Egyházunk

„Tátott szájjal néztem, mi történik Brazíliában a misén: az emberek papucsban, rövidnadrágban érkeznek, a kutya az ajtóban ül, egy gyerek csokit majszol. Akadnak családok, akik az erdő közepén élnek, s mivel kevés a pap, kis kápolnájukban havonta csak egyszer van mise. A nagyobb városokban is fontos a közösség, rendkívül élénk a plébániai élet: az emberek nem várják el, hogy mindent a pap csináljon, hanem figyelik, mit tehetnének. Kendőt varrnak, sütit sütnek, ezeket eladják, így segítenek.

Nem csoda, ha nem tudunk róluk sokat, s inkább csak egzotikus képek jutnak eszünkbe. Nagyon messze esik tőlünk Pápua Új-Guinea, az Egyenlítőtől délre, Ausztráliától északra. Közel ötszázezer négyzetkilométernyi szigetvilágban hatmillió ember él itt, többségükben még mindig primitív körülmények között, akárcsak évtizedekkel ezelőtt. Az 1975 óta független országban a lakosság átlagos jövedelme évi nyolcszázötven amerikai dollár. A gyermekhalandóság 11,2 százalék, a várható élettartam hatvanhat év. Alakosság egyharmada írástudatlan, negyven százaléka alultáplált.

A püspöki szinódus első hetéről

Akkor vagyunk evangelizálók, ha szívünkben él a tudat, hogy Isten cselekszik az egyházban, valamint ha lángoló lelkesedéssel akarjuk hirdetni Krisztust a világban – mondta felszólalásában XVI. Benedek pápa az új evangelizáció témájának szentelt XIII. rendes püspöki szinódus első napján, október 8-án elhangzott felszólalásában. – Az evangélium annyit jelent, hogy Isten megtörte a csendet: megszólalt, létezik, ismer és szeret bennünket, belépett a történelembe. Hogyan tudjuk ezt eljuttatni a mai emberhez, hogy üdvözüljön? Az első lépés az ima. Nem mi hozzuk létre az egyházat, hanem Isten. Ha ő nem cselekszik, a mi dolgaink elégtelenek lesznek. A második lépés a hitvallás, amely magában hordozza a vértanúság elemét. A hit megvallásának része az is, hogy kész vagyok életemet is adni, és elfogadom a szenvedést. A hitvallásnak szüksége van egy „ruhára”, amely láthatóvá teszi, ez pedig a szeretet, amely egyben a harmadik lépés – mondta beszédében a szentatya.

Elkezdődött a váci egyházmegyei zsinat

Különleges pillanatban, a II. vatikáni zsinat kezdetének ötvenedik évfordulóján, éppen abban az órában, amikor a római Szent Péter-bazilikában XVI. Benedek pápa bejelentette a hit évének megnyitását, a váci székesegyházban egyházmegyei zsinatra gyűltek össze papok, szerzetesek, a plébániák képviselői.
Egyéves előkészület után a tervek szerint közel három esztendeig tartó zsinati munkát Beer Miklós megyés püspök többek között ezekkel a gondolatokkal indította útjára: „Keressük az Úristen szándékát, hogy mit vár tőlünk! Ennek különös hangsúlya van ma, amikor Európa és közvetlen környezetünk – ezt tapasztaljuk – elvesztette keresztény gyökereit, elbizonytalanodott, s mindnyájan érezzük a lelkünk mélyén, valamiképpen mi is okai vagyunk ennek, akik nem a hitünk szerint élünk.” A testvéregyházak és felekezetek tagjaival együtt kell a megváltó és feltámadt Krisztusról bizonyosságot tennünk, folytatta a püspök. „A váci székesegyházban alkotó, tevékeny módon kapcsolódunk be a hit évébe, amikor megnyitjuk az egyházmegyei zsinatot.”

Nem szép szokás, hanem igazság

A püspöki konferencia körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban felolvastak. A levélben a következők olvashatók.

Mit szeretne elérni a szentatya a hit évével? A hit kapuja kezdetű apostoli levelében írja, hogy „Újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét” (Porta fidei, 2). Ugyanis – ahogy írja – „nem fogadhatjuk el, hogy a só ízét veszítse, sem azt, hogy véka alá rejtsük a világosságot” (Porta fidei, 3).

Merész kérdésfeltevés, hiszen aligha lehet egy újságcikkben summázni az ötven évvel ezelőtt kezdődött XXI. egyetemes zsinat tanítását, kötetnyi terjedelmű, tizenhat dokumentumát. Mindenesetre XXIII. János pápa megnyitó beszédében is világossá tette, hogy nem az egyház tanításának egyik vagy másik tételéről lesz szó, hanem arról, hogy „összhangban a hagyománnyal tovább kell lépni egy lépéssel. Türelemmel kell megvizsgálni, hogy a formák mennyiben felelnek meg a lelkipásztori igényeknek.” Ez a lelkipásztori megújulás azonban természetesen nem történhet a tanítás korszerű szemlélete nélkül.

Az Új Ember legújabb kiadványsorozata

Krisztus tanúi a történelemben: hitvallók, vértanúk. Olyan nők és férfiak, akik a maguk kora és sokféle körülménye közt hitelesen megmutatták, hogy személyükön, hétköznapi életükön keresztül hogyan ragyoghat fel Mesterükbe vetett hitük és Jézus szeretete az emberek iránt. Példájuk fényénél mi is az ő nyomában járhatunk. A hit évének kezdetéhez csatlakozva, mindenszentek napjának közeledtével indítjuk útjára új füzetsorozatunkat, amelyben hónapról hónapra a kalendárium szentjeinek életét és gondolatait szeretnénk megosztani olvasóinkkal.

A novemberi füzet már megrendelhető, és november 1-jétől megvásárolható az Új Ember könyvesboltjaiban: 1053 Budapest, Ferenciek tere 3.; tel.: 266-0845; e-mail: konyvesbolt @ujember.hu;

1053 Budapest, Múzeum körút 9.; tel.: 267-7965;

e-mail: webbolt@ujember.hu.

Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között.

Az egyes füzetek ára: 380 forint.

Országos gyűjtés a missziók javára

A missziós vasárnapon, október 21-én templomainkban gyűjtést rendeznek a missziók javára. A budai ciszterci Szent Imre-templomban a Pápai Missziós Művek és az Isteni Ige Társasága szervezte meg a világmisszió ünnepét a múlt hétvégén.