Egyházunk

Gánóczy Sándor dogmatikaprofesszor
Állati ember – emberi állat című akadémiai székfoglalója

Tanított Párizsban és Münsterben, volt a Würzburgi Egyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dogmatikaprofeszszora, neves Kálvin-kutató, harminchárom monográfia szerzője. Hosszú évek óta folytat párbeszédet fizikusokkal, biológusokkal és agykutatókkal. Gánóczy Sándor, akit a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban külső tagjává választott, székfoglaló előadásában az ember és az állat között húzódó határvonalat vizsgálta, teológiai és filozófiai szempontból.

– Legutóbb két kislány lett rosszul a városban herbáltól, kannabisz hatását utánzó szintetikus pszichoaktív szertől. Sajnos heti szinten előfordulnak nálunk efféle esetek – mondja a plébános. – De azt hiszem, semmivel sem vagyunk problémásabbak, mint bármely magyar város. Ami a fogyasztókat illeti, meggyőződésem, hogy a jelenség kriminalizálása nem segít. Már csak azért sem, mert a szerek jelentős része, amelyeket használnak, nem tartozik az üldözött drogok kategóriájába, nincsenek a tiltólistán, nem számít bűncselekménynek a fogyasztásuk és a tartásuk. Kötelességünknek éreztük, hogy lépjünk valamit, ezért vágtunk bele a drogprevenciós programba két munkatársammal, Kovácsné Szabó Katalinnal és Horváth Vivien Gyöngyivel. Úgy gondoljuk, hogy a rizikófaktorok számbavétele, a családok gyakori szétesettségével való szembenézés és az egészséges életre nevelés a feladatunk.

A plébánián nagy az élet. Gyakran érkezik vagy távozik valaki, egy kissrác pedig éppen nyomtatót szerel szét, a fém alkatrészeket szedi ki belőle. Valaki azzal ajánlotta fel a plébániának a nyomtatót, hogy megjavítható, csak egy kis baja van, de aztán kiderült, hogy nem lehet rajta segíteni. A kertben libák, tyúkok lófrálnak. Mint megtudjuk, a kis hittanosok gyakran megkergetik őket. Zsolt atya hisz abban, hogy tudatformáló ereje van, ha a plébánia állatokat tart. „Persze először egyáltalán nem tudtuk, mit kell kezdeni egy libával, és sokat nevettünk magunkon. Manapság viszont már tésztakészítő alkalmakat is szervezünk, amikor felhasználjuk a tojásokat” – mondja.

Úrnapján hitünk titkát ünnepelve, hálával és virágesővel hódolunk az Oltáriszentség előtt.

„A szeretet erősebb, mint a bűn és a halál: ezt hirdeti a keresztre feszített és feltámadt Krisztus, akinek emlékezetét (anamnézis, memoriale) az Eucharisztiában ünnepeljük. Nem puszta visszaemlékezés ez egy hajdani eseményre, hanem Krisztus halálának és feltámadásának hathatós megjelenítése: az egyház és hívő tagjai – megnyílva a Szentléleknek – részesednek abban a valóságban, amely isteni életüket táplálja.

A hívők Krisztus által és Krisztussal felajánlják magukat élő és szent áldozatként, és így megújulva tanúságot tesznek a bennük kibontakozó isteni életről…
Az Eucharisztia hálaadás: az egyház e hálaadásban, a szentmisében Isten csodatetteit ünnepli, visszaemlékezve az üdvösségtörténet nagy eseményeire.”

(Szabó Ferenc jezsuita szerzetes úrnapi gondolatai az Oltáriszentségről „Az Eucharisztia: hitünk titka” című cikkünkben olvashatók.)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia június 10. és 11. között tartotta nyári rendes ülését. A vonatkozó állami jogszabályok változásainak megfelelően, illetve összegezve az elmúlt tanév tapasztalatait, a püspökök testülete tárgyalt az országos hitoktatási szabályzat módosításáról. A tervezetet elküldték véleményezésre az egyházmegyékbe. A szabályzat végleges szövegéről várhatóan az őszi ülésen születik döntés.

A tavaszi ülésen hozott döntésnek megfelelően a püspökök áttekintették a cigánypasztoráció országos helyzetét, továbbá a pasztoráció ezen területének hatékonyabb működését elősegítő stratégiai szempontokat fogalmaztak meg, illetve összegezték az ország különböző részein szerzett eddigi pozitív tapasztalatokat. A kérdés továbbra is a konferencia napirendjén marad, az őszi ülésre újabb javaslatokat készítenek elő.

A pécsi székesegyház alatti tér sarkán lévő épületen a Miasszonyunk Női Kanonokrend kiírás. A bejáratnál Dékány Sixtus zirci főapáttal (képünkön) találkozunk. Hogyan kerülnek ide a ciszterciek?

„A Miasszonyunk Női Kanonokrend kihalása után – mondja a főapát – Zirc lett a rend örököse. A szerzetesközösség ágostonos regulát követett, ők alapították Pécsett a Leőwey Klára Gimnázium elődjét, s építették meg kolostorukat.

Sikeres volt az európai uniós pályázat

Végéhez érkezett A tudományos kutatások kibontakoztatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen című, nagyrészt európai uniós támogatással megvalósított pályázat. Eredményeiről, a két év alatt elvégzett munkáról számolt be az egyetem vezetése a PPKE Információtechnológiai Karán tartott rendezvényen.

„E pályázat révén a nemzetközi kutatások élvonalába kerülhet a Pázmány egyetem.” E szavakkal indította útjára 2012-ben Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke a majd egymilliárd forintos projektet. „Az volt a cél, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet hozzákapcsoljuk a nemzetközi felsőoktatás rendszeréhez és a világ kutatási hálózatához. Ezt pedig kiemelkedő eredménnyel tudtuk megvalósítani. Gazdag egyetemi, tudományos kapcsolatrendszert sikerült kialakítani.” Így értékelte Szuromi Szabolcs rektor a pályázat megvalósítását.

Ferenc pápa üzenete

Ferenc pápa a június 12-én elkezdődött brazíliai világbajnokságra videoüzenetet küldött, melyben kifejezte reményét, hogy a sportünnepen túl a bajnokság a népek közötti szolidaritás nagy eseményévé is válik. Ehhez a játék, a párbeszéd, a megértés és a kölcsönös emberi gazdagodás szellemisége szükséges – fogalmazott a szentatya.

A sport nem pusztán szórakozás, hanem – a pápa véleménye szerint – olyan értékek közvetítése, melyek az emberi személy javát szolgálják. „Gondoljunk csak a becsületességre, az állhatatosságra, a barátságra, a megosztásra, a szolidaritásra. A sport számos értéket hoz létre, melyek az emberi élet minden vonatkozásában, így a béke megteremtésében is fontosak. A sport a béke iskolája.”