Egyházunk

A megújulás ideje

A nem hívők szemében értelmezhetetlen jel a vértanúk áldozata. Ők mindent, teljes létezésüket feláldozzák valami olyasmiért, ami nem megragadható a hit nélküli tapasztalás számára. Mind hasonlítanak valami módon Ábrahámra, akiről Szent Pál ezt írja: „A remény ellenére is reménykedve hitt” (Róm 4,18). Hiszen emberi logika szerint az első keresztény közösségeknek el kellett volna tűnniük. Minden emberi számítás azt hozza ki végeredményként, hogy egy közösség, amely állandó véráldozattal fizet a meggyőződéséért, apránként elenyészik majd. Csakhogy ez a teljesen e világi remény végtelenül esendő. Pedig hányszor esünk mi is ennek a csapdájába! Vallásos életünkben is az emberi remény alapvetéseit keressük: amikor imádkozunk, az ima sikerét azon mérjük le, hogy megtörténik-e az, amiért imádkoztunk. Amikor egyházi programokat szervezünk, szüntelenül azt lessük, mekkora lesz a „hatás”, van-e kézzelfogható siker. Az apostol figyelmeztet: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk” (1Kor 15,19).

Amerika a szabadság hazája. Ugyebár. Persze e hangzatos szlogen napjainkra egyre több kérdőjel társaságát élvezheti, elég, ha arra gondolunk, hogy 2001 óta a terrorizmus megelőzésére megalkotott és nagy egyetértésben elfogadott USA PATRIOT törvény értelmében bírói végzés nélkül lehet igencsak mélyen beletaposni tulajdonképp bárkinek a magánéletébe, természetesen a szabadságjogok nagyobb dicsőségére.

Az USA történetének egyik alapértéke a szólásszabadság mindenkit egyformán megillető joga. Azt most hagyjuk, hogy miféle, akár furmányos technikái vannak e jog korlátozásának és manipulálásának, de ismerjük el, bizony értek el eredményeket a véleménynyilvánítás terén az Újvilágban.

A házasságról a horvát alkotmányban

Horvátország lakosságának vasárnapi döntése értelmében a házasság egy férfi és egy nő közötti életközösségként kerül be az ország alkotmányába. A népszavazáson a végleges eredmények szerint a szavazók 65,87 százaléka támogatta az alkotmánymódosító javaslatot. A választásra jogosultak 37,9 százaléka járult az urnák elé december első napján, hogy véleményt nyilvánítson arról: akarja-e, hogy az alkotmány a házasságot a keresztény felfogás szerint, egy férfi és egy nő közötti életközösségként határozza meg. A döntés azt is jelenti, hogy Horvátország alkotmányos szinten zárja ki az azonos neműek házasságának lehetőségét.

Aligha állíthatjuk, hogy az egyháztörténelem és a világtörténelem eseményei mindig összhangban volnának egymással. Ám kétségtelenül hatnak egymásra. Az úgynevezett marxista történetírás kísérlete sem tudta sokáig figyelmen kívül hagyni e kettő összefüggéseit.

A magyar közvélemény az 1956-ot követő megtorlás éveiben ugyan nem igen volt képes a reménykedésre, de azok, akik jobban tájékozódhattak, előbb-utóbb rádöbbenhettek, milyen optimista légkör járta be a nyugati világot a hatvanas évek első éveiben. Volt benne a megbékélés utáni vágyból, a merevségektől való megszabadulás reményéből, a megújulás lehetőségének kívánásából. Sajnos mind ez nem sokáig tartott, de kétségtelenül kihatott a II. vatikáni zsinat szellemére is.

Nem volt persze mindenki számára érthető és egyértelmű ez a derűlátás.

