Pap- és diakónusszentelések
Az esztergomi Bazilikában június 14-én, 10.30 órakor Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek pappá szenteli Hodász András, Lakatos Bence, Marton Zoltán László, Szemere István diakónust.
Papságra készülő diakónussá szenteli Lindmayer Miklóst, Szabó-Molnár Bálintot, Egervári Bertalant, valamint állandó diakónussá szenteli Kuzmányi Istvánt, Lovász Pétert és Szoyka Árpád Miklóst.
A Magyar Katolikus Rádió fennállásának jubileumán
Nem hitvallási cikkelyekbe, hanem élettörténetekbe foglalva kell elvinnünk az örömhírt az emberekhez – fogalmazta meg Spányi Antal püspök a Magyar Katolikus Rádió küldetését a tízéves fennállást hírül adó sajtótájékoztatón, június 4-én.
2004 pünkösdjén szólalt meg először a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Magyar Katolikus Rádió. A jubileum alkalmából Spányi Antal püspök, vezérigazgató, Radetzky András vezérigazgató-helyettes és Szikora József főszerkesztő részvételével tartott sajtótájékoztatón számoltak be működésük tíz évéről.
A trianoni békediktátum következményeként Nagylak jelentős része Romániához került, a helyi római katolikus templommal együtt. Hosszú idő után 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Szeged–csanádi egyházmegye, a helyi önkormányzat, valamint a helyi hívő közösség adományainak, támogatásának, illetve a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak köszönhetően elkezdődött az új templom felépítése. Az elkészült Szentlélektemplomot Kiss-Rigó László megyés püspök szentelte fel lapzártánk után, június 7-én. Az eseményen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
EMMI
Az Evangélium öröme
Ferenc pápa, miután megrajzolta azt a lelki karaktert, amelynek ki kell alakulnia a keresztények missziós megtérése nyomán, rámutat a leghitelesebb példára: Máriára. „A Szentlélekkel együtt a nép körében mindig ott van Mária. Ő gyűjtötte egybe a tanítványokat, hogy hívják a Szentlelket (ApCsel 1,14), s ezzel lehetővé tette azt a missziós robbanást, amely pünkösd napján történt. Ő az evangelizáló egyház Anyja, és nélküle nem érthetjük meg teljesen az új evangelizáció lelkületét” (EG 284).
A magyar cigány válogatott és a Svájci Gárda barátságos mérkőzése
Rövid, háromnapos látogatáson Rómában járt a magyar cigány futballválogatott. A focistákat elkísérte a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) kisebbségi bizottságának elnöke, Amrein Károly is. A programot úgy alakították, hogy részt vehessenek Ferenc pápa szerdai audienciáján, de alkalmazkodniuk kellett a svájci gárdisták elfoglaltságaihoz is, hiszen immár harmadik alkalommal az ő focicsapatukkal játszottak barátságos mérkőzést a Vatikánhoz közeli sportpályán. Németh László olaszországi magyar főlelkész szervezte meg a csapat és a kísérők római programját, melynek során Mezei István, a cigány válogatott menedzsere Ferenc pápa elé járulhatott gyűrűcsókra.
Lapzártánk után, pünkösdhétfőn megrendezték a hagyományos karizmák ünnepét a máriaremetei templomkertben, „…ahol az Úr lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17) mottóval.
Húsz évvel ezelőtt, 1994-ben zsinatot tartott az Esztergom– budapesti főegyházmegye. Ezt követően több más kezdeményezéssel együtt indult el a pünkösdhétfői egyházmegyei majális, a karizmák ünnepe azzal a céllal, hogy az egyházmegye katolikus közösségei megmutathassák magukat a nyilvánosság előtt, és a résztvevők megismerhessék a katolikus egyházi élet aktualitásait.
In memoriam II. János Pál
A minap azt kérdezte tőlem egy kedves váci diákom, hogy ki az a közismert személy, ha úgy tetszik, világsztár, akivel legszívesebben találkoznék és beszélgetnék, ha volna rá lehetőségem. Töprengés nélkül, rögtön rávágtam a választ, hogy a jelenleg élők között nincs ilyen személy, de II. János Pál pápával szívesen váltottam volna néhány szót. Persze, ő már nem él. Pontosabban ő él igazán, hisz nemrég avatták szentté. Személyesen sajnos nem lehettem ott a szentté avatáson, de mi, a váci piarista rendház tagjai delegáltuk egyik rendtársunkat, Balogh Tamás atyát, aki Rómából visszatérve élménybeszámolót tartott nekünk. Ő volt a „mi szemünk és szívünk”, vagyis jelenlétünk.
Krakkó nagy gondot fordított a lengyel származású katolikus egyházfő, II. János Pál pápa szentté avatásának megünneplésére. A különleges alkalomra jelentkező kórusok közül a beküldött hangfelvételek alapján választották ki a törökbálinti Cantabile kórust, amely így részt vehetett az eseményeken, és két helyszínen is énekelhetett az ünnepségeken.