Egyházunk

A szalézi rend centenáriumi évének megnyitóján

A Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, az eseménysorozat fővédnöke nyitotta meg a centenáriumi évet. Az ünnepi alkalmon közreműködött az Egyetemi templom Don Bosco ének- és zenekara. Az esemény díszvendége Adriano Bregolin rendfőnöki vikárius volt, Rómából.

A megnyitóra Kazincbarcikáról különvonat érkezett, amelynek első nyolc kocsijában a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, az utolsó háromban pedig a Don Bosco Szakiskola diákjai és tanárai ültek.

Ugyanezen a napon Erdő Péter megnyitotta A jókedv rendje – Szaléziak című kiállítást, amely a szalézi szerzetesrend magyarországi letelepedésének 100. évfordulója alkalmából a Budavári Palota E épületében, a Budapesti Történeti Múzeumban látható.

B. Varga Judit történész-muzeológus, a kiállítás rendezője hangsúlyozta: a tárlat igyekszik visszaadni a szerzetesrend vidám életszemléletét, valamint bemutatja lelkigondozói és oktatói tevékenységét.

A Szív Lelkiségi Központban a múlt hétvégén megbeszélést tartott a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciája (FSZK) és a Magyar Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) elnöksége, azzal a céllal, hogy hosszú távú tervet készítsenek, és számba vegyék a további feladatokat. A tanácskozás illeszkedett az eddigi együttműködések sorába, de ebben a formában most rendezték meg először.

Országjáró

„Felkiáltójel”

Év végére tornyot kap a budapesti Bosnyák téri templom

Templom, torony nélkül? Van olyan! Néhány európai templomunknak csak a XIX. század végén készült el a tornya, így például az ulmi székesegyháznak vagy a kölni dómnak. Sőt, a párizsi Notre-Dame-on ma sincsenek toronysisakok. A budapesti Bosnyák téren álló Páduai Szent Antal-templom ugyancsak „tornyatlan”. De már nem sokáig! Mintegy hetven év után 2013 végére felépül csonkán hagyott tornya.

Kezdetben vasbetonból készült templom állt a budapesti Bosnyák téren. A most látható templom alapkőletétele 1941 decemberében volt, falait 1946-ra húzták fel. Mindszenty József hercegprímás áldotta meg az épületet, mielőtt vásárcsarnokká alakíthatták volna. Rimanóczy Gyula terveivel ellentétben azonban a torony nem készülhetett el, csonkán maradt, elfogyott ugyanis a plébánia pénze.

Országjáró

Krisztus szolgája Vigyázó Miklós halálakor

Fekete vánkos – tél ege. Körben koporsószegek.

Idejő mindig a Bíró. Nagyfejedelem tégy az én lelkemben titok áldozatot. Eleven ostya Úr Jézus! Néked adom lelkemet, földnek adom testemet.

Siratnak a fehér fák, sír a Börzsöny, a Pilis, s a nógrádi dombvidék, város peremén sugalmas kéttornyú (száztornyú) úrhajlék.

Országjáró

A dóm felújításáról és turisztikai fejlesztéséről

A szegedi székesegyház és a környező Dóm téri épületegyüttes kiemelkedő építészeti és kulturális kincs. Az 1930-as átadással az akkori világgazdasági válság közepette valósult meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Glattfelder Gyula püspök máig példát mutató koncepciója, mely szerint: a mindennapokban a legtermészetesebb egységben éljenek együtt a hitet és a tudományt szolgáló intézmények, és hozzák meg közösen érlelt lelki és szellemi gyümölcseiket. Voltak azóta korszakok, amelyek igyekeztek tönkretenni e „legnapfényesebb magyar táj” kisugárzását, napjainkra azonban a dóm és árkádsoros környezete újra a legteljesebb lelki-szellemi megújulás színterévé vált.

Országjáró

Ökoszociális program Mezőtúron

A mezőtúri városvezetés 2011 májusában kérte fel a Szeged–csanádi egyházmegyét a korábban megszűnt helyi felsőoktatás újraindítására. A felkérés nyomán az egyházmegye felsőoktatási intézménye, a Gál Ferenc Főiskola 2011 decemberében megalapította a mezőtúri Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, majd a következő év szeptemberében létrehozta a Térségfejlesztő Innovációs Központot. A két intézmény összehangolt működéssel ugyanazokat a helyi célokat szolgálja: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési képzési és információs szolgáltatások fejlesztését, az élelmiszertermelés programjának módszertani és képzési támogatását, a közösségfejlesztési és térségi gazdaságfejlesztési programok módszertani, oktatási és kommunikációs támogatását.

Országjáró

A csapat, lehetünk vagy harmincan-negyvenen, letér Széldomb felé, csapást vág a fehér mezőben. Pottyondy Ákos, a pannonhalmi gyógynövénykert vezetője halad az élen, mutatja az irányt, diktálja a tempót. Az apátsághoz tartozó elegáns Viator étteremtől indultunk, kupica pálinkával és frissen sütött pogácsával bocsátották útra a Vince-napi ültetvényjárókat. Sokan visszariadtak idén a járhatatlan utak hallatán – később kiderül, a riadalom volt nagyobb január 19-én –, mégis elegendően vagyunk, már ami a lelkesedést és a hagyományos népi szokással egybeölelkező szakrális esemény lelki örömét illeti.

A Viator étteremtől leereszkedünk a Csejder-völgybe. Régen itt volt az apátság víznyerő helye. A régi kútházból eleinte szamarakkal, később villanymotor segítségével pumpálták föl a vizet az apátságba. A kút ma is megvan. Mellette épült meg a Szent Jakab Zarándokház, ahol a Vince-napi járás néhány résztvevője is megszállt.