Pápai titkár a pénzügyi ellenőrzésben

Ferenc pápa még közvetlenebb értesüléseket kíván szerezni a vatikáni pénzügyek felülvizsgálatáról, ezért november 28-án a pénzügyi ellenőrző bizottságokban működő személyes megbízottjává nevezte ki ötvenöt éves máltai származású titkárát, Alfred Xuerebet (képünkön), aki új megbízatása mellett titkári tisztségét is megtartja. Mint ismeretes, a szentatya a nyáron két bizottságot nevezett ki az IOR vatikáni bank, valamint a szentszéki jószágkormányzóság gazdálkodásának ellenőrzésére, Xuereb ezekben teljesít majd szolgálatot. A pápa az IOR vatikáni pénzintézet főigazgatójává Rolando Marranci eddigi helyettes vezérigazgatót nevezte ki. (KAP)

Benkő Antal SJ halálára

Benkő Antal, amikor 1938-ban, az érettségi után belépett a jezsuita rendbe, hamarosan közölte elöljáróival, hogy szívesen menne a kínai misszióba, ugyanis a magyar rendtartomány akkor Kínában és Törökországban fejtett ki missziós tevékenységet. A háború miatt azonban Antal testvérünk nem utazhatott Kínába, hanem – hosszú külföldi tanulmányai után, a Gondviselés nem várt rendelkezése szerint – huszonegy évet Brazíliában apostolkodott, mielőtt visszatért volna Európába, és ötven év után Magyarországra.

Krisztus király ünnepén, november 24-én reggel hunyt el kilencvenhárom éves korában Budapesten, az Irgalmasrendi Kórházban.

A jövő arcképe

Az iskola a társadalom önmagáról megfogalmazott jövőbeni képe. A kilencven előtti ideológiai hangsúlyú iskola helyébe az elmúlt huszonhárom évben egyre inkább a korlátozás nélküli (ha jelentkezett korlát, ezt a pénz jelentette), szolgáltató, másként liberális iskola lépett. A nevelésről szinte szót sem illik ejteni. Ez persze nem tarthat sokáig, s jó néhány iskola ma sem hajlandó elfogadni az ilyetén leértékelést. Az egyházi iskolák mindenképpen ezek közé tartoznak.

A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 1687 óta folyamatosan működik, a legrégebbi magyar iskolának számít. 1813-ban, éppen kétszáz esztendeje vették át az eredetileg jezsuita iskolát a ciszterciek. Amikor a jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták, néhány évtizedig az egyházmegyei papság vezette az intézményt, majd Dréta Antal zirci apát a székesfehérvári mellett a pécsi gimnáziumot is átvette, 1813-ban.

Amikor belépünk a mediterrán város főterének patinás épületébe, éppen akkor emlékeznek az egykori diák, Babits Mihály születésének százharmincadik évfordulójára. S még egy évfordulóról meg kell emlékeznünk: húsz esztendeje került vissza a ciszterci rendhez a gimnázium. Az újraindulásban jelentős szerep jutott Arató Orbán ciszterci atyának. A díszteremben ma is olvasható jelszava: hithűség, tisztesség, minőség. Dióhéjban ennyit a múltról. Dobosi László igazgató úrral tekintetünket a jelenre irányítjuk, s az abból kibontakozó jövőre. A történelem–hittan szakos tanár 1999 óta tartozik az iskolához, s tavaly vette át a gimnázium igazgatását. Egyúttal ellátja valamennyi ciszterci oktatási-nevelési intézmény szakmai felügyeletét.

Újra nyitva az égi kikötő

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren többéves kényszerszünet után november 28-án ismét megnyitották az ökumenikus imaszobát.

Az átadáson a helyiséget Cserháti Ferenc, az Esztergom–budapesti főegyházmegye segédpüspöke, református részről Peterdi Dániel dunamelléki református püspökhelyettes, evangélikus részről pedig Gáncs Péter elnök-püspök áldotta meg.

Az ünnepség házigazdája Czap Zsolt, az Esztergom–budapesti főegyházmegye repülőtéri lelkésze volt.