Egyházunk

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen idén is október 12-én rendezték meg a Pázmány- napot. A Boldog II. János Pál díszteremben a PPKE ünnepi, rendkívüli szenátusi ülését Szuromi Szabolcs rektor nyitotta meg. A rektor beszédében kitért azokra a körülményekre, amelyek jelenleg megnehezítik a felsőoktatásban folyó munkát, kiemelve ezek közül a középiskolai képzés adott színvonalát, valamint a gazdasági kondíciókat. Megköszönte az egyetemen tevékenykedők elkötelezettségét, amely e körülmények ellenére is szilárd alapot biztosít a tudományos színvonal megtartásához.

Újra megnyitja kapuit Ohio államban a clevelandi Szent Imre római katolikus magyar templom, miután a Vatikán helyt adott az arra vonatkozó kérésnek, hogy ne zárják be a száznyolc éve épült plébániát.

A helyi magyar egyházközösség kérésére visszatér a templomba a pásztori szolgálatot korábban is ellátó pap, Siklódi Sándor – tájékoztatott a www.cleveland.com hírportál.

Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatásának emléknapja alkalmából október 22-én a Szeretet Misszionáriusai rend alapítójáról elnevezett térrel gazdagodott Budapest. A Boldog Teréz anya teret (a XII. kerületi Ormódi, Kempelen Farkas és Bürök utca által határolt területet) Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa áldotta meg. Az emléknapon a nuncius főcelebrálásával ünnepi szentmisét mutattak be a Szent István-bazilikában 18 órakor. Az emléknap fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek és Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége volt. A programokat az Apostoli Nunciatúra és az Albán Nagykövetség szervezte.

MKPK Sajtószolgálat

Az Új Ember legújabb kiadványsorozata

Krisztus tanúi a történelemben: hitvallók, vértanúk. Olyan nők és férfiak, akik a maguk kora és sokféle körülménye közt hitelesen megmutatták, hogy személyükön, hétköznapi életükön keresztül hogyan ragyoghat fel Mesterükbe vetett hitük és Jézus szeretete az emberek iránt. Példájuk fényénél mi is az ő nyomában járhatunk. A hit évének kezdetéhez csatlakozva, mindenszentek napjának közeledtével indítjuk útjára új füzetsorozatunkat, amelyben hónapról hónapra a kalendárium szentjeinek életét és gondolatait szeretnénk megosztani olvasóinkkal. A novemberi füzet már megrendelhető, és november 1-jétől megvásárolható az Új Ember könyvesboltjaiban: 1053 Budapest, Ferenciek tere 3.; tel.: 266-0845; e-mail: konyvesbolt@ ujember.hu; 1053 Budapest, Múzeum körút 9.; tel.: 267-7965; e-mail: webbolt@ujember.hu. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között. Az egyes füzetek ára: 380 forint.

Az arab népek igényei az alkotmányos, gazdasági és társadalmi reformokra vonatkozóan törvényesek és jogosak. Azonban egyáltalán nem igazolható az a követelés, hogy ezeket a változásokat kívülről és erővel kényszerítsék rá az egyes országokra, mint ahogy az erőszak és a háború sem lehet eszköz e célok elérésére. Ezt állapították meg azon az összejövetelen, amelyet a püspöki szinódus alkalmából tartottak pátriárkák, bíborosok és püspökök október 15-én a római Pápai Maronita Kollégiumban.

Az “arab tavaszról”
Az Európai Unió püspöki bizottsága a Közel-Keleten és Észak-Afrikában évtizedek óta dúló konfliktusok után április 12-i nyilatkozatában a „remény világos jeleként” értékeli a tunéziai, egyiptomi, líbiai és más arab országokban történt eseményeket. Ezekben milliók szabadság utáni vágya nyilatkozik meg. Ugyanakkor elítélték a keresztény kisebbségek növekvő bizonytalanságát és fenyegetettségét. A menekültek iránti nagyobb szolidaritást kívánnak az EU-államokban. (KNA)

A TARTÓS BÉKÉÉRT
A Közel-Kelet tartós békére vágyik, amelynek megvalósításához a térségben élő egyház hozzá tud járulni – jelentette ki XVI. Benedek, aki április 14-én fogadta Béchara Raït, a maroniták új, püspökök és hívek csoportjával érkező antiochiai pátriárkáját. Kétezer évvel ezelőtt Antiochia a Római Birodalom egyik nagy és gazdag városa volt, ahol otthonra leltek a keresztre feszített Isten első követői. Itt nevezték őket először keresztényeknek. A maronita egyháznak Libanonban egymillió tagja van, a diaszpórában kétmillióan élnek. Az evangéliummal egyidős ősi egyháznak újra fel kell fedeznie ezt az örökségét. (VR)

“Nem létezik mérsékelt iszlamizmus”
Ne dőljünk be a radikális iszlám szervezeteknek, amikor mérsékelt erőnek állítják be magukat olyan országokban, mint Líbia vagy Egyiptom– mondta Habib Malik libanoni római katolikus professzor (képünkön), emberi jogi aktivista a CNA-nek. Malik arra figyelmeztet, hogy az iszlamisták erősödőben vannak, és sajnos még Washingtonban is jócskán akadnak olyanok, akik úgy gondolják, hogy léteznek „mérsékelt iszlamisták” és „radikális iszlamisták”, és az előbbiekkel lehet tárgyalni. „Ez ostobaság”– véli a professzor, akinek 2010-ben Az iszlamizmus és a közel-keleti keresztények jövője címmel jelent meg könyve. Szerinte a „mérsékelt iszlamista” csak a nyugatiak fantáziájában létezik.

Gondolatok hitünk megvallásáról

Ha valaki nem hisz híven és szilárdan, az nem üdvözülhet – mondja Szent Atanáz. Ugyanakkor akik a hitüket nem teszik teljessé, és nem ékesítik fel jó cselekedetekkel, azoknak – mivel a hit cselekedetek nélkül halott – nem nyerhet értelmet a hite, és ez az örök élethez sem lesz elegendő.
A szentatya a 2012. év októberétől meghirdette a hit évét. Vajon miért? Nem hisznek az emberek? Vagy csak azt gondolják, hogy hisznek? Vajon elveszítették a hit örömét, vagy már egyáltalán nem érdekes számukra a hit? Sok kérdés merül fel bennem, amikor azon gondolkodom, miért kellett a katolikus egyház főpásztorának kétezer év elteltével meghirdetnie a hit évét. Meggyőződésem, hogy a szentatya a Szentlélek sugallatára cselekedett, s ez komoly lelkiismeret-vizsgálatra hív bennünket.