Egyházunk

A szír maronita egyház keleti szertartású katolikus egyház, az Apostoli Szentszékkel teljes közösségben. Nevét alapítójáról, Szent Maron remetéről kapta, aki Antiochiában élt, és 410-ben halt meg. A maronita keresztényeket a történelem során mindig üldözték a monofiziták (akik Krisztusban csak az isteni természetet vallották), a bizánciak (az 1054-ben Rómától elszakadt keleti ortodox keresztények), a mamelukok (egy muszlim egyiptomi dinasztia tagjai) és az ottománok.

A maroniták első antiochiai pátriárkája Jean Maroun volt, 685–707 között. Jelentős maronita közösségek élnek még a Közel-Kelet más részein is, például Szíriában, Jordániában, Palesztinában és Cipruson. A XIX. század során nehéz életkörülményeik miatt maroniták ezrei szóródtak szét a világban, így az Egyesült Államokban is. A maroniták aktív szerepet játszanak Libanon irányításában. 1991 óta az ország alkotmánya rögzíti, hogy a köztársasági elnöknek mindig maronitának kell lennie.

Antiochia és az egész maronita egyház pátriárkája 1940. február 25-én született a libanoni Hemlayában. 1957 és 1962 között a jezsuiták jamhouri kollégiumában végezte középiskolát. 1962-ben szerzetesi örökfogadalmat tett a mariamita rendben, majd ugyanettől az évtől egészen 1975-ig Rómában tanult filozófiát, teológiát, polgári és egyházjogot, és ott is doktorált. Közben 1968-tól a Vatikáni Rádió arab osztályát vezette, és vicerektora volt rendje római kollégiumának. 1978-tól előbb alapítója volt, majd igazgatója lett a louaizéi Notre-Dame Egyetemnek.1986-ban kinevezték az akkori pátriárka segédpüspökének és általános helynökének. Több pápai főhivatal tagja, szinódusi tisztségviselő, bejrúti kánonjog- és teológia- professzor. 2011. március 15-én választották meg a 77. szír maronita pátriárkává. Székhelye a libanoni Bkerkében található.

Húsz év szolgálat Előszálláson

Mihályi Miklós húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás után nem sokkal, 1992 szeptemberében Pilisvörösvárról került a Fejér megyei, akkor még mintegy háromezer-ötszáz lelkes Előszállás községbe. Akkoriban még nem sejtette, hogy hosszabb ideig szolgál majd a Kisboldogasszony-plébánián, mint bármelyik elődje, akik közül talán Légár Hugó a legismertebb. (A pécsi ciszterci gimnáziumban ő tanította az ifjú Babits Mihályt vallástanra, majd 1916-tól tizennyolc esztendőn keresztül látta el Előszálláson a plébánosi teendőket.)

Egyre nagyobb a keresztényellenesség

Az Európai Unió álláspontja és egyházi képviselők véleménye szerint Európában növekszik a kereszténységgel szembeni türelmetlenség – állapították meg október 2-án Brüsszelben. Florian Kolfhaus, a Vatikán képviselője szerint a politika és a média nem beszél erről a tényről. A Mohammed-karikatúrák elleni jogos tiltakozások nagy sajtóvisszhangot váltanak ki, a keresztek rongálása azonban említés nélkül marad. Franciaországban tíz hónap alatt négyszáznyolcvanöt támadás ért vallási intézményeket, melyek közül négyszáztíz keresztény intézmény volt. (KNA)

Elkészült a hitről szóló enciklika

XVI. Benedek pápa negyedik enciklikája várhatóan januárban jelenik meg. A hitről szóló pápai körlevél kéziratát a szentatya Castel Gandolfó-i tartózkodása alatt fejezte be – írja a Vatican Insider október 2-án megjelent száma egy meg nem nevezett kuriális prelátusra hivatkozva. Enciklikájában a pápa „a maga egyszerű stílusában” magyaráz meg „bonyolult és mély igazságokat” – fogalmaz a lap. Mivel Benedek pápa Jézus-könyvének harmadik kötete karácsonyra kerül az üzletekbe, az egybeesés elkerülése érdekében az enciklika előreláthatólag januárban jelenik majd meg. (KNA)

A XVI. Benedek pápa volt komornyikja elleni perben október 6-án került sor az ügyész vádbeszédére és a védőügyvéd perbeszédére, amely után a vádlott is szólt saját védelmében. Szombaton a testület bűnösnek találta Paolo Gabrielét bizalmas dokumentumok ellopásában, és másfél év börtönbüntetésre ítélte, valamint részlegesen eltiltotta a vatikáni közhivataloktól, azaz továbbra is dolgozhat a Vatikánban, de nem olyan beosztásban, amely közvetlen felelősséget kíván.

Szentmártoni Mihály jezsuita a püspöki szinódus témájáról

A közelmúltban a Rómában élő és tanító Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes világi hívek egy csoportjának rövid előadást tartott, melyben szólt a laikusok egyházban betöltött szerepéről, illetve érintette a püspöki szinódus témáját is. Mint mondta, kereszténynek lenni meghívás Istentől. Ebből az is következik, hogy küldetésünk tanúságot tenni a feltámadott Jézusról. Ez viszont azt jelenti, hogy nem önmagunkért, hanem másokért vagyunk keresztények.

Középpontban a házasság és az életszentség

A Szent Péter téren bemutatott szentmisével XVI. Benedek pápa október 7-én megnyitotta az új evangelizációval foglalkozó, október 28-áig tartó püspöki szinódust. Homíliájában emlékeztetett a házasság jelentőségére, valamint az életszentségre, amely főszerepet játszik az evangelizációban. Több mint négyszáz bíboros, püspök és pap koncelebrált a szentatyával a virágokkal feldíszített vatikáni főtéren.