Ferenc pápa három sportleckében hívja fel a figyelmet arra, hogy mi az, ami lényegi módon szolgálja a béke ügyét. Ezek a következők: „az edzés, a tisztességes játék és az ellenfél tisztelete”. „A sport mindenekelőtt arra tanít, hogy a győzelemhez szükség van az edzésre. Ez egyúttal az élet metaforája is, hiszen a mindennapokban hasonlóképpen küzdeni kell a jó eredmények eléréséért.
A sport szellem azt fejezi ki, hogy áldozatokra van szükség, melyek gyarapítják az emberi személyt alkotó erényeket. S ha a személy javulásához szükség van az állandó és intenzív tréningre, mennyivel inkább elengedhetetlen ez az emberek és a népek közötti »jobbá lett« találkozások és béke érdekében.”
A videoüzenet második leckéje szerint „a futball legyen a találkozás kultúráját formáló iskola, mely harmóniát és békét visz az emberek közé. Meg kell tanulni a fair play, a tisztességes játék szabályait. A pályán ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt a csapat javára gondolunk, és nem magunkra. A győzelemhez szükség van arra, hogy legyőzzük az individualizmust, az önzést, a rasszizmust, az intoleranciát és az emberi személy eszközzé tevésének valamennyi formáját. A futballban az önzés hátráltatja a csapatot, de éppúgy az életben is. A bennünket körülvevő személyek lenézése az egész társadalommal szemben előítéletet jelent.”
A sportiskola harmadik leckéje az ellenfél kötelező tiszteletére tanít. „Tisztelni kell nemcsak a csapattársamat, hanem az ellenfelemet is. Senki sem győz egyedül, sem a sportban, sem az életben. Senki ne szigetelje el magát, és senkit ne zárjanak ki a verseny során. S jóllehet csak egy csapat fogja végül felemelni a világbajnokság kupáját, a sportlecke arra tanít, hogy mindnyájan győztesek vagyunk, mert megerősítjük a bennünket összekötő kapcsolatokat.”
Ferenc pápa végül imáiról biztosította a résztvevőket, s azt kívánta, hogy békességgel és nyugalommal teljék el ez a világbajnokság, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és az egyetlen családot alkotó emberek testvériségében.
