Egyházunk

A Világmisszió ünnepe

Jöjj, légy világosságom címmel rendezi meg a világmisszió országos ünnepét a Pápai Missziós Művek és az Isteni Ige Társasága. Október 13-án immár tizenegyedik alkalommal várják a híveket, hogy a misszió hónapjában együtt imádkozzanak az örömhír terjedéséért, és megerősítsék egymásban a minden kereszténynek szóló missziós küldetést. Az ünnepnek a budai ciszterci Szent Imre-templom és a Szent Imre Gimnázium díszterme ad otthont. A nap folyamán Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyés püspök mutat be szentmisét, Kölcsönös misszió Indiában: tanuljunk egymástól a hit évében címmel pedig Kránitz Mihály tart előadást. Emellett többek között lesz indonéz kulturális műsor, valamint egy Brazíliából érkezett közösség is bemutatkozik.

Százéves a kerepesi Szent Anna-templom

A kerepesi Szent Anna-templom október 13-án ünnepli felszentelésének századik évfordulóját. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Cserháti Ferenc püspök.
Már egy évvel ezelőtt megkezdődött a plébániai megemlékezés, hiszen 2012 októberéig minden hónapban egy-egy kiemelkedő programmal köszöntötték a jubileumot. Történelmi témájú előadások hangzottak el, vendégül látták Batta György felvidéki magyar költőt, írót, műfordítót, újságírót, lelkigyakorlatot tartott Diós István, Virágh András Cziffra-díjas orgonaművész kíséretével műsort adott Pitti Katalin operaénekesnő – hogy csak néhányat említsünk a programok közül.

A körülöttünk élők evangelizációjáról Nagymaroson

„Na, elvégezted a művet?” – kérdezte Gábor angyal Krisztustól, amikor felment a mennybe. „Igen” – válaszolta. „Valóban meggyújtottad a hit lángját?” – „Igen.” – „Ne haragudj, de ha a földre nézek, fényt nem, csak sötétet látok.” – „Ha jobban figyelsz, láthatsz egy házat, melynek ablakán világosság szűrődik ki: benn van Mária és a tizenkét tanítvány, szívükben a szeretet lángja, mennek, és továbbadják.” – „De mi történik, ha nem hisznek nekik? Más terved nincs?” – „Nincs.”

E legendát is elmesélte Székely János püspök október 6-án a – még az új evangelizáció, de már majdnem a hit évében megrendezett, továbbra is negyvenesztendős – nagymarosi ifjúsági találkozón, melynek mottója ezúttal így hangzott: „Égni kell annak, aki gyújtani akar.”

A II. vatikáni zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulóján, október 11-én megkezdődött a hit éve. A kezdeményezés az egész egyház életét megmozgatja: a pápa elkészült a hitről szóló enciklikája kéziratával, a püspöki szinódus a hit kapcsán az új evangelizációval foglalkozik, az egyes országok püspöki karai, illetve az egyházmegyék programok sorát szervezik. Mindenki a hitről beszél, ki innen, ki onnan közelítve hozzá. Az emberi közeg pedig reagál. Ha megnézzük a színes kínálatot, akkor láthatjuk, van itt minden: hittechnika, evangelizálási gyakorlat, spirituális útmutatás, instant kereszténység, új formatervezésű közösségiség, csak győzzük kapkodni a fejünket. Mintha ez az emberi sürgésforgás jelentené a marketingkampányát valamiféle önmagában nehezen megragadható isteni valóságnak: a hitnek.

Interaktív bibliai előadások

Emberi kérdések, isteni válaszok a zsoltárok tükrében címmel fiataloknak szóló interaktív bibliai előadás-sorozatot indítottak a szalvátor nővérek. Szeptember 25-én, a Gyermekként ellenségek és angyalok között című első előadáson az ember méltóságáról volt szó, szemlélve a 8. zsoltár szereplőit. A kezdeményezésről az előadót, Szatmári Györgyit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola biblikus tanárát kérdeztük.

Bazilika a Börzsöny hegyei között

A bejárat fölött a frissen kifaragott pápai címer, alatta a felirat: basilica minor. Odabent felolvassák XVI. Benedek idén májusban kelt oklevelét, amellyel a márianosztrai pálos kegytemplom elnyerte ezt a címet és rangot. Hatszázhatvan esztendeje alapította Nagy Lajos király Boldog Özséb követőinek kolostorát a Börzsöny megragadó hegyvonulatai között. S most, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 7-én ismét pálosok tapossák az erdei ösvényt – és több száz, valamiképpen pálos lelkületű zarándok.

Különös hely Márianosztra. Másfél száz év óta a börtönudvaron át vezet az út a templomba – immár bazilikába. Pontosabban: ennyi ideje vált börtönné az egykori kolostorépület a történelemből jól ismert események következtében (II. József szerzetesrendeket betiltó határozatai, a jozefinizmus és a „felvilágosodás” térhódítása). S miközben a szentmise kezdetére várunk – sokan hetven kilométerrel a lábukban, mások „csak” Szobról tették meg a hét kilométert, az erdei atyák és testvérek bizony izzasztóan ritmusos lendületével (ami azt is jelenti, a pálos szerzetesek legtöbbje fiatal), arra gondolok a börtön előtti térségben a hatalmas kivetítő előtt, miért nem térhet vissza az épület eredeti küldetéséhez? Miért nem pálos kolostor ismét a márianosztrai épületegyüttes, amire mindenképpen hivatott.

Exkluzív interjúnk Béchara Boutros Raïval

Béchara Boutros Raï, a maroniták antiochiai pátriárkája szeptember 30-a és október 4-e között hazánkban tartózkodott. Október 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban, 2-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában fogadta a libanoni maronita katolikus vezetőt, akinek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Központi Papnevelő Intézetben doctor honoris causa címet adományozott. Este a pátriárka maronita rítusú szentmisét mutatott be a fővárosi Szent István-bazilikában. Szentbeszédében a közösség és a tanúságtétel fontosságáról, a békéről beszélt. Másnap, október 3-án az esztergomi érseki palotában kereste fel a bíborost, 4-én pedig kulturális programokon vett részt.

Az európai püspökök napjaink kihívásairól

A svájci Sankt Gallen városa adott otthont szeptember 27. és 30. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) plenáris ülésének, amelyen a püspökök a földrészünk előtt álló kihívásokról tanácskoztak.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a CCEE elnöke a téma (Korunk kihívásai: társadalmi és lelki vonatkozások), valamint a helyszín megválasztásáról korábban elmondta: zarándokként érkeztek a svájci városba, hogy megemlékezzenek Szent Gálról, aki ezernégyszáz évvel ezelőtt fontos szerepet töltött be az akkoriban távolinak számító vidék evangelizációjában. A találkozó a dicsőítő ima légkörében zajlott, számos szertartással kísérve. Erdő Péter megállapította: a mai nehéz gazdasági helyzetben az európai polgárokat könnyen magával ragadja az elkeseredés.