béketalálkozóra XVI. Benedek nem hívő tudósokat és kulturális alkotókat is meghív – közölte Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a L’Osservatore Romanóban július 3-án megjelent kommentárjában. Az idei találkozót a huszonöt évvel ezelőtti első nagy vallásközi imatalálkozóra emlékezés jegyében tartják, mottója Az igazság zarándokai a béke zarándokai lesz. (KNA)