Egyházunk

Indiát huszonnyolc szövetségi állam alkotja, és hét szövetségi területre tagolódik. A parlamenti választás hosszú heteken át tartott, és május 12-én ért véget a nyolcszáztizennégymillió választópolgárt számláló országban. A voksolások ötödik fordulója százhuszonegy választókerületben a mi húsvétunk idején vette kezdetét.

A győztes a hindu nacionalista Bharatiya Janata Párt (BJP) lett. A jezsuita Cedric Prakash szerint „legrosszabb aggodalmaink váltak valóra”. A gujarati emberi jogi központ igazgatója arra buzdította honfitársait, mindent tegyenek meg annak érdekében, „hogy megőrizzék hazájukban a demokratikus pluralizmust, különösen a szegények, a kirekesztettek, a kisebbségek jogait védjék meg.”

Az éghajlatváltozás betegeiért

Zygmunt Zimowski érsek, az Egészségügy Pápai Tanácsának elnöke a Genfben megrendezett 67. egészségügyi világkonferencián úgy fogalmazott: konkrét akciótervekkel szükséges segíteni a felmelegedés által érintett szegény országok lakóit. A konferencián háromezer szakember tanácskozott az éghajlatváltozás és egészség összefüggéseinek témájáról. (KAP)

Negyven százalék spanyol ajkú

New Jersey államban van egy kis település, amelynek plébániájához háromezer család tartozik. Főleg mexikóiak, illetve némelyek Puerto Ricó-i, dominikai, ecuadori bevándorlók. Nem egyedülálló jelenséggel van dolgunk, hiszen az Amerikai Egyesült Államok katolikusainak negyven százaléka manapság már spanyol ajkú, legtöbbjük mexikói származású. Egyre többen vannak, és persze főleg fiatalok, akik családot alapítanak, gyermekeket nevelnek.

Az Egyesült Államokban jelenleg ötvennégymillió „hispán” él, ők a legnagyobb etnikai csoport. Számítások szerint 2060-ra valószínűleg a lakosság egyharmada lesz spanyol ajkú. A katolikus egyház számára ez a tény egyrészt áldás, másrészt egyre nagyobb gondot jelent. Áldás, mert e bevándorlás nélkül már sok egyházközség megszűnt volna.

Afganisztánról 1979 óta szinte állandóan hallunk. Az Ázsia szívében található országot akkoriban éveken át sikertelenül akarta „felszabadítani” a szovjet hadsereg a gazdag ásványkincsek és kiaknázatlan olajmezők miatt. 2001. szeptember 11. után az ország az Amerikai Egyesült Államok szövetségeseivel együtt vette fel a harcot az al-Kaida terrorszervezethez húzó szélsőséges iszlám tálibok ellen, hosszú ideig éppoly kilátástalanul, mint egykor az angolok, aztán az oroszok. A közelmúltban megkezdődött a külföldi csapatok kivonása, és a nemrég lezajlott elnökválasztás reményt adott arra, hogy Afganisztán lassan elindulhat a gazdasági és társadalmi felemelkedés útján.

Erdő Péter bíboros megáldotta az ürömi plébánia új épületét május 21-én. A Szent György vértanú plébánia új háza helyet ad az itt élő nagyszámú közösségnek és gyerekcsoportnak.

A ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébánián folytatódott Erdő Péter bíboros esztergom–budapesti főegyházmegyei vizitációja az elmúlt hétvégén. A Patrona Hungariae diákjai az iskola egyenruhájában fogadták a bíborost. Egy-egy tanuló rendhagyó módon mutatkozott be neki: megvallotta, mit jelent számára iskolája.
Ferencváros polgármesterével és az önkormányzat vezető képviselőivel is találkozott Erdő Péter. Megbeszélésük a templom egyre sürgetőbb felújításáról szólt. A plébánia és az önkormányzat egyetértenek abban, hogy a Bakáts tér a Ferencváros főtere, a templom pedig meghatározó jelképe, így fontos szakrális és kulturális érték a kerület számára.

Tizenöt éves a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola

Legyen továbbra is a tisztességes, komolyan végzett munka, a hívő elköteleződés jele az iskola – kérte Erdő Péter bíboros Isten áldását a közösségre a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola fennállásának 15. évfordulóján, a május 21-i hálaadó szentmisében.

A liturgiát a főpásztorral együtt mutatta be Pályi László plébános, az iskola létrehozásának kezdeményezője, Molnár Béla, Rákospalota esperese, a kerület több papja és az erdélyi testvértelepülés, Gyergyó tekerőpatak plébánosa, illetve küldöttsége.

Nélkülözhetetlen a vallásközi párbeszéd

Konferenciát tartott a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozatáról május 26-án, Budapesten a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az ötven évvel ezelőtti dokumentum a katolikus egyház más vallásokhoz fűződő kapcsolatáról szól. A tudományos tanácskozásnak Ferenc pápa szentföldi látogatása és a holokauszt hetvenedik évfordulója is aktualitást adott.

Noha a zsinat nem egészen ötven éve, 1966-ban fogadta el a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatot, előkészületei már 1964-ben is tartottak – kezdte megnyitó beszédét Erdő Péter bíboros. Véleménye szerint az, hogy a zsidók részéről egy történész is részt vett a dokumentum kimunkálásában, azt mutatja, hogy a zsidók és a keresztények közötti párbeszéd alapja a történetiség, a történelem. Jézus miatt nem vonatkoztathatunk hát el a zsidóságtól, a zsidók és a keresztények kapcsolata voltaképp Krisztus személyében van. A bíboros hangsúlyozta: a dokumentum arra hív, hogy teológiailag is értékeket ismerjünk fel a zsidóságban.