Egyházunk

Az egész Koreai-félszigetre kiterjedő Koreai Császárság 668-tól létezett, de történelmi előzményei egészen Krisztus előtt 1100-ig nyúlnak vissza. A buddhizmus, a konfucianizmus és sok más kulturális hatás Kína területéről érkezett az országba. 1910-ben Japán megszállta és annektálta Koreát. Amikor 1945-ben az amerikai és szovjet csapatok visszaállították az ország önállóságát, a 38. szélességi foknál két részre osztották területét. Észak-Korea így kommunista diktatúra, Dél-Korea pedig parlamentáris demokrácia lett.

Egy különleges imamód: táncmeditáció a Sacré Coeur nővéreknél

Ha beírom a Google keresőjébe, hogy táncmeditáció, leginkább ezoterikus oldalakat kapok. Egy ilyen honlapon olvastam, hogy a XV. században táncőrületként tartottak nyilván egy betegséget, és a kápolnába vitték a beteggé nyilvánított embereket, akik a tánc révületében akartak szabadulni bajaiktól. Egyházi berkekben ekkortájt tehát nem igazán volt elfogadott a táncmeditáció bármely formája. De mi a helyzet ma? A Szent Szív Társaság tagjai, avagy a Sacré Coeur nővérek élik és tanítják ezt az első látásra talán furcsának tűnő imaformát. Csókási Annát kérdeztük.

„Az imának ez a formája nem volt annyira idegen az egyházi gondolkodástól – mondja a szerzetesnő. – Például Szent Ágoston és Nüssziai Szent Gergely is beszél a táncról, a test és lélek harmóniájáról. A freskók ábrázolásain is látható, hogy emberek körtáncot járnak. Talán a tánc valamilyen formája sokáig a liturgiában is megvolt, ám a középkorban egyre inkább kiszorulhatott.” Csókási Anna hangsúlyozza: nem valamiféle transztáncot járnak, nem megváltozott tudatállapotot akarnak elérni a táncmeditációval, hanem azt szeretnék, hogy a test és a lélek kapcsolódjon egymáshoz, és a résztvevők minél inkább megnyíljanak Isten jelenlétére. „Nem a valóság elvesztése a lényeg, hanem az, hogy megtapasztaljuk a valóságot, amelyben Isten van jelen” – vallja.

In memoriam Hamvas Endre, Mindszenty József, Kovács Sándor

Érdekes és tanulságos konferenciára került sor március 6-án, Szegeden, a Gál Ferenc Főiskolán. Látszólag egy hetven évvel ezelőtti eseményre emlékeztek, de az elhangzott előadások megmutatták, hogy a magyar belpolitika és különösen az egyháztörténet szempontjából jelentős lépés volt a három püspöki kinevezés, amely a találkozó témáját adta. A tudományos ülést szervező Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség (ME TEM), a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) és a Gál Ferenc Főiskola már a meghívón jelezte: 1945 előtt, de ténylegesen 1990 előtt ez volt az utolsó szabad püspöki kinevezés az országban. Mert az 1945-től szovjet támogatással létező pártállami diktatúra mindent elkövetett, hogy a pápa püspökkinevező jogának érvényesülését akadályozza.

Az iskola maga a jövő. Mennyi remény, akarás fogalmazódik meg a diákokban, ha a mindennapok olykor nehéznek, terhesnek tűnnek is. Az iskola olyan „akadály”, amely hozzásegít az újabb és újabb nemzedékek életének kibontakozásához. Igen, ez az iskola feladata, s nem tévesztendő össze egy szolgáltató intézménnyel – mint sajnos manapság ilyen szemlélettel is találkozunk. Az iskola a mindenkori jelen jövőbeli képe. Ne higgyünk az iskolát olykor leértékelni kívánó nézeteknek. Négy fiatallal beszélgetek: közülük ketten idén érettségiznek, társaik jövőre. Mennyi szép elképzelés… s egészséges törekvés. Hallgatni is jó. A váci piarista gimnáziumban járunk. Az intézmény idén ünnepli fennállása háromszázadik évfordulóját.

Az elvált újraházasodottak problémája a korai egyházban: vita Giovanni Ceretivel

Az elvált újraházasodottak helyzetének megvitatása az egyház közösségében sürgetővé vált a közelgő püspöki szinódusra való tekintettel. Ebben az összefüggésben annak elérése céljából, hogy ezen személyek köre a szent Eucharisztia vételéhez járulhasson, egy sor bizonyíték kerül említésre az egyházatyák korából. Ez történik mindenek előtt Giovanni Cereti (szül. 1933 Genova) egyik művében, aki a Genovai egyházmegye papjaként patrisztikát és ökumenikus teológiát tanult, és ezeken a területeken dolgozott sokáig, és ezenfelül már több mint 30 éve lelki kísérője a leginkább házaspárokkal foglalkozó „Equipes Notre-Dame” közösségnek.

Az idén sorra kerülő országgyűlési, önkormányzati és európai uniós választásokon való részvételre bátorítjuk a katolikus hívőket. Érezzük át annak jelentőségét, hogy a választások révén tevőlegesen, felelősen és méltó módon részt vegyünk hazánk, szűkebb közösségünk és Európa sorsának alakításában. Az előttünk álló lehetőségeknek megfelelően járuljunk hozzá a következő időszak feladatainak megvalósításához.

Budapest, 2014. március 6.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Ukrán válság

Pietro Parolin szentszéki államtitkár úgy nyilatkozott: a Vatikán reméli, hogy sikerül tárgyalásokkal rendezni az ukrán válságot. A bíboros kívánatosnak tartja, hogy erről a kérdésről a moszkvai patriarkátussal is tárgyalásokat folytassanak.

Emlékezés a vértanúsorsú papokra

A délvidéki partizánok vérengzésének és a kommunista diktatúrának áldozatául esett hét ferences szerzetesre és egy ciszterci novíciusra, a szombathelyi egyházmegye papjára emlékeztek, valamint imádkoztak boldoggá avatásukért a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban és templomban, március 8-án, Budapesten. A nagyböjti lelkinap középpontjában az 1944 és 1957 között hitükről, egyházukról és hazaszeretetükről életük föláldozásával tanúbizonyságot tett vértanúk tisztelete állt.

Az Újvidéket elfoglaló partizánok és a szovjet csapatok 1944 októberében a „nemkívánatos személyekkel” együtt elhurcolták a rendház három ferences szerzetesét is, akik nem voltak hajlandók elhagyni a templomba járó híveiket. Miután a tömeggel együtt átkeltek a Duna túlpartjára, végighajtották őket az országúton, s október 27-én éjszaka a házfőnököt, Körösztös Krizosztomot kiemelték a sorból, és több férfival együtt halálra kínozták.